Drága húsnak

Mentőövre várva
Figyelő
2012-04-27 18:19
Precedenst teremt, ha az állam valóban megmenti a Gyulai Húskombinátot, hosszú távon azonban csak az ágazat versenyképességének radikális javítása segíthet.
Ilyet még nem látott a járőr, akit pár napja hívtak ki egy M7-esen történt balesethez: oldalas és karaj borította az autópálya rücskös aszfaltját. Kétszeresen is pechje volt ugyanis az egyik osztrák vágóhídról éppen Tolna megyei otthonába tartó mikrobusz megfáradt sofőrjének. Karambolozott, és úgy összetörte a mikrobuszt, hogy a raktérből az áru az úttestre ömlött. Ezt látva a járőr riasztotta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságát is.

Eredetvédett gyulai kolbászok. A márka önmagában kevés. Fotók: MTI

A kiérkező élelmiszer-biztonsági ellenőrök, látva a hűtés nélkül szállított egytonnányi sertés- és marhahúst, valamint belsőséget, ellátogattak a sofőr otthonába is. A ház egyben a sofőr kistermelőként regisztrált rokonának – amúgy húskészítmények előállítására szolgáló – telephelye is. Bár a sofőr váltig állította, hogy a húst csak maguknak és a rokonságnak hozta lefagyasztani, feldolgozni, de a hatóság emberei nem hittek neki. Feltételezik, hogy feldolgozva el akarták adni, ráadásul nem is az első alkalommal, hanem üzletszerűen, és megindították az eljárást rossz minőségű élelmiszer forgalomba hozatalának gyanújával, és elrendelték az autópályára került hűtetlen hús megsemmisítését.

Lesz pénz
A vidékfejlesztési tárca sertésstratégiáját első olvasatban már megtárgyalta a kormány. A cél, hogy néhány éven belül 6 millióra emelkedjen az országban a sertések száma. Az ágazat helyzetét javító átfogó program foglalkozik a feketegazdaság visszaszorításával, a termeléssel, az integrációval, a bérhizlalással, a kutatás-fejlesztéssel és szaktanácsadással, a forgóeszköz-finanszírozással és a marketingtevékenységgel is. Kiemelt szerep jut a versenyképességnek, a műszaki korszerűsítésnek, a környezetvédelemnek, az állat-egészségügyi intézkedéseknek. A minisztérium azzal is számol, hogy az állami források mellett külföldi befektetőket is be lehet vonni a beruházásokba. A 2012. évi költségvetési tervezésében a tárca prioritásként kezelte a sertéságazatot érintő források megteremtését. A Darányi Ignác-tervben hamarosan pályázatot hirdetnek mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó üzemek fejlesztésére. A támogatás keretösszege 5 milliárd forint, a pályázók 2,5–100 millió forint közötti összeget igényelhetnek majd.

A feketegazdasági ügyleteket leleplező esetek amúgy is megszaporodtak a napokban. Békés megyében, egy csabacsűdi vállalkozó lakásán és telephelyén az egyik konkurens üzem címkéjével díszített készletre bukkantak az élelmiszer-biztonsági hatóság szakemberei. A vágóhíd ellenőrzésekor a kosz és a kártevők mellett az is feltűnt, hogy jelöletlen, darabolt, fagyasztott húst, belsőséget is találtak az üzemben. A hatóság a vágóhíd működését felfüggesztette, és bírság lesz az ügy vége.

KÜLÖNLEGES STÁTUS
A látványos tettenérések ellenére a húsipar több mint egyharmadát kitevő, az adóemelések után még jobban burjánzó feketegazdasággal szemben már olyan nagy múltú cégek sem bírják a versenyt, mint a Gyulai Húskombinát, amelynek megmentéséről lapzártánkkor egyeztettek a társaság tulajdonosai, vezetői Budai Gyulával, a vidékfejlesztési tárca államtitkárával. Az 1868-as alapításával a legrégebbi hazai húsipari vállalkozást csak a sürgős beavatkozás, a különleges státus mentheti meg a fizetésképtelenségtől, miután a tulajdonos nádudvari HAGE-Nagisz csoport nem talált olyan befektetőt, aki tőkeemeléssel javítaná a társaság pénzügyi helyzetét.<#zaras_figyelo#>

DRÁGA SERTÉS
A Gyulai Húskombináté tipikus mai húsipari történet. A cég már nem tudja finanszírozni, teljesíteni azokat a megrendeléseket sem, amelyekre főleg az orosz és brit exportpiacokon sikerült szerződnie, miután a megugrott alapanyag-, energia-, szállítási és bérköltségek ellensúlyozására 30 százalékkal növelte tavaly a termelését. A mintegy 8500 tonna kolbász, májas, felvágott értékesítésével elért csaknem 7 milliárd forintos árbevétel ellenére tavaly ismét veszteséges évet zárt. Az üzemi eredmény ugyan alig billent mínuszba, de a pénzügyi veszteség a 2 mil-
liárd forint hitel törlesztése és az árfolyamveszteség kötelező elszámolása miatt megközelítette a 400 millió forintot.

