Termeléstől marketingig

Management
Figyelő
2010-07-12 21:21
Nem is olyan egyszerű megmondani, hogy egy már működő társaságnál a marketingnek kell-e a termeléshez igazodnia, vagy fordítva.

William A. Cohen: Marketingtervezés › 429 oldal › Akadémiai Kiadó, 2009 › Ára: 5450 forint

Sosem felejtik el felhívni a figyelmet a marketingesek arra, hogy szakterületük ideális esetben több mint egy vállalati funkció, hiszen a cég teljes tevékenységét át kell itatnia a fogyasztói értékteremtés legfőképpen általuk képviselt szemléletének. Alighanem a termelés és a marketing kölcsönös összefonódásán alapuló integrált rendszer a legjobb, ez segítheti elő a válságból való kilábalást. Egy ilyen szisztémát felépíteni azonban korántsem könnyű, ráadásul a felsőoktatásban is általában elkülönült kurzusokon okítják a pénzügyi tervezést, a termelésmenedzsmentet és a marketinget. A könyveknél sincs ez gyökeresen másként. Így ha valaki kellő rálátást szeretne, több kötetet is fel kell ütnie.

Elsőként érdemes mindig a tervezéssel kezdeni. William A. Cohen nemrégiben magyarul is megjelent, eredetiben már öt kiadást megélt könyve a marketing terv alapjainak bemutatásával indul. A helyzet- és piacelemzés, illetve a célok meghatározása után a helyes stratégia kiválasztása, majd a lehetséges taktikák tárháza is kapott egy-egy teljes fejezetet. Ami azonban igazán figyelemre méltóvá teszi a kötetet, csak ezek után jön. A következő rész ugyanis konkrét előrejelzési módszereket tanít, majd a marketingterv legfontosabb pénzügyi mutatóit ismerteti. Noha e téma bemutatására alig több mint tíz oldal jut, így is komoly előrelépésként értékelhető a pénzügyes területen általában nem túl erős hasonló kötetekhez képest.

Vörös József: Termelés- és szolgáltatás- menedzsment › 367 oldal › Akadémiai Kiadó, 2010 › Ára: 4250 forint

A szerző ugyanis – korrekt számviteli ismeretekről téve tanúbizonyságot – a készletforgást helyesen az áruk beszerzési értékéhez viszonyítva számszerűsíti, s a befektetett tőke jövedelmezőségénél sem csupán a szakmailag hibás adózott eredményt alapul vevő mutatókat közli, hanem az üzemi eredményre támaszkodókat is. Akinek pedig még ez sem elég, azt az esettanulmányokkal, ábrákkal, magyarázó táblázatokkal, grafikonokkal gazdagon ellátott könyv utolsó része a helyes prezentálásra is megtanítja. A szerző itt nem csak a technika buktatóiról, de a helyes időkontrollról is szót ejt.

Következő állomásunk az Alinea kiadó kötete lehet. A Budapesti Corvinus Egyetem két docense a szolgáltatásokra koncentrál: azok marketingjének sajátosságai mellett (természetesen csak a marketing szemléletmód fontosságát kiemelő fejezetek után) sorra veszi a szolgáltatások előállításának, biztosításának vezetési, menedzsment sajátosságait is. Megismerkedhetünk például a régi kínai rizskereskedővel, aki elkerülendő, hogy a vevői másokhoz forduljanak, inkább kiszámolta, mikor ürül ki azok kamrája, és időre ingyen házhoz vitte a következő szállítmányt.

Az ugyancsak sok ábrát és példát hozó kötetből megtanulhatjuk a sorban állási modellek helyes alkalmazását, a különféle technológiák buktatóit és a vevőkapcsolat menedzsment (CRM) elveit is. A szakkönyvnek és tankönyvnek egyaránt jól használható műből kiderül, miként támogathatja céljainkat a megfelelő szervezeti kultúra, s milyen gyökeresen különbözik e téren a Southwest légitársaság és a FedEx expressz-szállítmányozási cég.

Végül Vörös József, a Pécsi Egyetem professzora nemrégiben megjelent könyvében, már teljesen elszakadva a marketingtől, nem csupán a szolgáltatás-, de a termelésmenedzsment rejtelmeibe is bepillanthatunk mérnöki, üzemgazdasági szempontból. Az eltérő fókusz már a felütésen is meglátszik: a nyitó fejezet a hatékonyság és a versenyképesség felől közelít a problémához. Külön rész foglalkozik a termék- és folyamattervezéssel, a kapacitások megfelelő lekötésével és a létesítmények telepítési kérdéseivel. A figyelmes olvasó a kötetből azt is megérti, miért van az, hogy sok konkurens áruház és hipermarket egymás közvetlen közelébe telepszik.

