Kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba – mondta Hérakleitosz. Nagyon úgy néz ki azonban, hogy a magyar kormányfő nem fogadja meg a görög bölcs tanácsát, és ugyanazt próbálja meg eljátszani Washingtonnal, mint pár hete Brüsszellel. Orbán Viktor a kész konvergenciaprogramot és a Széll Kálmán-terv 2.0-t letéve az asztalra állapodott meg Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Brüsszelnek terhes volt már a magyarokkal folytatott huzakodás, s inkább engedett néhány fontos kérdésben, miután a kormányfő a programmal, illetve a tervvel gyakorlatilag kész tények elé állította.

Balog Zoltán leendő miniszter. Hű bástya a kabinetben.
Fotó: Bánkuti András

KÉSZ TÉNYEK
A miniszterelnök a napokban jelentette be azt, hogy a jövő évi adótörvényeket és a 2013-as költségvetést még a nyári ülésszak előtt el kívánja fogadtatni a törvényhozással. Ennek csak az egyik olvasata az, hogy a magyar kormányt a túlzottdeficit-eljárás alóli mielőbbi kikerülés szándéka vezérli. A másik, a miniszterelnök észjárását ismerve valószínűbb forgatókönyv szerint erre azért van szükség, hogy az IMF-et is kész tények elé állítsák. A hitelre szükségünk van, ám a hiteltárgyalásokon a kabinet minimalizálni akarja azon gazdaságpolitikai kérdések számát, amelyekben a nemzetközi szervezet feltételeket szabhat. Lapunk úgy értesült, hogy az IMF-nek nagyon nem lenne ínyére ez a felállás. A helyzet hasonló lenne ahhoz, amikor 2010 elején a kormány bejelentette, hogy hitelkeretet óhajt, ám ezzel párhuzamosan a jegybank függetlenségét megkérdőjelező lépéseket tett. <#zaras_figyelo#>

A Morgan Stanley befektetési bank egy elemzése szerint fölöttébb valószínű, hogy a nemzetközi szervezetnek megvannak a maga feltételei. Az IMF óvatos lesz, hiszen 2010-ben, a választások után a budapesti kormány mondott egy erős nemet az akkori, érvényes hitelmegállapodásra. Az IMF közgazdászai ügyelnek arra, hogy ne lehessen velük ilyen játékot játszani; saját hitelességük a tét. A Morgan Stanley optimista, mert a megállapodást a nyár végére várja annak ellenére, hogy magyar kormányzati nyilatkozatok szerint a nyári parlamenti szünet miatt őszre csúszhat a tárgyalások feltételéül szabott jegybanktörvény-módosítás. Továbbra is tartja magát a feltételezés, hogy akár a közeljövőben is már beiktatják új hivatalába a tárgyalásokért felelős Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter utódját. A posztra a leginkább esélyesként emlegetett Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár exponálta is magát a témában. Hétfőn az m1 reggeli műsorának nyilatkozva közölte, hogy a piaci várakozásoknak megfelelő, hároméves lejáratú és nagyjából 15 milliárd eurós hitelkeretre lenne szükség. A tárgyalások csúszását az államtitkár azzal indokolta, hogy most éppen az IMF és az EU egyeztet a feltételekről. Hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is kész bármelyik pillanatban az asztalhoz ülni. A jelek szerint azonban mégis inkább arról van szó, hogy ez a bármelyik pillanat inkább ősszel esedékes.

A többlépcsős kormányzati átalakításban, amelynek menetrendjére ezek szerint akár a hitelhuzavona is hatással lehet, Varga helyére Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője érkezhet, aki bár nem kap bársonyszéket, kvázi kancelláriaminiszterként, szuperjogosítványokkal rendelkezik valamennyi tárca fölött. Sőt, egyértelműen az lesz a feladata, hogy érvényesítse a központi kormányzati akaratot. A Miniszterelnöki Hivatalba kerülhetnek a titkosszolgálati ügyek, ezt azonban lapunknak kormányzati körökből nem erősítették meg. Azt viszont fideszes parlamenti forrásból igen, hogy több tárcánál jelentős mértékű változás lesz az államtitkári, helyettes államtitkári posztokon: hat-nyolc államtitkár személye változhat. A tűzvonalból eggyel hátrébb vonul Szijjártó Péter, aki a hírek szerint a jövőben a nemzetközi kapcsolatokért felel, államtitkári rangban.

