Új selyemút

Változó világkereskedelem
Figyelő
2010-08-16 17:52
A feltörekvő országok egyre intenzívebb kereskedelmet folytatnak egymás között – a fejlett világ megkerülésével.
Kilábalóban a recesszióból az Egyesült Államok, s az amerikai befektetők már keresik a globális gazdasági növekedés új forrásait. Talán érdemes volna beszélniük Ruben Bisivel, a brazil Marcopolo nemzetközi tevékenységért felelős igazgatójával. A dél-amerikai ország legnagyobb autóbuszgyártója minden bizonnyal rekordévet fog zárni az idén, miután árbevétele eddig 47 százalékkal emelkedett. Buszai azonban nem láthatók az Egyesült Államokban. Argentína, Kolumbia, Mexikó, Egyiptom, India, Kína és Dél-Afrika autópályáin és városaiban futnak. Bisi szerint hazája cégeinek gyakran jobb kapcsolataik vannak ezekkel az országokkal, mint a nagy multiknak, aminek az a fő oka, hogy „mi is fejlődő ország vagyunk”. A Marcopolo 1,1 milliárd dolláros árbevételének közel 40 százaléka külföldről származik; a vállalat egyedül a futball-világbajnokságra készülő Dél-Afrikának 460 járművet adott el.

Brazil büszkeség. Buszok Dél-Afrikának. Fotó: Reuters MASSZÍV KAPCSOLATOK. Stephen King, az HSBC bank vezető közgazdásza „új selyemútról” beszél a Marcopolo és a hozzá hasonló cégek terjeszkedése kapcsán. Az egykori, kétezer évvel ezelőtti selyemúton Kína, India, Arábia és a római birodalom kereskedői szállították portékáikat. A XXI. századi változat globálisabb: Latin-Amerika, a Közel-Kelet, Ázsia és Afrika vállalatait és fogyasztóit köti össze, s a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerint 2,8 ezer milliárd dolláros kereskedelmet generál. A feltörekvő országok az idén nagyjából háromszor gyorsabban nőnek, mint a fejlettek, és King arra számít, hogy ez jövőre is így lesz. „A feltörekvő piacok között masszív kereskedelmi kapcsolatok épültek ki, ami azt eredményezi, hogy ezek a gazdaságok bizonyos értelemben védve vannak a fejlett világ ártalmaival szemben” – mondja. A WTO statisztikája szerint 2000 és 2008 között a feltörekvő országok egymással folytatott kereskedelme évente átlagosan 18 százalékkal bővült, gyorsabban, mint a feltörekvő és a fejlett országok közti áru- és szolgáltatáscsere.

Utóbbiaknak a jövőben egyre inkább versenyezniük kell e lendületesen gyarapodó országokkal az olyan természeti erőforrásokért, mint az olaj vagy a vasérc. A multik egyszersmind fokozódó nyomásnak is ki lesznek téve feltörekvő piaci riválisaik részéről, amelyek közt sok az államilag támogatott cég. Az ágazatukban a legjobbak közé tartozó nyugati és japán társaságok számára ugyanakkor bőven adódnak új lehetőségek is. Csak egyetlen példa: az amerikai Caterpillar, a világ vezető építőipari gépgyártója pár hete javított idei nyereségprognózisán, miután a fejlődő országokban a vártnál magasabb kereslet mutatkozik bányászati, energetikai és vasúti eszközök iránt. Bár az Egyesült Államok és más fejlett országok szintén igyekeznek helyet találni maguknak az új selyemúton, a főszereplő egyértelműen Kína. King számításai szerint a feltörekvő piacokra irányuló kínai export 2008-ban az ország hazai össztermékének 9,5 százalékát tette ki, míg 1985-ben ez az arány még csak 2 százalék volt. A szaúdi vasúttársaság a múlt hónapban tíz mozdonyt rendelt a China South Locomotive & Rolling Stocktól. A Mekka–Medina vasútvonal megépítésére ugyancsak egy kínai vállalat, a pekingi China Railway Group kapott megbízást. A sencseni Huawei Technologies, Kína első számú távközlésieszköz-gyártója félmilliárd dollárért létesít kutatóközpontot az indiai Bengaluruban (korábbi nevén Bangalore, az indiai Szilícium-völgynek is nevezett város). A China Mobile, a világ legnagyobb távközlési szolgáltatója afrikai befektetéseket fontolgat.

AGRESSZÍV FELVÁSÁRLÁSOK. India és Brazília szintén fokozza erőfeszítéseit. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint a 2004-től 2009-ig tartó időszakban az indiai Tata-csoport invesztált legtöbbet a szub-szaharai Afrikában. Az új selyemút országainak számos vállalata agresszív felvásárlási stratégiát folytat. „Ötven-száz éve az amerikai és az európai cégek ugyanígy léptek ki a globális színtérre” – mondja Shane Oliver, a 95 milliárd dollárt kezelő ausztrál AMP Capital Investors befektetési stratégiáért felelős igazgatója. A brazil Vale bányatársaságnak például már három rézbánya-érdekeltsége van Zambiában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Guineában pedig vasérclelőhelyeket vásárolt 2,5 milliárd dollárnak megfelelő összegért.

A fejlődő országok sokáig dollárban vagy euróban számolták el a külkereskedelmi ügyleteket még akkor is, ha azokban nem vett részt amerikai vagy európai cég. Újabban viszont egyre inkább divatba jön a brazil real, az indiai rúpia és mindenekelőtt a kínai jüan. „Ha a feltörekvő piacokon továbbra is kiválóak maradnak a fundamentumok, akkor megvan az esély arra, hogy valutáik szépen erősödnek a hagyományos fizetőeszközökkel szemben” – mutat rá Kieran Curtis, a londoni Aviva Investors alapkezelője. De a kereskedelem bővülésével párhuzamosan a verseny is éleződik. A brazil Embraer repülőgépgyártónál öt éve a teljes megrendelésállománynak mindössze egy százaléka származott feltörekvő piaci vevőktől, ma közel egyharmada. A cég azonban nem ülhet babérjain, mert folyamatosan küzdenie kell az orosz Szuhojjal és a kínai Commercial Aircraft Corporationnel. Amilyen széles az új selyemút, olyan nagy is rajta a forgalom.