Szigorúbbá vált az ételutalványok elfogadása számos CBA-üzletben. Korábban a pénztárosok általában elnézők voltak, legfeljebb a cigaretta és az alkohol vásárlását nem engedték a tikettek ellenében. Most már viszont ténylegesen csak élelmiszert lehet ezekkel venni, a papír zsebkendő sem csúszik át.

Ez a változás csak egy kisebb léptékű következménye a béren kívüli juttatások átszabásának, amely olyan mértékű volt, hogy az első negyedévben a legtöbb cafeteriakonferencián egy gombostűt sem lehetett leejteni. Az érdeklődés érthető, hiszen korábban csak az étkezési utalványok piacát évi jó 200 milliárd forintosra becsülték a szakemberek, míg az üdülési csekk további 50 milliárdos tételt jelentett.

Üdülés Hévízen. Egyelőre többen használják a SZÉP kártyát étkezésre, mint pihenésre. Fotó: Bánkuti András

Utóbbi lassan eltűnik a színről – a még forgalomban lévő csekkek az év végéig válthatók be –, az előbbiek terepét pedig egyre inkább a kategóriában egyedül adókedvezményt élvező, a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) Kft. által kibocsátott Erzsébet-utalvány sajátítja ki. (Egyébként valószínűleg a NÜSZ iránymutatása áll amögött, hogy immár valóban csak élelmiszert lehet vásárolni a csekkekkel.) A piacot korábban uraló három francia tulajdonú szolgáltatót (Edenred, Le Chéque Dejeuner, Sodexo) összefogó Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés a Figyelőnek megerősítette, hogy tagjainak forgalma 90 százalékkal esett vissza az Erzsébet-utalvány bevezetése óta<#zaras_figyelo#>.

BRÜSSZELI VIZSGÁLAT
A kiszorított cégek persze nem tűrték szótlanul a történteket, az anyavállalatok vizsgálatot kezdeményeztek az Erzsébet-utalvány monopolhelyzete miatt. Az Európai Bizottság előzetes vizsgálatot folytat az utalvány mellett a SZÉP kártya ügyében is. A testület eddig szóban tájékoztatta Magyarországot. Megállapították, hogy az Erzsébet-utalvány szabályozása nyíltan diszkriminatív, mivel állami monopóliumot valósít meg, a kibocsátó üdülési alapítvány szerződéskötési gyakorlata pedig kereskedelempolitikai, nem pedig szociális célokat érvényesít. A korábbi piaci szereplők kiszorítása semmilyen módon nem indokolható, és aránytalan a felhozott közérdekkel szemben.

A SZÉP kártyánál – amelynek szabályai a bizottság szerint sértik a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát – az a kérdés, hogy indokolt-e megkövetelni a banki hátteret a kibocsátásnál. A kritikusok szerint nem, mivel ez egy készpénzre nem váltható juttatás, miközben a kormány a biztonsággal érvel. Az Erzsébet-utalványnál a kabinet arra hivatkozik, hogy szociálpolitikai eszközről van szó, a forgalmazásából származó eredmény kizárólag közfeladat ellátására, a rászorulók étkeztetésére és üdültetésére fordítható.

A jelek szerint a kabinet nem tart komolyabb retorziótól, hiszen nemhogy visszavonulót fújna, inkább újabb juttatásokat terel az Erzsébet-utalvány felé: júliustól a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt is ebben a formában fizetik, a szociális segéllyel kapcsolatban pedig az önkormányzat dönthet hasonlóan. Ettől persze még nem kizárt egy határozottan negatív brüsszeli állásfoglalás, ami felboríthatja a számításokat.

CSÖKKENŐ PIAC
Akármilyen eredménnyel is járnak a brüsszeli csatározások, az biztos, hogy a béren kívüli juttatások piacát megviselték a sorozatos kormányzati intézkedések: a kedvezményes adózású elemek közterheinek az emelése, a minimálbér jelentős növelése és a bérkompenzációs kötelezettség. Az OTP Pénztárszolgáltató megbízásából készült, a százfősnél nagyobb versenyszférabeli vállalatokra nézve reprezentatív kutatás szerint megkétszereződött azoknak a cégeknek a száma, amelyeknél nincs béren kívüli juttatás. Így már ebben a körben is csak négyből három vállalat alkalmazottai számíthatnak cafeteriára. A juttatások átlagos összege is csökkent, évi nettó 177,7 ezer forintról 166 ezerre.

Márpedig ezek a cégek jellemzően jóval tőkeerősebbek az átlagos magyar kis- és középvállalkozásoknál, amelyeknél még ennél is lényegesen rosszabbak az arányok. A K&H Bank kutatása szerint ebben a körben csak minden második vállalat ad cafeteriát. Az okok között nemcsak a tehernövelő tételeket említették a cégvezetők, hanem a jogszabályi bizonytalanságokat is, vagyis azt, hogy követhetetlenül, túl gyorsan változtak a rendelkezések. Mindehhez társul a gazdaság általános, nem túl rózsás állapota, amelyet Tölgyesi András, az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. értékesítési és marketingigazgatója azzal illusztrált, hogy még a saját munkáltatóját sem kerülte el a cafeteriakeret kényszerű csökkentése.

