Ritkán kerül be jelentős eredményromlás után cég Üzlet és Siker rovatunkba, a debreceni húsipari vállalkozás, a Hajdúhús 2000 Kft. esetében azonban kivételt tettünk. Nemcsak azért, mert a magyar gazdaság egyik, a válság által leginkább sújtott ágazatában tudott a 2011 előtti években látványos növekedést felmutatni, hanem azért is, mert az ügyvezető tisztán látja, miben hibázott és hogyan korrigálhat.

Papp István nem tagadja, hogy a vállalkozás megalapítása óta 2011 volt a leggyengébb évük, főképp az eredményesség tekintetében. Azt is elismeri, hogy ebben neki magának is jelentős szerepe volt, mivel nem figyelt oda eléggé a partnerekre. Ennek nyomán több bedőlt cégben is bennragadtak a Hajdúhús követelései, míg a talpon maradt üzletfelek egy része – megfelelő kereskedelmi aktivitás hiányában – kevesebbet rendelt, mint korábban.

Fotó: Aknay

DÖNTÉSI KÉNYSZEREK
Az ügyvezető figyelmetlenségét részben magyarázhatja, hogy az elmúlt hónapokban több nagy döntést is meg kellett hoznia. Alapító üzlettársa ki akart válni, ezért Papp István kivásárolta Burzán Tibor üzletrészét. A másik döntés, hogy sok év után újra megnyitotta az üzem melletti húsdiszkontot, így újra közvetlenül találkozhatnak a fogyasztókkal. Mindemellett egy újabb, mintegy 40 millió forintos beruházásba kezdett a cég a vágóüzemben: a sertések kábításához eddig használt technológiát kicserélik szén-dioxidosra, javítva a hús minőségét.<#zaras_figyelo#>

A fejlesztéssel a vállalat előremenekül a válság szorításából. Ez ugyanis attól függetlenül sújtja a céget, hogy a múlt év végén elnyerte a legdinamikusabban fejlődő hazai kis- és középvállalkozások teljesítményét elismerő Pegazus Díjat a piacvezető kategóriában, Kelet-Magyarország régióban. Papp István azonban kénytelen a vállalkozását sújtó gazdasági és jogszabályi környezetről s az ebből fakadó, szaporodó gondjairól beszámolni. Ilyen az általános forgalmi adó 27 százalékra emelése, amely csökkenti a keresletet, a folyamatos üzemanyagár-emelések pedig az amúgy is igen magas szállítási költségeket tornázzák még feljebb. Mindemellett ez év elején a debreceni cégre is komoly terhet rótt az elvárt béremelés, amelyet a teljes létszámra – mintegy 80 főre – végrehajtottak, megadva ezzel a pályázatokban való részvétel esélyét.

Nem ezek voltak persze az első nehézségek, amelyekkel Papp Istvánnak szembe kellett néznie, mióta vállalkozásba kezdett. Az első lépést az 1993-ban megnyitott saját hentesüzlettel tette meg, majd 1998-ban Burzán Tiborral együtt sikeresen pályázott a kisebbik helyi vágóhíd privatizációjakor. Ekkor alakították meg a Hajdúhús 2000 Kft.-t, és mindjárt induláskor 100 millió forintot költöttek a vágóhíd átépítésére.

GYULAI PARTNERSÉG
Bár néhány évig a létesítmény korszerűnek számított, mégsem lehettek elégedettek az eredménnyel, mert az európai uniós szabványoknak nem felelt meg. Ezért 2003-ban, Magyarország EU-ba lépése előtt egy évvel újraterveztették az üzemet, majd a társaság 2004-ben saját forrásból, bankhitel bevonásával, valamint SAPARD-támogatással több mint ezer négyzetméterrel bővítette az alapterületet, a sertésvágói vonalat korszerűsítette, csontozó-, daraboló- és csomagolóüzemi kapacitást biztosító fejlesztést hajtott végre. Ekkor már a termelőkapacitás napi 600 sertés levágását, 20 tonna hús csontozását, darabolását, csomagolását tette lehetővé.

