Nem is olyan egyszerű megmondani, hogy egy már működő társaságnál a marketingnek kell-e a termeléshez igazodnia, vagy fordítva.
William A. Cohen: Marketingtervezés › 429 oldal › Akadémiai Kiadó, 2009 › Ára: 5450 forint
Sosem felejtik el felhívni a figyelmet a marketingesek arra, hogy szakterületük ideális esetben több mint egy vállalati funkció, hiszen a cég teljes tevékenységét át kell itatnia a fogyasztói értékteremtés legfőképpen általuk képviselt szemléletének. Alighanem a termelés és a marketing kölcsönös összefonódásán alapuló integrált rendszer a legjobb, ez segítheti elő a válságból való kilábalást. Egy ilyen szisztémát felépíteni azonban korántsem könnyű, ráadásul a felsőoktatásban is általában elkülönült kurzusokon okítják a pénzügyi tervezést, a termelésmenedzsmentet és a marketinget. A könyveknél sincs ez gyökeresen másként. Így ha valaki kellő rálátást szeretne, több kötetet is fel kell ütnie.
Elsőként érdemes mindig a tervezéssel kezdeni. William A. Cohen nemrégiben magyarul is megjelent, eredetiben már öt kiadást megélt könyve a marketing terv alapjainak bemutatásával indul. A helyzet- és piacelemzés, illetve a célok meghatározása után a helyes stratégia kiválasztása, majd a lehetséges taktikák tárháza is kapott egy-egy teljes fejezetet. Ami azonban igazán figyelemre méltóvá teszi a kötetet, csak ezek után jön. A következő rész ugyanis konkrét előrejelzési módszereket tanít, majd a marketingterv legfontosabb pénzügyi mutatóit ismerteti. Noha e téma bemutatására alig több mint tíz oldal jut, így is komoly előrelépésként értékelhető a pénzügyes területen általában nem túl erős hasonló kötetekhez képest.
Vörös József: Termelés- és szolgáltatás- menedzsment › 367 oldal › Akadémiai Kiadó, 2010 › Ára: 4250 forint
A szerző ugyanis – korrekt számviteli ismeretekről téve tanúbizonyságot – a készletforgást helyesen az áruk beszerzési értékéhez viszonyítva számszerűsíti, s a befektetett tőke jövedelmezőségénél sem csupán a szakmailag hibás adózott eredményt alapul vevő mutatókat közli, hanem az üzemi eredményre támaszkodókat is. Akinek pedig még ez sem elég, azt az esettanulmányokkal, ábrákkal, magyarázó táblázatokkal, grafikonokkal gazdagon ellátott könyv utolsó része a helyes prezentálásra is megtanítja. A szerző itt nem csak a technika buktatóiról, de a helyes időkontrollról is szót ejt.
Következő állomásunk az Alinea kiadó kötete lehet. A Budapesti Corvinus Egyetem két docense a szolgáltatásokra koncentrál: azok marketingjének sajátosságai mellett (természetesen csak a marketing szemléletmód fontosságát kiemelő fejezetek után) sorra veszi a szolgáltatások előállításának, biztosításának vezetési, menedzsment sajátosságait is. Megismerkedhetünk például a régi kínai rizskereskedővel, aki elkerülendő, hogy a vevői másokhoz forduljanak, inkább kiszámolta, mikor ürül ki azok kamrája, és időre ingyen házhoz vitte a következő szállítmányt.
Az ugyancsak sok ábrát és példát hozó kötetből megtanulhatjuk a sorban állási modellek helyes alkalmazását, a különféle technológiák buktatóit és a vevőkapcsolat menedzsment (CRM) elveit is. A szakkönyvnek és tankönyvnek egyaránt jól használható műből kiderül, miként támogathatja céljainkat a megfelelő szervezeti kultúra, s milyen gyökeresen különbözik e téren a Southwest légitársaság és a FedEx expressz-szállítmányozási cég.
Végül Vörös József, a Pécsi Egyetem professzora nemrégiben megjelent könyvében, már teljesen elszakadva a marketingtől, nem csupán a szolgáltatás-, de a termelésmenedzsment rejtelmeibe is bepillanthatunk mérnöki, üzemgazdasági szempontból. Az eltérő fókusz már a felütésen is meglátszik: a nyitó fejezet a hatékonyság és a versenyképesség felől közelít a problémához. Külön rész foglalkozik a termék- és folyamattervezéssel, a kapacitások megfelelő lekötésével és a létesítmények telepítési kérdéseivel. A figyelmes olvasó a kötetből azt is megérti, miért van az, hogy sok konkurens áruház és hipermarket egymás közvetlen közelébe telepszik.
