A réz és alumínium munkadarabokat – például ablakkereteket vagy karosszériaelemket – 1100 Celsius fokra kell felhevíteni, hogy roncsolásmentesen formázhatóak legyenek. A ma elterjedt gyártástechnológiák során az elektromos hevítés hatásfoka 60 százalék körüli, míg a német Zenergy Power GmbH és a Bültmann GmbH eljárásával ez 80 százalékosra növelhető. Ezzel e cégeknek elsőként sikerült iparilag is alkalmazni a szupravezetés jelenséget.

Az eljárás fizikai háttere, hogy nagyon alacsony, mínusz 200 fok körüli hőmérsékleten bizonyos anyagok teljesen elveszítik az elektromos ellenállásukat, így veszteség nélkül tudnak áramot szállítani. Ehhez viszont nagyon merev keramikus anyagokat kell használni, amelyeket emiatt nem lehet tekercsekbe felcsévélni. A német cégeknek a korábbi, ezüstöt is tartalmazó, így drága szupravezető helyett sikerült egy ittrium-bárium-rézoxid alapú anyagot kifejlesztenie, ezt ráadásul egyszerűen és olcsón fel tudják vinni a feltekercselt rézszálakra. Mivel a fémmegmunkálás során rengeteg energiát használnak fel, a szupravezető technikával komoly megtakarítást érhetnek el a gyártók, emellett a szén-dioxid-kibocsátásuk is csökken.

Fejlesztésüket az Európai Unió az Európai Vállalkozások Környezetvédelmi Díjával jutalmazta, de a cégek már más területen is sikerrel vezetik be újításukat. Az amerikai Southern California Edison áramszolgáltatóval együttműködve született meg a szupravezető alapú áram-védőkapcsoló, amely például a villámcsapás okozta feszültség-megugrások kivédésére szolgál, ezzel előzve meg a Kaliforniában a 2000-es években többször is bekövetkezett, nagy területeket sújtó áramszüneteket.