Tarcali Gyöngyi és óvónő lánya, látva a férőhelyhiányt és a kétségbeesett szülőket, három évvel ezelőtt úgy döntött, családi napközit alapít. Saját ingatlanukon kezdték a kiépítést, így 600-700 ezer forintból már el is indulhattak, a neheze azonban csak ezután következett. Önkormányzati támogatás híján közel egy évig fizetést sem tudtak adni, emellett félreértelmezett jogszabályok hadával küzdöttek – nem mindegy például, hogy szűkítő ülőkét ír elő a szabály, vagy komplett gyerekvécé kialakítását –, és sorra állták az ÁNTSZ, a Magyar Államkincstár, az adóhatóság, a gyermekjóléti szolgálat, a kormányhivatal, az építési hatóság és a tűzoltóság végeláthatatlan ellenőrzéseit. Habár időközben ismertté váltak, és bért is tudnak adni a dolgozóknak, van, ami nem változott: támogatás most sem jár.

A Bárka családi napköziben. Állami támogatás nélkül.

FIZETŐS BÖLCSIK
Pedig a gyermekvédelmi törvény kimondja, hogy a gyermekek napközbeni ellátása kötelező önkormányzati feladat, amelyet bölcsődében, óvodai, iskolai vagy családi napköziben lehet megoldani. A családi napközi tehát nem magánóvoda vagy -bölcsőde, hanem egy lehetséges elhelyezési mód az egyes helyhatóságokhoz tartozó gyerekek számára. „A probléma gyökere, hogy az önkormányzatok mégsem támogatják” – szögezi le Nagy Ágnes, a családi napközi hálózatot működtető Csodacsalád Egyesület elnöke. Pedig a kötött feladatnormatíván túl (amelyet az kap, aki bölcsődét vagy napközit működtet) az önkormányzatok életkor és lakosságszám utáni kiegészítő normatívát is kapnak minden 0–3 év közötti gyermekre. Ennek ellenére ma a gyerekek mindössze mintegy 10 százalékának jut férőhely. (Ráadásul április óta a bölcsődei gondozásért térítési díjat is kérhet az önkormányzat.)

A több tízmillió forintból épülő bölcsődékkel szemben néhány millióból létrehozhatók lennének a családi napközik, így ugyanabból a pénzösszegből több gyereknek jutna férőhely és több dolgozónak munkahely. Nem beszélve a közvetett munkahelyteremtő képességről, hiszen így jóval több kisgyermekes anyuka térhetne vissza a munka világába.<#zaras_figyelo#>
ÓVATOS CÉGEK
Az állam, felismervén az igényt, úgy tűnik, próbál valamit tenni: június elejéig munkahelyi családi napközik kialakítására lehet pályázni. A 8 milliárd forint összértékű pályázat támogatja a rendszer kiépítését a munkahelyen belül, a gondozók képzését, és elegendő a fenntartási költségek fedezésére akár két évig is. Fejtörést okozhat azonban a cégeknek, hogy a támogatás elnyerése esetén vállalniuk kell, hogy legalább három évig működtetik a napközit – immár önköltségen.

Több vállalat már eddig is működtetett munkahelyi bölcsődét, óvodát. A Robert Bosch Elektronika Kft. például több mint 10 millió forintból újított fel egy önkormányzati óvodát Hatvanban, ahol 37 alkalmazott gyermekének biztosít helyet, teljesen ingyen, reggel hattól este hatig. A Magyar Telekom összesen 141 gyermek elhelyezését oldotta meg, több mint húsz intézménnyel kötve szerződést (magán- és alapítványi bölcsődék, óvodák, családi napközik), a listájuk pedig a szülői ajánlások alapján egyre bővül. Bár a szolgáltatás nem ingyenes, a férőhelyek havi költségének kétharmadát a cég állja, így maximum 25-30 ezer forint önrész hárul a szülőkre. Cserébe viszont egy számukra megfelelő helyen lévő, rugalmas nyitva tartású intézménybe vihetik a gyermeküket.

A családi napközik az egyik legnagyobb problémát, a nyári szünet alatti gyermekfelügyeletet is megoldhatnák. „Júliusban és augusztusban egy-egy hétre bezárunk, mert a szabadságokat kötelező kiadni, és az éves nagytakarítást, felújítást is ilyenkor tudjuk elvégezni, ezen kívül azonban végig nyitva tartunk” – mondja Tarcali Gyöngyi, a Bárka családi napközi alapítója. Ott, ahol a cégen belül működik családi napközi, szintén megoldott a nyári ellátás, ahol viszont külső óvodákkal, bölcsődékkel állnak szerződésben, már nehezebb. Az SAP Hungary Kft. például „Hozd a gyermeked munkába” napokat tart nyáron, gyerekmenüvel, -programokkal, játékokkal. Igaz, ez csak néhány napra oldja meg a problémát.

A Bosch hatvani óvodájában. 12 órás nyitva tartás.
Fotók: Kőhalmi Péter

MINDENNEK ÁRA VAN
Akik idén januártól kezdve alapítanak családi napközit, a normatívamoratórium miatt attól a napi 1000 forintos támogatástól is elesnek, amely eddig járt egy-egy gyerek bent töltött napjai után. A napközik így teljes mértékben szülői hozzájárulásra szorulnak, hiába nem magánintézményként definiálja őket a törvény.  A havonta fizetendő összeg változó. A Bárka családi napközi esetén 45 ezer forint (bár a bérkompenzáció okozta nehézségek miatt ősztől kénytelenek lesznek emelni), a Csodacsalád Egyesület napközijeiben a település fizetőképességéhez mérten néhány ezertől 150 ezerig terjed (épp addig, amennyi egy bölcsődés gyermek havi ellátása az önkormányzat számára). Azonban ez az összeg a működési költség fedezésére is alig elég, sok helyen a vezetők szinte ingyen dolgoznak, hogy a fenntartási költségeket és a béreket ki tudják fizetni. Mint azt Nagy Ágnes mondja, évek óta lobbiznak, hogy a térítési költség támogatása bekerüljön a cafeteriaelemek sorába. Egyelőre eredménytelenül – miközben például a szolárium benne van.