„A minisztériumban azt az ígéretet kaptuk, felmérik a Gyulai Húskombinát megsegítésére azokat a lehetőségeket, amelyek nem ütköznek az uniós és a hazai előírásokba” – summázza a megbeszélés eredményét Ruck János, a Gyulai Húskombinát Zrt. vezérigazgatója. Gyulán arra számítanak, hogy az állam a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül tőkeemeléssel részesedést szerez és tőkejuttatást ad a húskombinátnak.

Ha viszont a kormányzat jobb helyzetbe hozza a termelőket, Gyulán az a középtávú terv, hogy újra beindítják a sertésvágást. Az ázsiai piacok húzzák a húsexportot, így ha a cég a kivitelt meg tudja finanszírozni, van esélye, hogy a 144 éves üzem talpra álljon.

Se vele, se nélküle
A hússzektort tizedelő alapanyagár-hullámokat az uniós csatlakozással széthullott, a termelőt-feldolgozót összefogó hazai integrációk hiánya okozza. Ezek korábban hosszú távon tervezhetővé tették a piacot a gazdáknak, és minőségi alapanyagot kínáltak a húsüzemeknek. Integráció hiányában, ha az aktuális forint-euró kurzus miatt olcsóbbá vált külföldről a sertést venni, a nyakán maradt a hazai gazdáknak a jószág, de ha ő tudta jobb áron külföldre eladni, akkor a húsipar maradt hoppon. A hektikusan változó kereslet miatt zuhant történelmi mélységekbe, csökkent 3 millió darabra a sertésállomány. Fordulatot hozhat e téren az a Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével formálódó összefogás, amelyről lapzártánkkor döntöttek a résztvevők. Információnk szerint egyebek között a szabad hizlalókapacitással rendelkező termelők, a takarmányt szállító Cargill csoport, a Surjány Hús közreműködésével Szolnok térségében indítanák be az integrációt. A malacokat a legalább 50-100 férőhellyel rendelkező termelőkhöz helyezik ki, a húsipari cégek pedig garantálják a felvásárlást. A bevételt az integrátor Hungária Sertés Kft. osztja majd szét a szereplők között.

Az évi 600-650 milliárd forintos forgalmat bonyolító – ennek felét adja a baromfi-feldolgozás – ágazat egésze sincs jobb helyzetben, mint a Gyulai Kombinát. Az előzetes adatok szerint a húsipar ismét, immár harmadik éve milliárdos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, főleg az alapanyagár-emelkedés miatt. Az idei év is rosszul indult, mert a sertés ára nem mozdult a kilónkénti 400 forint közeléből, az áfa, illetve az egyéb közterhek növelésével új erőre kapott a hússzektorban amúgy is tekintélyes, 30 százalékra becsült feketegazdaság.

Ez utóbbi elleni határozottabb fellépés áll az ágazati érdekképviselet, a Hússzövetség kívánságlistája élén is, de ezért évek óta hiába kampányol a kormánynál. Pedig Éder Tamás, a szövetség elnöke szerint a feketekereskedelem miatt nem tudja a húsipar a növekvő önköltségeit érvényesíteni az átadási áraiban. A számla és így adók nélkül szállítók leverik a piaci árakat, ez az árszint a tárgyalási alap a beszállítói szerződéseknél. Segítene a húsipari bajokon az is, ha a többi központi elvonás kisebb lenne, de ehelyett újabbakkal rukkol ki a kormány, például az általános élelmiszer-biztonsági felügyeleti díjjal.

ELAVULT BERENDEZÉSEK
Termelői körök szerint azonban a feketegazdaság csak kifogás. Nem az a ludas azért, hogy egyre több fogyasztó nem a patinás hazai márkaterméket keresi a boltokban, hanem az olyan olcsóbb, versenyképes új márkák, mint az Ász-Kolbász Kft. vagy a törökszentmiklósi Surjány Hús Kft., illetve a láncok „kereskedelmi márka” termékeit. A hatékonysági verseny vérre megy, ezt jól szemlélteti, hogy a Surján Hús csaknem gyulai húskombinátnyi méretű, 6000 négyzetméteres szárazáruüzemet adott át nemrég.

