Restrikció nélküli, de egyensúlyőrző makrogazdasági pályát ajánl 2018-ig a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Iránytű című kiadványában – mondta a gazdaságpolitikai koncepció bemutatóján Mellár Tamás, az intézet kutatási vezetője. E mellett a következő nyolc évben elkerülhetetlen a gazdaság modernizációja és a rendszerértékű változtatások (egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer, stb.) véghezvitele – mondta Mellár Tamás, aki szerint a most kezdődő fejlődési szakaszban a hazai tőke a korábbinál nagyobb szerepet játszik majd a külföldi tőke rovására.k_fn9_cikk_banner

Pangás következik

A tőkekínálat a következő időszakban éves szinten 1,4 helyett 2 százalékkal bővül, a munkakínálat éves szinten 1,5-2 százalékkal nő, a technikai fejlődés (k+f, a humántőke fejlődése) 0,5-0,7 helyett pedig 1,5 százalékot tesz hozzá a növekedéshez, így a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme 2014-től 3,5 százalék lehet – mondta Mellár Tamás. A fogyasztás drasztikus visszaesését követő helyreállítási periódus (átmeneti nagyobb növekedés – a szerk.) miatt a GDP növekedési üteme néhány évig ennél nagyobb, 4 százalék feletti lehet. 2014-től a felhalmozás évente 5, a magánfogyasztás pedig 3,8 százalékkal nőhet – mondta Mellár.

A Századvég prognózisából kiderül: a tavalyi, csaknem 7 százalékos GDP-zuhanást, a világgazdasági recessziót csak hosszú évek alatt heverheti ki a gazdaság; a kutatók vélekedése szerint csak a következő kormányzati ciklusban lesz érezhető mértékű a fellendülés. Ráadásul az általuk prognosztizált 1,5-2 százalékos foglalkoztatás-bővülés éve szinten 60-75 ezer új álláshelyet jelent, így a kormányprogram tíz év alatt egymillió új munkahelyről szóló ígérete tarthatatlan.

Kisebb állam, nagyobb növekedés

bal_fn8_cikk_kapcsA Századvég által elképzelt gazdasági pálya, a növekedési potenciál emelése csak az állam leépítése mellett teljesíthető; alapvetően módosítani kell a büdzsé szerkezetét, az állami újraelosztás GDP-arányos mértékét a mostani 50 százalékról 2018-ra 40 százalékra kell faragni – ezt már Heim Péter, a kutatóintézet első embere mondta.

A költségvetési átalakítások legnagyobb vesztese a szociális szféra, a bürokrácia, és az általános közszolgáltatások lennének: a visegrádi országok mintájára Heim Péter évente, 2008-as árakon számítva 212 milliárd forintot vonna ki a szociális ellátásból, és nagyjából 100 milliárdot az általános közszolgáltatásokból – a közgazdász szerint mindez az önkormányzati (feladat)rendszer átértékelésével együtt volna lehetséges.

Az átcsoportosítások nyertese az egészségügy lenne, amely 3-4 év alatt 400 milliárdos többlethez juthatna; ez, és a lehetséges 20-25 százalékos hatékonyságnövekedés érdemben jobb egészségügyi ellátást jelentene, ami nemcsak az egyébként alacsony átlagéletkort, de a munkával töltött évek számát is emelné – mondta Heim Péter. Az egészségügyön túl a honvédelmi és rendvédelmi kiadások érdemi növelésére lát még esélyt a kutatóintézet.

A Századvég Gazdaságkutató vezetője úgy vélte, hogy a takarékosság nyomán 2013-2014-től mód nyílna a járulékok csökkentésére, ami 2018-ra teljesen egykulcsos adó- és járulékrendszerhez vezetne.

Bár nem nevezik megszorításnak, az adójóváírás megszüntetése és a szociális kiadások radikális megkurtítása jelentősen csökkenti a hazai keresletet; miért kalkulálnak mégis annak érdemi bővülésével 2014-től – hangzott lapunk kérdése. Heim Péter szerint a potenciáis növekedési ütem emelése, és a helyreállítási periódus együttesen indokolja a hazai fogyasztás lassú beindulását.

