Koruk 19 és 52 év között mozgott, és sokuknak sikerült megadni a kellő kezdőlökést, hogy saját üzletbe fogjanak. Óriási gond azonban, hogy a vállalkozókkal szemben még ma is túl sok a társadalmi előítélet. Otthon, a magyar családokban, a középiskolákban és az egyetemeken is a foglalkozás és a foglalkoztatottság áll az előtérben, vagyis alkalmazottakat nevelünk. Aki a saját ötletét vagy üzleti gondolatát szeretné megvalósítani, azt felemelt mutatóujjal figyelmeztetjük, hogy abból bizony nem fog megélni! A vállalkozói ismeretek oktatása gyakorlatilag nem létezik, ami persze nem is csoda, hiszen ezzel még a vezető elitfejlesztők is csak alig tíz éve foglalkoznak.

A huszadik században az élethosszig tartó foglalkoztatás volt a követendő minta, így az emberek elsöprő többsége a biztos állásra pályázott. Az ezredforduló környékén az internetes cégek berobbanása már jelezte, hogy változás előtt áll a vállalkozói életforma megítélése. Az itteni szóhasználatban azonban még mindig azokat hívjuk vállalkozóknak, akik a „nép vagyonának” privatizációjából szerencsésen meggazdagodtak. Le kell bontanunk ezeket a vállalkozó szó körül szerencsétlenül kialakult negatív tévképzeteket. Tudatosítanunk kell, hogy a fenntartható fejlődés becsületes vállalkozók és vállalatok nélkül elképzelhetetlen.<#zaras_figyelo#>

Még azok is, akik tiszteletre méltó módon kiállnak a vállalkozói gondolat mellett, régen elavult előítéleteket szajkóznak. A sikeres vállalkozáshoz egy remek ötlet, sok pénz, no meg egy üzleti terv kell – halljuk tőlük gyakran, ám mindez nagy tévedés. Üzleti siker ugyanis nem ötletből, hanem elkötelezett, kemény csapatmunkából születik. Befektetői forrás pedig bőven rendelkezésre áll, a Jeremie-alapok kiéhezetten várják a jó koncepcióval előrukkoló, felkészült csapatokat. Az utóbbi években sok induló vállalkozás részesült befektetésben (Gravity R&D, Noispot, PocketGuide). Egy jó ötlet természetesen kevés ahhoz, hogy a befektető rábólintson az üzletre, az induló vállalkozóknak komolyan fel kell készülniük a piaci helyzetre, a versenytársakra vagy a költségek és a bevételek várható alakulását firtató kérdések megválaszolására.

Legfőbb bűnünk, hogy a hazai start-up sikerekről a média alig vesz tudomást. Kevesen ismerik a követendő példaképeket, pedig ők köztünk járnak: a még csak harmincnégy éves Somlai Ádám, a Prezi társalapítója vagy a még fiatalabb Szőke Márton, aki a Yahoo!-nak  értékesítette IndexTools nevű cégét. A sort folytathatnánk a LogMeIn, az EPAM vagy a Ustream alapítóival, akik mind az új generációs magyar vállalkozók kevéssé ismert tagjai. Hogyan biztosítható a fenntartható gazdasági növekedés Európa országaiban? Hogyan zárkózzanak fel a közép-európai országok a nyugati életszínvonalhoz? Sem az újraelosztó szociális állam, sem pedig a nagyvállalatok nem fognak elegendő számú állást teremteni ahhoz, hogy a foglalkoztatás számottevően növekedjen. Azon sem segítenek, hogy a versenyképesség jelentősen javuljon. Mi tehát a megoldás? A vállalkozó szellem és kultúra, angol szóval az entrepreneurship az, ami képes arra, hogy gyökeresen átalakítsa napjaink társadalmának gondolkodásmódját és gazdasági viszonyait.
A szerző vállalkozó és befektető, a European Entrepreneurship Foundation (www.vfaktor.hu)elnöke