Bizony, a saját portájukon is lenne mit seperni a feldolgozóknak. A hajdan több mint 10 millió sertés feldolgozására méretezett hazai húsiparban még mindig 140 engedélyezett vágóhíd és csaknem 300 feldolgozó működik, ez Éder Tamás szerint is nonszensz, túl sok az importtal együtt évente levágott 4-4,5 millió hízóhoz. A magyar húsipar fejlődése amúgy is ellentétes a közgazdasági logikával és az uniós trenddel, hiszen éppen a nagyobb, a hatékonyabb, koncentrált tevékenységet végző cégek mennek tönkre egymás után, miközben újabbnál újabb kicsi és közepes üzemek jönnek létre.

A szövetségi elnök azonban e jelenség mögött is a feketegazdaságot sejti: a kis cégek könnyebben el tudják az adót és a nyilvántartást kerülni. A feketegazdaság elleni küzdelemben mégsem vár egyhamar áttörést a szakember, pedig a gabonaáfa-csalások leleplezése után a tervek szerint a húsipart fogja behatóbban vizsgálni a láthatóan humán- és anyagierőforrás-problémákkal küzdő adóhatóság.

A depressziós iparági hangulatban ki is verte a biztosítékot a szakmában, hogy egyes megkülönböztetetten kezelt cégeknek, a pápai húsüzem után a régóta vergődő Gyulai Húskombinátnak is, az adóforintokból készül mentőövet dobni a kormány. Másnak is kellene a segítség, hiszen sok húsipari társaságot szorít ugyanott a cipő. Igaz, közben a debreceni feldolgozót a nagy nekibuzdulás ellenére sem sikerült megmenteni. Pedig ez magyar mércével korszerűnek számított, bár a drága hűtési rendszere és az elavult informatika miatt nem volt kellően hatékony.

A Hússzövetség közzé is tette: minden állami intézkedést elfogad, amely az ágazat számára a jelenlegi nehéz körülmények között támogatást ad, ha ez minden más, hasonló helyzetű húsipari vállalat számára is alkalmazható. A megkülönböztetés elkerülését javasolja Pick László dabasi állattartó-agrárvállalkozó is, hiszen a Gyulai Húskombinátnak ugyanaz a baja, mint a magyar húsiparnak. Az ágazat nemzetközileg olyan gyorsan fejlődik, mint a számítástechnika, egy üzem történelmi múltja, patinája nem előny, hanem inkább hátrány. Ezek a termelési egységek szerinte múzeumba valók, olyanok, mint a tárcsás készülék az okostelefonok korában. Ha manufakturális szinten sem tudnak versenyképes terméket előállítani, a technológiáját kellene alapjaitól lecserélni, mivel a piackutatási adatok szerint a vásárlók zöme nem ragaszkodik a márkához, így az önmagában kevés.

Készül a gyulai. Külföldön egyre kelendőbb.

A fejlett nyugati húsfeldolgozásban nagy átrendeződés ment végbe az elmúlt 15 évben. A tovább koncentrálódott termelést az informatika, a technológia, az anyagmozgatás fejlesztésével, automatizálással tették versenyképessé a szektort vezető nemzetközi csoportok. Mindehhez jön a Pick László szerint tévedésen alapuló bioetanol-program támasztotta versenyhelyzet: az üzemanyagot gyártó, jól fizető szeszipar tartós és állandó keresletet teremtett a gabonának, az állattenyésztés nyersanyagának, amivel az árban nem tud versenyezni.

CSÖKKENŐ FOGLALKOZTATÁS
Takarmánykukorica és termelést ösztönző hatékony intézkedések nélkül a régiónkban így tartósnak ígérkezik a sertéshiány. A keresletet mutatja, hogy az amerikai tulajdonban lévő temesvári feldolgozó, a Smithfield Romania évi egymillió sertés felvásárlására készül a határon túlról, mert a gazdaságos, évi 2 millió állat feldolgozására méretezett üzeme működéséhez  nem talál elég hízót otthon. Saját integráció hiányában ezzel a Góliáttal kell majd versenyezniük a hazai feldolgozóknak a drága alapanyagért. Ezért is tartja fontosnak Ruck János, hogy a tűzoltáson túl a kormány mielőbb hirdesse meg az egész feldolgozóipar versenyképességét javító intézkedéseket, hiszen tíz év alatt az élelmiszeripar termelése csaknem 30 százalékkal és a foglalkoztatottak száma kevés híján felére csökkent.