Miben vagyunk jók?

Állami fejlesztéspolitikát sürget a Századvég Gazdaságkutató. Érvelésük szerint Magyarország a mezőgazdaságban és a hozzá kapcsolódó élelmiszeriparban, az egészséggazdaságban, és a megújuló energiák területén rendelkezik komparatív előnyökkel, vagyis a versenytársaknál jobb adottságokkal.

Ennek részleteiről Heim Péter az fn.hu-nak elmondta: állami feladat az ezekben a szektorokban működő kkv-k erősítése, a foglalkoztatottság támogatása, a szektorokra jellemző importkötöttség csökkentése, a hazai beszállítói kör erősítése és a mezőgazdaságban a szövetkezesítés is.

Késik az euró

A Századvég tanulmánya szerin a GDP-arányos államadósság a mostani mintegy 80 százalékos szintről csak 2018-ra csökkenthető a maastrichti kritériumok által megkövetelt 60 százalékra. Heim Péter emlékeztetet: az EU nemcsak az euróbevezetés kritériumainak betartását vizsgálja, hanem az oda vezető trendeket is, így elképzelhető, hogy hazánk 2012-2013-ban beléphet az euró előszobájának tekintett ERM II-es árfolyamrendszerbe, de a válság miatt a közös deviza bevezetésére az évtized második felében van reális esély.

A nyugdíjrendszerről szólva a közgazdász úgy vélte: a választási kampányban tapasztalt értelmetlen csapkodás ellenére elkerülhetetlennek tűnik a svéd nyugdíjmodell bevezetése, ami többek között állami alapnyugdíj, és a második pillérben egyéni számlás rendszer bevezetését jelenti.

Mennyit fizetnek a bankok?

Már jövőre tiszta állapotba kell hozni a bankokat – mondta Heim Péter, aki szerint mintegy 100 ezer lakáshiteles szorul majd segítségre; az ő összesített hitelállományuk mintegy 450-550 milliárd forint.

Nagy kérdés – mondta a közgazdász -, hogy a bedőlő, vagy bedőlni látszó lakáshiteleket milyen árfolyamon vásárolj meg az állami „rossz bank”. Írországban például 47 százalékos áron vásárol az állami intézet, itthon a bankok a bukni látszó hitel 70-80 százalékát kérnék.

A hazai gyakorlatról a bankok és az állam most folyó alkuja dönt, de Heim Péter úgy látja, hogy mintegy 300-400 milliárd forint szükséges a lakáshitelesek megmentésére, de nem feltétlenül állami forrásból: elképzelhető, hogy mindezt a piac is finanszírozná, ha az állam némi tőkét tenne a folyamat mögé.

Mintegy az alkufolyamat részeként Mellár Tamás úgy vélte: a mostani frankerősödés következményeit a bankoknak kell lenyelniük.

Követjük Szlovákiát?

Szlovákia útjára terelné a gazdaságot a Századvég által ajánlott gazdasági modell – véli első ránézésre lapunk. Ott Mikulas Dzurinda második kormánya egykulcsos adórendszert vezetett be, radikálisan csökkentette a szociális kiadásokat, az állami újraelosztás mértékét pont 40 százalékra csökkentette, és a külföldi tőkére, valamint a szlovák szakértelemre alapozva autóipari nagyhatalommá tette északi szomszédunkat.

A szlovák modell hívei az imponálóan gyors GDP-növekedést, a vállalkozások számára élhető környezetet és az euró gyors bevezetését említik a szlovák modell vitathatatlan előnyeként.

A kritikusok emlékeztetnek a szociális kiadások megkurtítását követő kelet-szlovákiai éhséglázadásokra, valamint arra, hogy a GDP-bővülés önmagában nem jelent jobb létet az ország lakosai számára. Többen úgy vélik, nem is az egyszerű szlovák adórendszer, hanem az ország több komparatív előnye (például az olcsó és viszonylag képzett munkaerő) csábította oda a növekedés motorját jelentő három autógyárat.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzését teljes egészében itt olvashatja.