Nem lesz tisztogatás a kórházak élén – jelentette ki Szócska Miklós. Ám az egészségügyért felelős államtitkár a tulajdonosváltás természetes velejárójának tartja a főigazgatók és gazdasági igazgatók megerősítését – vagy éppen cseréjét. Az igazgatói pályázatokat már kiírták, hat bírálóbizottság értékeli majd azokat. „Az eddigi felmérések, adatszolgáltatások alapján tudjuk, hogy az egyes kórházakban milyen színvonalú szakmai munka folyik, amelyet vagy honorálni kell, vagy ha nem megfelelő, vezetőváltásra van szükség” – mondta a Figyelőnek Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója. Ez az intézet irányítja majd a kórházak működését, gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A főigazgató asszony azt ígéri, hogy a GYEMSZI-hez kerülő feladatokkal csak részben csökken a kórházi menedzsment dolga, maximális szerepük lesz továbbra is az intézmény racionális gazdálkodásában, irányításában. „Hatvan napunk van a pályázatok elbírálására, de a hosszas bizonytalanság elkerülése érdekében gyorsan fogunk dolgozni” – teszi még hozzá.

Azonban a kórházszövetség a vezetőváltást tartja az egészségügyi átalakulás egyik gyenge pontjának. Április végi közgyűlésükön hozott állásfoglalásukban az áll: „Akár ágazati, akár intézményi szinten a vezetőváltás most több negatív következményekkel járna, miközben pozitív eredménnyel nem kecsegtet, ezért felesleges, a rendszer bizonytalanságát fokozza.”

Műtét a SOTE-n. Drágán végzett aprómunka. Fotó: MTI

FELGYORSULT FOLYAMATOK
A fővárosi és megyei kórházak januári államosítása után jövő január helyett május elsejével – az egyházi és a honvédségi kórházak kivételével – megkezdődött a városi kórházak állami tulajdonba vétele is. Az önálló járóbeteg-szakrendelők januárban kerülnek sorra. Felgyorsult a hatósági munka: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal e hónap végéig dönt arról, hogy az intézmények mely szakmában, milyen progresszivitási szinten nyújthatnak ellátást. Júliustól pedig a már megváltozott gyógyítási feladatokra köti meg velük az új finanszírozási szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

Sokféle változást kell megtanulni. A betegnek például azt, hogy a most kiépülő rendszerben melyik kórházhoz tartozik majd. Ám aki átlépi a határt, annak egyelőre nem kell fizetnie az egészségügyi ellátásért – ígéri az államtitkárság. A kórházak pedig arra számíthatnak, hogy a hatóság félévente, évente felülvizsgálja, megfelelnek-e az adott gyógyító szakmában előírt minimumfeltételeknek, az adott progresszivitási szintnek. Ha nem, úgy vagy alacsonyabb szintű ellátásba sorolják a tisztiorvosok, vagy a hiányzó feltételek pótlásáig a terápiájukhoz járó tb-apanázzsal együtt más intézménybe irányítják a betegeiket.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

Ugyan a kórházi vagyon felértékelése még hátravan, de biztosra vehető, hogy sokmilliárdos értékről van szó. Ám úgy tűnik, a térítésmentes vagyonátadás több önkormányzatnak nincs ínyére. Vannak, akik szerint nem a betegellátás javítását, hanem a helyi közösségek megrövidítését hozza magával. Emiatt nyújthatta be a fideszes Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a kórházak átvételéről szóló jogszabály április végi zárószavazása előtt a módosító indítványát. E szerint az államnak egyösszegű kártérítést kell fizetni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek öt éven belül, ellenérték fejében szereztek gazdasági társasági részesedést az átadott intézményekben.

Némely előrelátó önkormányzat az államosítás hallatára lecsapott néhány ingatlanára. „A vagyon átadás-átvétel során kapunk tiszta képet, de nincs jogszabályi hátterünk az esetleges foglalások számonkérésére” – mondta megjegyzésünkre Török Krisztina. A GYEMSZI munkatársai végzik a kórházi vagyonfelmérést, szükség szerint külső szakértőket is igénybe vesznek. Vagyonmérleg nélkül ugyanis a fejlesztéseket sem lehet megkezdeni.