Szociális bolt Bihartordán. Kereskedelem, politika. Fotó: MTI

A leggyakrabban választott elemek listáját (lásd a táblázatban) érdemes súlyozni azzal, hogy melyiket milyen összegben választják. A c1 cafeteria szoftvert működtető Codebase Kft. ilyen szempontból készített felmérést, igaz, ez nem reprezentatív, hanem a saját ügyfélbázison alapult. Ez már egy egészen más sorrendet mutat (részletesen lásd a másik táblázatban). Az eltérést egyrészt az összeghatárok magyarázzák, hiszen az Erzsébet-utalványt például mindössze havi 5000 forint értékben lehet kedvezményes adózással adni. De nem csak erről van szó. A Molnál például sokan a melegétkezés finanszírozására az Erzsébet-utalvány helyett inkább a SZÉP kártya vendéglátás zsebét választották, gondolva annak szélesebb körű felhasználhatóságára, beleértve a társaság munkahelyi éttermeit is.

TECHNIKAI PROBLÉMÁK
Az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatban sokakat elbizonytalanított, hogy azokat április közepéig kizárólag magyar tulajdonú üzletláncokban, boltokban lehetett elkölteni, ekkortól fogadják el immár a piacvezető Tescónál is. Lapunk érdeklődött a kibocsátó NÜSZ Kft.-nél, hogy várhatók-e további megállapodások az elfogadásról külföldi cégekkel, de csak azt a választ kaptuk, hogy tárgyalnak ilyenekkel is. Piaci hírek szerint az Auchan és a SPAR lehet a következő befutó.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a cafeteria-rendszer átalakításával ettől függetlenül rosszul jár az élelmiszer-kiskereskedelem, mert a viszonylag szabadon felhasználható étkezési utalványok szerepe erősen visszaszorult. „Megvan az elvi lehetősége annak, hogy az Erzsébet-utalvány és a SZÉP kártya együtt az idén megközelítse az utalványos piac tavalyi nagyságát, de ezen belül ez évben nagyobb szelet jut a vendéglátósoknak” – előlegezi meg a szakember. Összesítés egyelőre a CBA-nál sem készült, a társaság annyit közölt lapunkkal, hogy az Erzsébet-utalvánnyal hétről hétre egyre többen fizetnek a lánc boltjaiban.

A SZÉP kártya felhasználhatóságát az év elején főképp az korlátozta, hogy – miközben sok cégnél elhúzódtak a béren kívüli juttatásokról szóló nyilatkoztatások – az emberek viszonylag lassan kapták kézbe a plasztikokat. Másrészt az elfogadást sok technikai és szervezési probléma nehezíti. Az egyik nagy ételkiszállító cég munkatársa például arról számolt be a Figyelőnek, hogy az elfogadáshoz a mai napig nincs elég terminál, pedig már december elején kértek többet az OTP-től, de mind a mai napig csak ígéreteket kaptak. Igaz, az internetes elfogadás szinte az első pillanattól fogva problémamentesen működik.

Az is sok félreértést okoz, hogy a három bank (OTP, MKB, K&H) által kibocsátott SZÉP kártyák terminálos keresztelfogadását technikailag lehetővé tették ugyan, de ettől függetlenül az adott szállodának vagy étteremnek még mind a három kibocsátóval kell szerződést kötnie – ám erről sokan megfeledkeznek. Piaci információk és internetes fórumok szerint az elfogadás amúgy sem zökkenőmentes, illetve biztonsági kételyek is felmerültek. Utóbbi a kibocsátók szerint nem valós veszély, az előbbit pedig egy gyorsan tömegessé tett rendszer esetében elkerülhetetlennek tartják. Ám ettől még sokak számára marad rossz emlék, amikor először akartak a kártyával fizetni.

Az év eleji, sok bizonytalanságot hozó időszak talán legnagyobb nyertesei az egészségpénztárak. A c1 cafeteria adatai szerint a részesedésük a korábbi közel másfélszeresére emelkedett a költéseken belül. Az OTP Egészségpénztár taglétszáma 147 százalékkal gyorsabban nőtt, mint 2011 első három hónapjában, ez közel 9200 új belépőt jelent. Az MKB Egészségpénztár még március közepén számolt be 8000 idei belépőről, a Patika Egészségpénztár (amelyben résztulajdonos a Figyelő felelős kiadója) pedig az első negyedévben mintegy 10 ezer fővel gyarapodott.

Kardos György, a Bonus-Cafeteria Kft. ügyvezetője szerint azért volt különösen dinamikus, az első negyedévben 7-8 százalékos a szektor növekedése, mert segítette az új elemek, az Erzsébet-utalvány és a SZÉP kártya felhasználhatósága körüli bizonytalanság. Úgy véli, hogy a bővülés az év egészében fennmarad, bár szerényebb mértékű lesz, részben azért, mert a nagyvállalatoknál év közben jellemzően már nem változtatják meg a juttatásokat. A Molnál egyébként az idén a munkavállalók 80 százaléka választotta az egészségpénztári juttatást, átlagosan a kerete negyedét-ötödét fordítva erre. Az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nél szintén csak a SZÉP kártya népszerűsége fogható ehhez, mind az elemre lekötők száma, mind a lekötött összeg alapján ez a két juttatás vezeti a rangsort. A kisebb cégeknél gyakoribb az év közbeni változtatás, így rendszerszintű mérleget csak az év második felében lehet készíteni.