Mario Monti uniós versenyjogi biztos és hatósága nyomdokain haladva göngyölítette fel számos, jelentős üzleti (és politikai) befolyással bíró érdekkör kartellgyanús és versenyt korlátozó ügyleteit az elmúlt 12 évben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), és az e szervezet által működtetett Versenytanács. Most mégsem jelöli újra a miniszterelnök a még 1998-ban, az első Orbán-kormány idején kinevezett versenyhivatali elnököt, Nagy Zoltánt, akinek a mandátuma november 1-jén lejár. Értesüléseink szerint ebben közrejátszhat az is, hogy vizsgálatai során túlontúl befolyásos üzleti körök tyúkszemére lépett a GVH. Így például a nevezetes autópálya-kartell, a bankok, a távközlési, illetve olajipari ügyek vizsgálatai is számos érdeket sértettek, és milliárdos bírságokat vontak maguk után. (Az elmúlt évek nagyszabású versenyhivatali vizsgálatairól lásd külön összeállításunkat.)

Lapunk úgy tudja, hogy – az összeállításunkban is megtalálható – vasútépítési kartellvizsgálat lehetett az utolsó csepp a pohárban, az pecsételhette meg az Orbán Viktorral amúgy jó viszonyt ápoló Nagy Zoltán sorsát. Sietős döntésre vall mindenesetre, hogy a GVH új elnökjelöltjének, a közismerten fideszes kötődésű Juhász Miklósnak a hozzáértését és feddhetetlenségét nem csak a két ellenzéki párt – az LMP és az MSZP –, de a Transparency International (TI) is megkérdőjelezte. (Érdekes, hogy az 58 éves Juhász 1981-től nyolc éven át MSZMP tag volt, feltehetően azért, mert aligha lehetett volna e nélkül elnökhelyettes a XVIII–XIX. kerületi bíróságon a rendszerváltás előtt.)

Nagy Zoltán, GVH-elnök. Tizenkét év alatt sok érdekcsoportnak keresztbe tett. Fotó: MTI

FONTOS POSZT. A TI mindenesetre nyílt levélben szólította fel a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, hogy fontolja meg a BIF Nyrt. részvényeivel folytatott bennfentes kereskedelem miatt jogerősen 300 ezer forintos bírsággal sújtott Juhász kinevezését. Juhász Miklós lapunknak úgy nyilatkozott: szó sincs bennfentes kereskedelemről, csupán arról, hogy ügyfelei, akiket szívességből képviselt a BIF-es részvényügyletekben, nem jelentették be a tranzakciót. Valójában azonban aligha egy bő tíz évvel ezelőtti apró felügyeleti ügyön, hanem máson múlik majd az elnök, így az egész hivatal reputációja, illetve munkájának megítélése Brüsszelben és idehaza. Például azon, hogy az új elnök nyilatkozatai mennyire hitelesek, konzekvensek. S a lényegi kifogások sem a fenti régi ügyet, hanem inkább az elnökjelölt versenyjogi szakértelmét, pontosabban annak hiányát érinthetik. Annál is inkább, mert jóllehet, az új elnök állítja, hogy a 2002-es autópályakartell-vizsgálat idején képviselte egyik ügyfelét a Versenytanács előtt, a nyilvános GVH-s dokumentumokban ennek nem csak mi, de a „tűz közelében lévő” informátorunk sem bukkant nyomára.

A TI nyílt levelét követően a Magyar Távirati Iroda részletes önéletrajzot tett közzé. A közlemény egy hosszú bekezdésen keresztül magyarázgatja, hogy a jelöltnek van kapcsolata a versenyjoggal, akad tapasztalata ilyen ügyekben. Itt is csak annyi szerepel, hogy versenyhivatali eljárásokban ügyfeleket képviselt, a Nemzeti Autópálya Rt.-re (a mai Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. elődjére) már nincs utalás. Talán azért nincs, mert rosszul emlékezett: a lapunk birtokában lévő autópálya-vizsgálati jegyzőkönyvekben egyetlen ponton sem találkoztunk a nevével. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Juhász Miklós annyit válaszolt: GVH előtti ügyben járt már el képviselőként, és a közelmúltban – tanácsadóként – foglalkozott versenyjogi ügyekkel, igaz olyanokkal, amelyek nem a GVH előtt zajlottak.

