E hónap első felében lezárult két újabb oltóanyag közbeszerzési eljárása. Ezzel a 14 év alatti gyermekek részére az összes térítésmentesen biztosított oltóanyag rendelkezésre áll az idén. A hazai járványügyi helyzet világhírű, ez a kötelező védőoltási rendszer eredménye.
Az utolsó két védőoltási tendert a BCG oltóanyagra és a pneumococcus elleni védőoltás beszerzésére írta ki az egészségügyi hatóság. A megkötött szerződés alapján az Egészségügyi Világszervezet által is ajánlott és az UNICEF által is forgalmazott bolgár BCG oltóanyagot szereztük be. A pneumococcus elleni oltóanyag beszerzését széles körű szakmai konzultáció előzte meg, amely arra keresett választ, hogy a piacon elérhető pneumococcus elleni védőoltások ugyanazt az egészségelőnyt nyújtják-e. Többszörös egyeztetést követően született meg a szakmai döntés, amely szerint hazánkban továbbra is a 13 komponensű oltóanyaggal oltják a gyermekeket a házi gyermekorvosok, mivel ez biztosítja a legszélesebb körű védettséget a cirkuláló baktériumtörzsekkel szemben. A szakmai döntés megalapozásául – többek között –
az Országos Epidemiológiai Központban a betegekből izolált baktériumtörzsek szerotipizálása alapján kapott adatok szolgáltak.
Az adatok megtekintéséhez kattintson!
Jelenleg a pneumococcus elleni vakcina kötelezően megajánlott védőoltás, nincs a kötelező oltások rendszerében. Emiatt éppen a rossz szociális körülmények között élők gyermekei nem részesülnek védőoltásban, mivel alacsony iskolázottságuk és egészségromboló magatartásuk miatt a háziorvos által megajánlott védőoltást inkább elutasítják, a háziorvos pedig a meggyőzés hosszadalmas procedúráját idő hiányában nem is tudja felvállalni. <#zaras_figyelo#>
Jó lenne, ha ezen oltóanyag esetében is mielőbb megvalósulna a teljes esélyegyenlőség, és minden gyermek a megfelelő életkorban megkapná ezt a védőoltást is úgy, mint a kötelezőket.
Az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendet azonban hazánkban is csak akkor lehet fenntartani, ha az megfelel a szakmai kihívásoknak, és annak úgy az orvosok, mint a lakosság részéről széles körű a támogatottsága. A védőoltási rendben továbbra is biztosítani kell a teljes esélyegyenlőséget; ez csak akkor valósulhat meg maradéktalanul, ha az alkalmazott oltóanyagnál – hasonló kategóriában – az állam igyekszik a legjobbat biztosítani. Ám az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend folyamatos karbantartása is szükséges. Ennek érdekében a stabil jogszabályi hátteret meg kell őrizni és azt következetesen be kell tartatni.
A védőoltások tekintetében az államot képviselő Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak az első számú feladata az oltóanyag-ellátás folyamatos biztosítása, ennek tett eleget az e hónapban beszerzett két védőoltás beszerzésével. Oltóanyag hiányában ugyanis a védőoltási rend betarthatatlan.
A betegségek megelőzése az orvostudomány egyik legszebb, de igen nehéz szakterülete. A hazai járványügyi helyzet világszínvonalú, ezt az ágazatért felelős kormányzat továbbra is fenn kívánja tartani. Ám az eddigi eredményeket kitartó és következetes munkával értük el, vigyázni kell arra, hogy egy-egy meggondolatlan, elhamarkodott döntés ne rombolhassa le az összeset.
A BCG és a pneumococcus
Az
elsőként beadandó oltás a BCG (Bacillus Calmette-Guérin), ezt az
újszülöttek hathetes korukig kapják meg a felkar bőrébe. A védőoltás a
tuberkulózis (tbc, gümőkór) legsúlyosabb formái ellen alakít ki
védettséget. Az oltás helyén sokszor duzzanat, pír alakul ki, esetenként
akár nedvedző elváltozás is előfordulhat (ez később spontán gyógyul). A
csecsemőknél hat hónapos korban ellenőrzik az oltás helyét; amennyiben
nem észlelhető beszűrődés vagy heg, a BCG-oltást meg kell ismételni.
A
pneumococcus a Streptococcus pneumoniae nevű baktérium rövidített neve.
Minden életkorban képes súlyos betegségeket okozni. A
legveszélyeztetettebb az 5 év alatti és a 65 év feletti korosztály. A
pneumococcus által okozott betegségek: középfül-, arcüreg-, tüdő-,
agyhártyagyulladás, vérmérgezés, gennyes ízületi gyulladás. Ezeket a
betegségeket más baktériumok is okozhatják, de a pneumococcus szerepe
kimagasló. Bizonyos törzsek a felsorolt betegségek bármelyikének
szövődményeként életveszélyes véráramfertőzést okozhatnak.
A kitartó, következetes és verejtékes munka eredményességére az egyik legjobb példa a tetanusz. Az 1941-ben bevezetett védőoltás eredményeképpen 2008 volt az első év, amikor ebben a betegségben nem halt meg senki, 2010 pedig az az év, amikor már megbetegedés sem történt.
A kanyaró esetében rövidebb idő alatt is komoly sikereket lehet elérni. Ez a fertőző betegség ugyanis döntően a gyermekpopulációt veszélyeztette a védőoltások bevezetése (1969) előtti időben. A fertőzésen gyakorlatilag az általános iskolás kor végére a gyermekek átestek. A vírus évente több száz halálesetet okozott. Aki a járványok idején nem fertőződött meg, azt az élete során bármikor utolérhette a kanyaró. Az 1969-ben bevezetett védőoltás után gyorsan jöttek az eredmények, viszont a védőoltásban nem részesült és természetes védettséget sem szerzett lakossági csoportokban újabb járványok alakultak ki az 1980-as években.
2002 és 2011 között hazai eredetű megbetegedés nem fordult elő, és a néhány importált (külföldön fertőződött) esetnek magyarországi folytatása nem volt, azaz tőlük nem fertőződött meg senki. Tekintettel arra, hogy a vírus megbetegítő ereje óriási, a védettséggel nem rendelkezők közel 100 százaléka megbetegszik, a kedvező állapot csak nagy erőfeszítések árán tartható fenn. A védőoltási fegyelem minimális fellazulásának következményei miatt alakultak ki úgy a nyugat-, mint a kelet-európai országokban az egymást követő, halálos áldozatokat is követelő járványok. A Magyarországon 2012-ben előfordult öt megbetegedés egy külföldről betelepült, hiányosan vagy egyáltalán nem oltott családban következett be.
Szigorú belső szabályozáson alapuló, következetesen végrehajtott és állandó kontroll alatt tartott védőoltási renddel még a szabadon átjárható határok esetében is megvédhetők a hazánkban életvitelszerűen tartózkodó emberek a fertőzésektől. A magyarországi, életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend a populáció közel 99 százalékos átoltottságával megelőzhető fertőző megbetegedések számának jelenlegi szintre csökkenésével olyan nemzeti érték, amely az orvostudomány fejlődésével, a mindenkori kormányok anyagi hozzájárulásával, az egészségügyi dolgozók áldozatvállalásával, valamint a lakosság támogatottságával jött létre. Ennek az értéknek a megőrzése a magyar lakosság járványügyi biztonsága érdekében nemcsak feladatunk, hanem kötelességünk is.
A szerző az ÁNTSZ járványügyi főosztályának vezetője