Így felvértezve immár nem a vevői igények, hanem a technológiai megvalósíthatóság oldaláról láthatjuk a minőséget, az erőforrás-tervezést vagy a készletgazdálkodást. Az előbbi kettőnél jóval matematizáltabb, sok számpéldával illusztrált mű felvillantja a folyamatellenőrzés statisztikai módszereit és a termeléstervezéshez és -irányításhoz kapcsolódó optimalizációs problémákat is. Az utolsó fejezet végül már átvezet a beszállítói és értékesítési láncolat teljes felügyele-
tét ellátó ellátási lánc menedzsmenthez.
JUHÁSZ PÉTER

Pénzkészítők

Gyenge Balázs–Vida Imre: Csináljunk pénzt! – avagy egy befektetés története › 148 oldal › Cash Flow Akadémia Kft., 2010› Ára: 2500 forint

Már megint! – legyinthet a nyájas olvasó. Dunát lehet rekeszteni a „Hogyan gazdagodjunk meg?” típusú könyvekkel, miközben rendszerint a legtöbb tanács annyira semmitmondó vagy használhatatlan itthon, hogy az már a komikum határát súrolja. Ez a kötet azonban más – ígérik a szerzők, merthogy ők azon bizonyos első millió megszerzéséről írnak, amelynek eredetét a mondás szerint nem szabad firtatni, utána viszont könnyű az út felfelé. A zsebben is elférő vékonyka kötet belvilága igen egyedi: a vonalas füzetet imitáló háttéren kézírást utánzó betűkkel szedték. A fejezetek helyén, sorszámozás gyanánt a hét napjait találjuk, vasárnaptól szombatig. A szerzők először is arra kérnek minket, hogy álmodozás helyett mielőbb lépjünk le a hitelkártya társadalom tévútjáról, és kezdjünk információkat gyűjteni a pénzügyi világról. Olyan, a hétköznapokban valóban hasznos tippeket kapunk, mint a bankok folyószámlacsomagjainak összevetése, az olcsóbb internetes utalásokra való áttérés, vagy a havi családi költségvetés összeállítása. A kötet legfontosabb üzenete, hogy tőzsdézzünk, de megfontoltan. Az elért nyereséget mielőbb vegyük ki, és egy időben csak pénzünk kis töredékét tegyük egy adott papírba. A szerzők a részvényeknél elsősorban a napi hangulatingadozásokra építő technikai elemzésben hisznek, de egyéni szinten hosszú távú pénzügyi terv elkészítését javasolják. Már „csak” azt kell megálmodni, melyik részvénnyel kezdjük.


…Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadási igazgatója?

„Mostanában a munkám miatt főleg szakkönyveket olvasok, de ha hozzájutok más jellegű olvasmányokhoz, akkor elsősorban a XX. századi irodalmat preferálom. Kedvenceim az angolszász írók. Emlékszem, Updike meglepett: amikor először olvastam, meglehetősen újszerűnek találtam a stílusát, de végül nagyon megkedveltem az írásmódját. Nagy favorit nálam Irwin Shaw Gazdag ember, szegény ember című regénye, amely az amerikai üzleti világba enged bepillantást, az ott létrejövő emberi kapcsolatokkal és konfliktusokkal egyetemben. Én még a nyolcvanas években olvastam, és akkoriban különösen érdekesnek tűnt ez a világ, mivel egy másik rendszerben éltünk és emiatt csak kívülről tekinthettünk rá. A rendszerváltás után újraolvasva már sokkal több ismerős vonást találok benne. A magyar írók közül számomra Csáth Géza adja a legmélyenszántóbb gondolatokat. Olyan szerteágazó világot tudott teremteni, aminek a légköre és intellektuális színvonala nagyon vonzó tud lenni a mai tempóban, jó lenne, ha tudnánk meríteni belőle. Nagyon szeretek albumokat lapozgatni, különösen a kedvenc impresszionista festőim, illetve Leonardo da Vinci képeit tartalmazó darabokat, mint amilyen az Impresszionistáktól a szecesszióig vagy A reneszánsz ember. Emellett a nagyobbik fiam vasútrajongó, így rengeteg vasúttörténeti albumunk van otthon, minden elképzelhető – nemzetközi, magyar, speciális – vasútról. Ezeket én is elő szoktam venni, ugyanis érdekes a kortörténeti vonulatuk, a gazdaság- és kortörténeti témák pedig amúgy is közel állnak hozzám.”