Brazil büszkeség. Buszok Dél-Afrikának. Fotó: Reuters MASSZÍV KAPCSOLATOK. Stephen King, az HSBC bank vezető közgazdásza „új selyemútról” beszél a Marcopolo és a hozzá hasonló cégek terjeszkedése kapcsán. Az egykori, kétezer évvel ezelőtti selyemúton Kína, India, Arábia és a római birodalom kereskedői szállították portékáikat. A XXI. századi változat globálisabb: Latin-Amerika, a Közel-Kelet, Ázsia és Afrika vállalatait és fogyasztóit köti össze, s a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerint 2,8 ezer milliárd dolláros kereskedelmet generál. A feltörekvő országok az idén nagyjából háromszor gyorsabban nőnek, mint a fejlettek, és King arra számít, hogy ez jövőre is így lesz. „A feltörekvő piacok között masszív kereskedelmi kapcsolatok épültek ki, ami azt eredményezi, hogy ezek a gazdaságok bizonyos értelemben védve vannak a fejlett világ ártalmaival szemben” – mondja. A WTO statisztikája szerint 2000 és 2008 között a feltörekvő országok egymással folytatott kereskedelme évente átlagosan 18 százalékkal bővült, gyorsabban, mint a feltörekvő és a fejlett országok közti áru- és szolgáltatáscsere.

Utóbbiaknak a jövőben egyre inkább versenyezniük kell e lendületesen gyarapodó országokkal az olyan természeti erőforrásokért, mint az olaj vagy a vasérc. A multik egyszersmind fokozódó nyomásnak is ki lesznek téve feltörekvő piaci riválisaik részéről, amelyek közt sok az államilag támogatott cég. Az ágazatukban a legjobbak közé tartozó nyugati és japán társaságok számára ugyanakkor bőven adódnak új lehetőségek is. Csak egyetlen példa: az amerikai Caterpillar, a világ vezető építőipari gépgyártója pár hete javított idei nyereségprognózisán, miután a fejlődő országokban a vártnál magasabb kereslet mutatkozik bányászati, energetikai és vasúti eszközök iránt. Bár az Egyesült Államok és más fejlett országok szintén igyekeznek helyet találni maguknak az új selyemúton, a főszereplő egyértelműen Kína. King számításai szerint a feltörekvő piacokra irányuló kínai export 2008-ban az ország hazai össztermékének 9,5 százalékát tette ki, míg 1985-ben ez az arány még csak 2 százalék volt. A szaúdi vasúttársaság a múlt hónapban tíz mozdonyt rendelt a China South Locomotive & Rolling Stocktól. A Mekka–Medina vasútvonal megépítésére ugyancsak egy kínai vállalat, a pekingi China Railway Group kapott megbízást. A sencseni Huawei Technologies, Kína első számú távközlésieszköz-gyártója félmilliárd dollárért létesít kutatóközpontot az indiai Bengaluruban (korábbi nevén Bangalore, az indiai Szilícium-völgynek is nevezett város). A China Mobile, a világ legnagyobb távközlési szolgáltatója afrikai befektetéseket fontolgat.

AGRESSZÍV FELVÁSÁRLÁSOK. India és Brazília szintén fokozza erőfeszítéseit. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint a 2004-től 2009-ig tartó időszakban az indiai Tata-csoport invesztált legtöbbet a szub-szaharai Afrikában. Az új selyemút országainak számos vállalata agresszív felvásárlási stratégiát folytat. „Ötven-száz éve az amerikai és az európai cégek ugyanígy léptek ki a globális színtérre” – mondja Shane Oliver, a 95 milliárd dollárt kezelő ausztrál AMP Capital Investors befektetési stratégiáért felelős igazgatója. A brazil Vale bányatársaságnak például már három rézbánya-érdekeltsége van Zambiában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Guineában pedig vasérclelőhelyeket vásárolt 2,5 milliárd dollárnak megfelelő összegért.

A fejlődő országok sokáig dollárban vagy euróban számolták el a külkereskedelmi ügyleteket még akkor is, ha azokban nem vett részt amerikai vagy európai cég. Újabban viszont egyre inkább divatba jön a brazil real, az indiai rúpia és mindenekelőtt a kínai jüan. „Ha a feltörekvő piacokon továbbra is kiválóak maradnak a fundamentumok, akkor megvan az esély arra, hogy valutáik szépen erősödnek a hagyományos fizetőeszközökkel szemben” – mutat rá Kieran Curtis, a londoni Aviva Investors alapkezelője. De a kereskedelem bővülésével párhuzamosan a verseny is éleződik. A brazil Embraer repülőgépgyártónál öt éve a teljes megrendelésállománynak mindössze egy százaléka származott feltörekvő piaci vevőktől, ma közel egyharmada. A cég azonban nem ülhet babérjain, mert folyamatosan küzdenie kell az orosz Szuhojjal és a kínai Commercial Aircraft Corporationnel. Amilyen széles az új selyemút, olyan nagy is rajta a forgalom.