Az Európai Unió fejlődésének már a kezdeti szakaszán felismerte, hogy a gazdaság motorjai a kkv-k, de megkülönböztetett bánásmódot igényelnek, hogy ezt a szerepüket betöltsék.

Ezért a csatlakozással – előtte a felzárkóztatási programokhoz kapcsolódó támogatási konstrukciókkal – nagy esélyt kaptak a mindig is forrás- és tőkehiánnyal küszködő hazai kicsik, hogy versenyképessé váljanak az európai uniós kkv-kkal. A 2004-es csatlakozásunkkal párhuzamosan futó Nemzeti fejlesztési terv öt operatív programjának 64 kiírása keretében 2004-től 2006-ig az Európai Unió társfinanszírozásával és az akkori gazdasági tárca hazai forrásaiból a kkv-knak is jutott bőven. Főként technológiafejlesztésre (az információs gazdaság felerősítésére) fókuszáltak a vonatkozó EU-s keretprogramban, a GVOP-ban kiírt pályázatok. A 2004–06 között pályázható kohéziós fejlesztési források összesen (EU-s és hazai hozzájárulási pénzekkel) akkori árfolyamon 1100 milliárd forintot tettek ki. Végül is 2006 végéig a megítélt támogatások teljes összege majd 720 milliárd forint lett, s a GVOP keretében (amely messze a legnépszerűbb volt a kkv-k körében) 8996 szerződéssel 145 milliárd forint támogatást ítéltek oda gazdaságfejlesztésre.

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS
2007-ben új költségvetési időszámítás kezdődött az Európai Unióban, s a 2013-ig tartó periódusban az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretében az eddigieknél jóval nagyobb, évente annyi vagy még több forrás állt és áll rendelkezésre, mint az előző három évben összesen: csak az unió részéről 6875 milliárd forint. A kkv-k támogatása még nagyobb hangsúlyt kapott a tervekben, mint azt megelőzően. Jövedelemtermelő képességük erősítése volt a cél. De a foglalkoztatás, a munkahelyteremtés és képzés, az informatikai fejlesztés is jelentős hangsúlyt kapott a tervben. Az aktuális keretprogramok, a GOP és a KMOP keretében technológiafejlesztési beruházásokra lehetett pályázni, s a mikrovállalkozásokat is sok támogatási konstrukció segítette. A Mag Zrt. 2010. januári tájékoztatása szerint a Bajnai-kormány idején  gazdaságfejlesztésre, köztük kiemelten a kkv-k fejlesztésének elősegítésére 8300 szerződést kötöttek, 282,5 milliárd forint támogatást ítéltek meg, s 105 milliárdot fizettek ki.<#zaras_figyelo#>

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

A Fidesz-kormány megalakulása után a teljes ÚMFT-t leállították, áttervezték a pályázati és egyéb kkv-támogatási konstrukciókat, s 2011. február végéig gyakorlatilag nem volt lehetőség EU-pályázatok benyújtására. A bennmaradó uniós támogatási pénzek pályáztatására és lehívására Új Széchenyi-terv címen, először nagyon lassú, majd gyorsított ütemben, egy külön megnevezett vállalkozásfejlesztési program keretében gyűjtötték össze a kkv-knak ismételten a támogatásokat. A menet közben változtatott, felgyorsított, a munkahelyteremtésre erősebben koncentráló, könnyített feltételű pályázati programok sokasága azonban egyre kétségbeejtőbb késéssel indult (pl. Darányi-terv). Egybehangzó források szerint mintegy 5500 milliárd forintnyi pályázati összeg vár még tőlünk lehívásra az EU-ban a mintegy 3,5 év rendelkezésünkre álló idő alatt (a költségvetési periódus vége plusz két év).

A VÁLSÁG KÖVETKEZMÉNYE
Miközben a kkv-kat az elmúlt évtized minden kormánya látványosan felkarolta, Magyarország a világ versenyképességi rangsorában 2002-ben a 29 helyen volt, 2008-ra visszaesett a 62. helyre. 2011-ben  52-dik volt a listán. 2008 őszétől ezen vállalatméret körében drasztikus méretű pusztítást végzett a világválság és Magyarország gazdaságának a krízise, amely évről évre, a mai napig egyre romló tendenciát mutat. A működő cégek száma (egyéni vállalkozók nélkül) ugyan növekedett 2004-ről 2011-re (kb. 20 százalékkal), de a kkv-k jövedelemtermelő képessége erősen romlott. A számszaki növekedés mögött technikai jellegű cégszámszaporodások húzódnak meg. A végrehajtások száma megduplázódott, a végelszámolásoké nagyjából megnégyszereződött, a felszámolásoké majd háromszorosára, a csődeljárások száma hatszorosára emelkedett (lásd a táblázatot).