Amúgy a januárban átvett megyei és fővárosi kórházak eszközfejlesztésére, beruházásaira 22,5 milliárd forint kellene. A májustól átvett intézmények fejlesztési igényét még nem ismeri a GYEMSZI. Ám saját forrásainak eddig is több mint 40 százalékát fordította az egészségügy fejlesztésére. „Az egészségügyi államtitkárság döntése alapján 1,9 milliárdot az egyik budapesti sürgősségi központ szakmai portfóliójának megvalósításához, egymilliárdot mentőautók vásárlásához adtunk át, és egymilliárdot tartalékoltunk a vis maior alapba” – avat a források hasznosításába Török Krisztina. Megnyugtatónak tartja, hogy a struktúraátalakítással szükségszerűen járó humánerőforrás-képzésre, az orvosok és szakdolgozók átképzésére megvannak az európai uniós források.

A tulajdonnal együtt az állam július 15-i hatállyal a települési önkormányzatok május 1-jén fennálló azon adósságát is átvállalja, amely az átvett vagyonhoz kapcsolódik. Annak sorsáról azonban később döntenek. Eredetileg csak jövő januárban államosították volna a teljes kórházi szektort, ám hirtelen felgyorsultak az események. A gyorsabb államosítás mellett tette le a voksot Velkey György, a Magyar Kórházszövetség megválasztott elnöke, a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke is. „Az üzemgazdasági szemlélet ugyanis átláthatóbbá teszi az intézmények működését, elkerülhetők a párhuzamosságok. Ám nem kerülhető el egy olyan kórháztörvény megalkotása, amely nem tesz különbséget a közfinanszírozott intézmények között aszerint, hogy költségvetési szervként vagy gazdasági társaságként működnek” – állítja. Egyébként a januárban állami kézbe került kórházak közül hat, a május 1-jével központi kezelésbe kerültek közül 18 működik gazdasági társaságként, a többi költségvetési intézmény. Török Krisztina a kórház fogalmának meghatározását is fontosnak tartja. „Az az intézmény ugyanis, amely húsz krónikus ágyat és 80 százalékban járóbeteg-szakrendelőt működtet, nem nevezhető annak” – szögezte le.

KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉS
Az államosítás előnye lehet a hatalmas fogyasztóként számon tartott kórházi rendszerben tervezett központosított közbeszerzés is. „Az eddigi beszerzések ugyanis óriási különbséget mutatnak. Van olyan kórház, amelyik 100, s van, amelyik 300 forintért szerzi be a gázt” – jegyezte meg a főigazgató. A GYEMSZI közbeszerzésekkel foglalkozó egysége már elindította a központosított földgázbeszerzési eljárás előkészítését, amelyen bármely, az alkalmassági feltételeknek megfelelő cég indulhat.

Török Krisztina, GYEMSZI.
El akarja kerülni a hosszas bizonytalanságot.
Fotó: Bánkuti András

Április 17-én jelentős lépés történt, mivel több mint ötven intézmény aláírta azt az együttműködési megállapodást, amelyben a GYEMSZI-t a központi földgázeljárás lebonyolítására felhatalmazták. A közbeszerzés technikai szervezésének előkészítése elindult, az eljárás várhatóan szeptember elejére fejeződik be. Előreláthatóan ősztől közösen vásárolják az elektromos energiát és az alaplistára kerülő gyógyszereket, a többi gyógyszer beszerzése a kórházak feladata lesz. A gyógyszeralaplistát az államtitkárság és a GYEMSZI által kijelölt szakember vezetésével a leginkább érintett szakmai kollégiumi tagozatok képviselőiből álló Országos Gyógyszerterápiás Tanács állítja össze, és folyamatosan frissíti. „A gyógyszerbeszerzés metodikáját később alakítjuk ki. A takarékosság mellett a legfontosabb a biztonságos betegellátás garantálása, s fontos számunkra a gyógyszercégekkel való együttműködés is. Látniuk kell, hogy ez nem egy zárt piac. Egyébként a központosított beszerzésekből nyert megtakarítások az ágazatban maradnak” – szögezte le a főigazgató asszony.