Azóta is minden fillért visszaforgatnak a vállalkozás fejlesztésébe. Az ügyvezető szerint a cég 2011-ig tapasztalt töretlen növekedése – a mintegy húszfős törzsgárda szorgalma és kitartása mellett – annak köszönhető, hogy nem várják meg, amíg egy korszerűsítést jogszabály ír elő vagy a vevők követelik ki, hanem a fejlesztésekkel elébe mennek az igényeknek, nagy figyelmet fordítva a minőségre és az élelmiszer-biztonságra. A termelésnél egy szakhatósági állatorvos is folyamatosan jelen van.

A kft. a vágásra kerülő sertések 90 százalékát hazai állattenyésztőktől vásárolja fel. Mivel az elmúlt években sok kisebb tenyésztő állt le, ma már főként az Alföldi Sertésértékesítési Szövetkezettel állnak kapcsolatban. A vevőik is elsősorban hazaiak, a legnagyobb a Gyulai Húskombinát Zrt. Gyulán 2005-ben hagytak fel a saját vágással, hogy a húsfeldolgozásra, a késztermékek előállítására koncentráljanak. „Ekkor több kisebb és nagyobb vágóüzemmel vettük fel a kapcsolatot, de végül is csak kettő-három felelt meg az igen szigorú követelményeknek, köztük a Hajdúhús” – emeli ki Kühn András, a húskombinát vezérigazgató-helyettese. Így 2008-tól csak ott vágatják a kocasertéseket.

2010-től, miután a debreceni vállalkozás másfél év alatt kialakította a szükséges feltételeket, már nemcsak vágnak, hanem csontoznak is a Gyulai Húskombinát számára. A közös munka során a Gyulán feleslegessé vált gépek egy részét is átadták a Hajdúhús számára, és egy munkatársuk folyamatosan jelen van a vágásnál, csontozásnál. Kühn András Papp István cégében többek között a pontosságot, a megbízhatóságot, a szakértelmet értékeli. Az éppen állami mentőövre váró húskombinát a debreceni cég számára további potenciális vevőket is jelent, hiszen a referencián túl már a kereskedelmi partnerükkel is összehozták a vágóüzemet.

A Hajdúhús 2000 Kft. több hazai bevásárlóközpontba is szállít. Ez nagyon fontos a bevétel szempontjából, de a láncokkal csak igen nyomott árakon lehet üzletet kötni – mondja az ügyvezető. Ezért a beszerzési gyakorlatán szintén kénytelen változtatni, és újra kell értékelni, intenzívebbé kell tenni a kereskedői munkát. Ehhez a közelmúltban több új munkatársat vettek fel. Ők előtte a városban tavaly bezárt – a szlovák Penta csoport tulajdonában lévő – húsipari cég kereskedelmi és termelési területén dolgoztak, köztük a termelési vezető, akivel az ügyvezető így megoszthatja a korábban kizárólag rá háruló munkát.

JÖVEDELMEZŐ BÉRMUNKA
Az előállított termékek megközelítőleg 10 százalékát exportálják az Európai Unió tagállamaiba, főként Romániába, de ez is időszakos, kiszámíthatatlan. A beszerzéshez, napi működéshez szükséges devizabevételt egy németországi partnerrel kötött, több éve működő bérmunkaszerződés biztosítja. A Lipcse melletti partner üzemében nyújtott szolgáltatás jelenleg mintegy 30 embernek biztosít állást. Bérmunkára az idén újabb érdeklődő is van, ezt nagy valószínűséggel ki is használják.

Az elsődleges cél azonban természetesen a debreceni üzemben az immár napi 800 darabos vágási kapacitás kihasználása. Ehhez a piacbővítésen kívül elkezdték a cég működésének az átszervezését, hatékonyabbá tételét. A költségek érdemi lefaragásával kívánják ellensúlyozni az esetleges kényszerű árcsökkentéseket, javítani a gazdálkodást. Összességében a cég jövőjét illetően az ügyvezető bizakodó, úgy számol, hogy az idén 1,5 milliárd forinttal felülmúlják a tavalyi árbevételt.