MESSZIRŐL NAGYOT
Az, hogy mindezt mikor jelentik be, tehát továbbra is bizonytalan. A Réthelyi Miklóst váltó Balog Zoltán megbízatását is váratlanul, Kazahsztánban hozta nyilvánosságra Szijjártó Péter, még minisztériumi berkekben is derültséget keltve ezáltal. („Messzebbről nem tudta bejelenteni?” – kérdezték a tárcánál.) Igaz, Balog Zoltánt, aki a jövő héten teszi le a miniszteri esküt a parlamentben, nem érte váratlanul a felkérés, hónapok óta készült rá. „Kinevezésével a miniszterelnökhöz minden körülmények között hű bástya kerül a kabinetbe, s ezen a területen éppen erre van most szüksége Orbán Viktornak” – kommentálták lapunknak parlamenti képviselők. Balog helyzete annyiban speciális, hogy nem egyszerű munkakapcsolat fűzi a kormányfőhöz, hanem annál jóval több, baráti, bizalmasi viszony. Több interjúban ő maga beszélt arról, hogy a miniszterelnök lelki vezetője volt a 90-es évek második felében. Az eredetileg református lelkész államtitkár már a rendszerváltáskor kapcsolatba került a Fidesz-frakcióval, 90 és 93 között a parlamenti képviselőcsoport munkáját segítette. Innentől datálódik ismeretsége és barátsága a Fidesz vezérkarával, köztük Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval s a fiatal demokratáktól az SZDSZ-hez igazolt Fodor Gáborral.

Az első Orbán-kormány idején egyházpolitikai főtanácsadóként dolgozott a Miniszterelnöki Hivatalban, majd 2002-ban és 2003-ban a Köztársasági Elnöki Hivatal társadalompolitikai osztályát vezette. Ezt követően a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója és kuratóriumi elnöke lett, s az első Orbán-kormány óta egyértelműen a Fidesz szellemi magjához tartozik. Balog ifjúkorában kifejezetten lázadó személyiség volt, többször összeütközésbe került az állampárttal. A rendszerváltáskor követelte az egyházak átvilágítását, s kiállt a tibetiek jogaiért is. Pártpolitikai karrier és kormányzati stallum helyett a 90-es évek első felében inkább választott németországi egyetemeket, hogy pallérozza magát. Németországból 1996-ban tért haza, s a Fidesz holdudvarában vállalt feladatokat. Balog legjelentősebb eredménye felzárkózásért felelős államtitkárként az, hogy az EU magyar kezdeményezésre  – Járóka Lívia fideszes EP-képviselő jelentése alapján – elfogadta az európai romastratégiát. Hivatalba lépése óta képviseli azt az álláspontot, hogy a szegények felemelése nem merülhet ki a segélyezésben, kiutakat kell mutatni a társadalom leghátrányosabb helyzetben lévő rétegei számára. Védelmébe vette a közmunkaprogramokat, amelyekben 200 ezer ember szerezhet munkatapasztalatot, s úgy vélte, nagyon is indokolt a különbségtétel a segély, a közmunkáért járó bér és a minimálbér között, mert így mindenki megérti, érdemes feljebb lépegetni. Bizottsági meghallgatása során is azt hangsúlyozta, teljesítményhez és feltételekhez kell kötni a juttatásokat.

Balog alá lényegében a leginkább pénzigényes területek tartoznak: egészségügy, oktatás, felsőoktatás, kultúra, szociálpolitika, egyházügy, romastratégia, határokon túli magyarság, ám forrásbevonás helyett többnyire további elvonásokhoz kell asszisztálnia. Államtitkári szinten Hoffmann Rózsa helye a legbiztosabb, őt megerősítette tisztségében Balog. Ugyancsak a helyén marad Soltész Miklós szociális és családügyekért felelős államtitkár s Szócska Miklós egészségügyi államtitkár is. Távozhat viszont a kultúra éléről Szőcs Géza, helyére L. Simon László, a parlament szakbizottságának elnöke érkezhet.