Így felvértezve immár nem a vevői igények, hanem a technológiai megvalósíthatóság oldaláról láthatjuk a minőséget, az erőforrás-tervezést vagy a készletgazdálkodást. Az előbbi kettőnél jóval matematizáltabb, sok számpéldával illusztrált mű felvillantja a folyamatellenőrzés statisztikai módszereit és a termeléstervezéshez és -irányításhoz kapcsolódó optimalizációs problémákat is. Az utolsó fejezet végül már átvezet a beszállítói és értékesítési láncolat teljes felügyele-
tét ellátó ellátási lánc menedzsmenthez.
JUHÁSZ PÉTER
Pénzkészítők
Gyenge Balázs–Vida Imre: Csináljunk pénzt! – avagy egy befektetés története › 148 oldal › Cash Flow Akadémia Kft., 2010› Ára: 2500 forint
Már megint! – legyinthet a nyájas olvasó. Dunát lehet
rekeszteni a „Hogyan gazdagodjunk meg?” típusú könyvekkel, miközben
rendszerint a legtöbb tanács annyira semmitmondó vagy használhatatlan
itthon, hogy az már a komikum határát súrolja. Ez a kötet azonban más –
ígérik a szerzők, merthogy ők azon bizonyos első millió megszerzéséről
írnak, amelynek eredetét a mondás szerint nem szabad firtatni, utána
viszont könnyű az út felfelé. A zsebben is elférő vékonyka kötet
belvilága igen egyedi: a vonalas füzetet imitáló háttéren kézírást
utánzó betűkkel szedték. A fejezetek helyén, sorszámozás gyanánt a hét
napjait találjuk, vasárnaptól szombatig. A szerzők először is arra
kérnek minket, hogy álmodozás helyett mielőbb lépjünk le a hitelkártya
társadalom tévútjáról, és kezdjünk információkat gyűjteni a pénzügyi
világról. Olyan, a hétköznapokban valóban hasznos tippeket kapunk, mint a
bankok folyószámlacsomagjainak összevetése, az olcsóbb internetes
utalásokra való áttérés, vagy a havi családi költségvetés összeállítása.
A kötet legfontosabb üzenete, hogy tőzsdézzünk, de megfontoltan. Az
elért nyereséget mielőbb vegyük ki, és egy időben csak pénzünk kis
töredékét tegyük egy adott papírba. A szerzők a részvényeknél elsősorban
a napi hangulatingadozásokra építő technikai elemzésben hisznek, de
egyéni szinten hosszú távú pénzügyi terv elkészítését javasolják. Már
„csak” azt kell megálmodni, melyik részvénnyel kezdjük.
…Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadási
igazgatója?
„Mostanában a munkám miatt főleg szakkönyveket olvasok,
de ha hozzájutok más jellegű olvasmányokhoz, akkor elsősorban a XX.
századi irodalmat preferálom. Kedvenceim az angolszász írók. Emlékszem,
Updike meglepett: amikor először olvastam, meglehetősen újszerűnek
találtam a stílusát, de végül nagyon megkedveltem az írásmódját. Nagy
favorit nálam Irwin Shaw Gazdag ember, szegény ember című regénye, amely
az amerikai üzleti világba enged bepillantást, az ott létrejövő emberi
kapcsolatokkal és konfliktusokkal egyetemben. Én még a nyolcvanas
években olvastam, és akkoriban különösen érdekesnek tűnt ez a világ,
mivel egy másik rendszerben éltünk és emiatt csak kívülről tekinthettünk
rá. A rendszerváltás után újraolvasva már sokkal több ismerős vonást
találok benne. A magyar írók közül számomra Csáth Géza adja a
legmélyenszántóbb gondolatokat. Olyan szerteágazó világot tudott
teremteni, aminek a légköre és intellektuális színvonala nagyon vonzó
tud lenni a mai tempóban, jó lenne, ha tudnánk meríteni belőle. Nagyon
szeretek albumokat lapozgatni, különösen a kedvenc impresszionista
festőim, illetve Leonardo da Vinci képeit tartalmazó darabokat, mint
amilyen az Impresszionistáktól a szecesszióig vagy A reneszánsz ember.
Emellett a nagyobbik fiam vasútrajongó, így rengeteg vasúttörténeti
albumunk van otthon, minden elképzelhető – nemzetközi, magyar, speciális
– vasútról. Ezeket én is elő szoktam venni, ugyanis érdekes a
kortörténeti vonulatuk, a gazdaság- és kortörténeti témák pedig amúgy is
közel állnak hozzám.”