A megfelelő tapasztalat megléténél vagy hiányánál is lényegesebb lehet azonban a jogállamiság egyik vívmányát megtestesítő versenyhivatal, illetve a Versenytanács helyzetének várható változása. Az elnökcserét előkészítendő ugyanis a Fidesz–KDNP többség pár hete átírta a vonatkozó törvényt, ami alapján a GVH két elnökhelyettesét, Gadó Gábort és Wallacher Lajost is elmozdíthatná az új elnök, mivel a helyettesek mandátumát az elnökéhez kötnék. A nemrég leköszönt Sólyom László köztársasági elnök a törvényt alkotmánybírósági normakontrollra küldte, döntés napokon belül várható.

Juhász Miklós a Figyelőnek úgy nyilatkozott, „nem tervez tisztogatást” a GVH-nál. Másrészt jelen pillanatban, vagyis az Alkotmánybíróság határozatának hiányában, korainak nevezte a 2015-ig mandátummal bíró két elnökhelyettes jövőjéről szóló találgatást. Már csak azért is, mert még nem találkozott velük. Másrészt, Juhász végső soron nem cáfolta, hogy maga szeretné kiválasztani két helyettesét, amennyiben az AB nem meszeli el az ezt lehetővé tévő új törvényt.

Hogy miért van jelentősége a GVH új irányvonalának? Azért, mert bizonyos értelemben a hivatal az adóhivatalnál is fontosabb, autonóm hatóság a gazdaság „finomhangolásában”. A nagy gazdasági érdekcsoportoknak így korántsem mindegy, hogy egy kemény és harcias, vagy egy politika által könnyebben irányítható elnök áll a GVH élén.

Fontos kérdés az is, hogy ilyen előzmények után miként alakul a versenyhivatal reputációja az unióban. A 2004 óta csatlakozott államok közül messze Magyarország versenyhatósága a legelismertebb Brüsszelben – állítják egybehangzóan a GVH működését ismerő forrásaink. A szakmában többen méltatják azt, hogy a versenyjog „szellemi fellegvárának” számító OECD nem véletlenül helyezte oktatási központját 2005-ben Budapestre (Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ), hiszen a régió más országainak versenyhatóságai a magyar szakmai modellt igyekeznek követni. A környéken a GVH alkalmazta először a hírhedt amerikai, illetve Mario Monti-féle „razzia módszert” a kartellek, összefonódások leleplezésére.

NYOMÁSGYAKORLÁS. Megalapozott gyanú esetén a karhatalommal egy-egy nagyvállalathoz rajtaütésszerűen kitelepülő, bírói felhatalmazással érkező versenyhatósági emberek azonnal tükörmásolatot készítenek a fontos céges számítógépek merevlemezeiről, a vizsgálat idejére elkobozzák az illetékes vezetők mobiltelefonjait, és addig nem tágítanak, amíg legalább három, a bíróság előtt is kellően megalapozható, hiteles dokumentumra nem bukkannak például az árak törvényellenes egyeztetéséről.

A GVH így akár a politikai-gazdasági nyomásgyakorlás eszközéül is szolgálhat, ha vezetése nem kellően független a mindenkori hatalomtól. Az új vezetőnek a jó politikai kapcsolataikról ismert nagyvállalatok esetében is demonstrálnia kell majd, hogy kinevezését követően adott nyilatkozatai megfelelnek a valóságnak, és ténylegesen keményen lép majd fel az ellenőrzések során. Pontosabban hagyja szakmai alapon, befolyásoktól mentesen dolgozni munkatársait, ahogyan ezt a hivatal eddigi vezetője tette. Garanciák hiányában azt is csak remélni lehet, hogy az új elnök távolságot tart majd azoktól, akik politikai vagy gazdasági nyomásgyakorlással GVH-s vizsgálatot akarnak kicsikarni, befolyásolni, felfüggesztetni.