A Piac & Profit kkv-k helyzetéről szóló összeállításában olvasható, hogy az OTP legfrissebb konjunktúraindexe szerint a kkv-k vezetőinek a jövőbe vetett bizalma a 2011 közepi stagnálás után a negyedik negyedévben
6 százalékponttal, majd 2012 első negyedében további 2 százalékponttal esett vissza, 39,8 százaléknál tart. A szektor szereplői fokozódó bizonytalanságra, csökkenő növekedésre rendezkedtek be a következő fél évre. Likviditási helyzetük, értékesítési lehetőségeik javulására sem számítanak. 73 százalékuknak nincs esélye tevékenységének bővítésére.

Az MFB indikátora szerint drasztikusan emelkedett azoknak a vállalatoknak az aránya (30 százalékponttal), amelyek a folyó költségeiket sem tudják saját forrásból fedezni. 2009 nyara után először süllyedt ismét 50 százalék alá a fejlesztéshez, bővítéshez külső finanszírozást tervezők aránya. A vállalkozások beruházási aktivitása erősen visszaesett.

A Piac & Profit kkv-magazin felmérése szerint a belföldi piacokon működő kis- és közepes vállalatok a kereslet hiánya miatt már 2008 második felétől leálltak a beruházásokkal. Túlélésre, passzív működésre rendezkedtek be. A megkérdezettek mintegy 55 százaléka tartalékainak felélésével, fejlesztései elhalasztásával, munkaerő-csökkentéssel, hatékonyságnöveléssel, költségracionalizálással válaszolt a válság kihívásaira.

Ám nem számítottak ilyen mély, elhúzódó válsághelyzetre. A gazdasági környezet bizonytalansága jelenti számukra a legnagyobb problémát. A kiszámíthatatlanság, tervezhetetlenség elbátortalanítja a vezetőket új beruházások megkezdésében. 2008-tól 2011-ig a kkv-k éves forgalmának visszaesése átlagosan 20–60 százalék közöttire tehető (becsült adat).

A kkv-kat az uniós csatlakozáskor a tőkeszegénység, a hitelképtelenség, a fedezet hiánya, a pályázatképtelenség (főként a magas önrész miatt), a piac hiánya, a körbetartozás, likviditási problémák jellemezték. Többnyire alvállalkozói, beszállítói minőségükben hitelezték a nagyvállalatokat, az államot, az önkormányzatokat (azok 30–90 vagy annál több napos fizetési hajlandósága miatt). Az európai uniós viszonylatban is kiugró bérközterhek mellett 38-féle fizetési, hatósági egyéb kötelezettséget teljesítettek évente (könyvvizsgálati, üzemorvosi, környezetterhelési díj, szakképzési járulék, k+f hozzájárulás). Az adó- és járulékelvonások tekintetében a világelsők között vagyunk, s ez a pozíciónk nem változott a mai napig. Hatalmas adminisztrációs terhek mellett évente vagy még sűrűbben változó szabályozási feltételekhez kell igazodni.

A gazdálkodási, szabályozási környezet  kiszámíthatatlansága 2004-től napjainkig csak fokozódott.

KISZÁMÍTHATATLANSÁG
Az elmúlt években volt 25 és 20 százalékos áfa, s megértük a 27 százalékosat is. Az egyik kormány csökkentette a társasági adó mértékét, a másik növelte. A szocialista kormányok ígéretei szerint egyik évben elkezdődött a társadalombiztosítási járulék csökkentése, a következőben azonban visszarendeződött. A munkabérterhek állandó változtatása bonyolult dzsungelében, a minimálbér emelésének és az elvárt béremelések teljesítésének kényszerében végül is drágább lett a munkaerő. A kkv-k számára testre szabott adózási forma, az eva, amelyet a múlt évtized első éveitől lehetett választani, sikersztorinak indult. A szürkegazdaság fehérítésére tökéletesen alkalmas adózási forma azonban mára már sok kkv számára vállalhatatlanul nagy jövedelemcsökkenést jelent.

2012-re a kkv-k EU-csatlakozás előtti jellemzői a jelentős támogatás, forrásdömping, kiemelt szerepkör ellenére nemhogy eltűntek, hanem újabbakkal bővültek. A Piac & Profit szerint a kkv-k körében az utóbbi években divatba jött a cserekereskedelem és a jelentős árcsökkentés. A túlélés érdekében a forrásokkal nem rendelkező kkv-k barterkereskedelmet folytatnak egymással. Pénz helyett áruval, szolgáltatással fizetnek egymásnak. Az áruk, szolgáltatások értéken aluli árai a tartalékok felélését, a túlélést mint a kkv-k általános jellemzőjét támasztják alá.

S erős tempóban szürkül, feketedik a gazdaság.

A Figyelőnél 1983–1990 között dolgozott