Napilap-trendek

Monitor
Figyelő
2010-07-20 16:37
A fejlett országokban zsugorodik, ám a feltörekvőknél bővül a napilapok piaca.
  Nem ölte meg az internet a nyomtatott sajtót – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közelmúltban kiadott, A hírek jövője és az internet címet viselő tanulmányából. Az online hírböngészés inkább csak kiegészíti, de nem helyettesíti a más médiumokból való tájékozódást – olvasható a dokumentumban. Érdekes módon a nyomtatott lapok falói a neten is több hírt fogyasztanak. Bár a világhálós tartalmakért való fizetési hajlandóság továbbra is alacsony, a kutatók némi növekedést azért mégis diagnosztizáltak.

A világ napilappiaca – terjesztési és hirdetési bevétel együtt – tavaly 164 milliárd dollár volt, ami egyáltalán nem rossz, a filmipar például csak feleennyit tudott elkönyvelni. Továbbra is igaz, hogy a legtöbb OECD-tagországban a lapkiadók csökkenő hirdetési bevétellel és példányszámmal kénytelenek kalkulálni, s a gazdasági válság felerősítette ezt a trendet. A tagország kétharmadában csökken az újságolvasók száma, különösen a fiatalok körében, akik mérsékelt jelentőséget tulajdonítanak a nyomtatott sajtónak.

Magyarországon 2007 és 2009 között 9 százalékkal csökkent a napilapok forgalma, ezzel nagyjából a középmezőnyben helyezkedünk el. Az amerikai lappiac például 30 százalékkal zsugorodott, míg nyugati szomszédunk, Ausztria csak 2 százalékos csökkenést szenvedett el. Ezzel párhuzamosan számos tagországban 1997 óta csökken a lapkiadásban foglalkoztatottak száma, hazánkban például az ezt követő évtized végén már 24 százalékkal kevesebb sajtómunkást foglalkoztattak.

A feltörekvő gazdaságokban viszont jobb az írott média helyzete: az úgynevezett BIICS országokban (Brazília, India, Indonézia, Kína, Dél-Afrikai Köztársaság) 2000 és 2008 között 35 százalékkal növekedett a fizetős napilapok árbevétele.


A csökkenés fokozatai
Összeállításunk azt mutatja, milyen mértékben esett vissza a napilapok becsült forgalma a fejlett országok egyes csoportjaiban 2007 és 2009 között.

DRÁMAI VISSZAESÉS › (30%) ● Egyesült Államok
SÚLYOS CSÖKKENÉS › (15–21%) ● Görögország ● Japán ● Kanada ● Nagy-Britannia ● Olaszország ● Spanyolország ● Törökország
ÉREZHETŐ ZSUGORODÁS › (8–13%) ● Belgium ● Írország ● Lengyelország ● Magyarország ● Németország ● Norvégia ● Svájc ● Új-Zéland
ENYHE SZŰKÜLÉS › (2–7%) ● Ausztrália ● Ausztria ● Csehország ● Dánia ● Dél-Korea ● Finnország ● Franciaország ● Hollandia ● Mexikó ● Portugália ● Svédország Forrás: OECD