Harmincötször férne el az Országos Széchényi Könyvtárban találhatót 8 millió dokumentum azokon az elosztott adattároló eszközökön, amelyeket április végén Dunaújvárosban, Sopronban és Budapesten helyeztek üzembe.A Fujitsu által szállított berendezéseken összesen fél petabájtnyi adatot tárolhatnak a hazai felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek. Összehasonlításul: ennyi adat nagyjából 2100 darab ma használatos (250 gigabájtos) merevlemezt tartalmazó laptopra férne rá.

Nagy Miklós, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) igazgatója a dunaújvárosi rendezvényen úgy fogalmazott: az adattároló infrastruktúra átadása mérföldkő a NIIF program történetében, mivel ez az első átadás, amelyet az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázaton 2008-ban elnyert pénzből valósítottak meg. Az NIIFI 2009 és 2011 között az Hbone+ elnevezésű, több beruházási elemből álló projekt keretében a felsőoktatás és kutatás elektronikus információs infrastruktúrájának egészére kiterjedő fejlesztést valósít meg uniós források bevonásával. A hároméves fejlesztés összköltsége 4,4 milliárd forint, ebből adathálózatokra 2,2 milliárd, az ősszel átadandó szuperszámítógépekre 1,1 milliárd, videokonferencia-megoldásokra pedig 1 milliárd forint költhető. A most átadott tároló rendszer fejlesztése volt az egyik legolcsóbb lépés, ez 60 millió forintból valósult meg.

Tudományos számítások. Az adattárolók rendszere egyebek közt tudományos számítási eredmények, könyvtári digitális archívumok, vagy távoli adatmentések tárolására használható. A NIIFI hálózatához pedig összesen mintegy 600 hazai felsőoktatási intézmény és kutatóintézet kapcsolódhat. Az adattárolási szolgáltatást az NIIFI tagintézményei ingyenesen vehetik majd igénybe, és rendkívül változatos módon élhetnek vele. Szóba jön például a rákkutatásban felhasznált CT felvételek vagy tudományos számításoknál keletkezett adatállományok tárolása, de akár hagyományos könyvtárak teljes anyagát is digitalizálhatják ennek segítségével.

A tárolókat az adatmentés biztonsága és a gazdaságos üzemeltetés érdekében két helyen, a Dunaújvárosi Főiskolán és a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetemen üzemeltetik, míg az intézet központjában egy kisebb tesztrendszer működik.

A projekt keretében a következő hónapokban továbbfejlesztik a Hbone országos gerinchálózatot. E mellett internet alapú (VoIP) telefonhálózat és videoeszközök segítségével virtuális kutatóközpontokat alakítanak ki, köztük két, nagyfelbontású képtovábbításra alkalmas videokonferencia helyiséget is.

A legnagyobb előrelépés mégis az, hogy három vidéki város egyeteme pár hónapon belül szuperszámítógéppel bővítheti gépparkját. A közbeszerzési eljárás a napokban indult el. A három szuperszámítógépet vidéki, kutatás-fejlesztésben élenjáró, nagy hazai intézményekben – a Debreceni Egyetemen, a Pécsi, illetve a Szegedi Tudományegyetemen – helyezik el; emellett Budapesten az NIIFI központban lesz egy kisebb berendezés. Ezeket összekapcsolják majd egymással és más – ma már többségében igen szerény teljesítményt adó – hazai „szuperszámítógépes” központokkal. A cél egy olyan országos méretű számítóközpont-hálózat kialakítása, amely egyszerre szolgálja a hazai kutatói közösség és a nagyszámítógépeknek otthont adó intézmények érdekeit. „Mégpedig azáltal, hogy számukra ingyenesen igénybe vehető, földrajzilag elosztott számítási és adattárolási kapacitáshoz biztosít hozzáférést” – fogalmazott Mohácsi János. a Hbone+ projekt vezetője.

Egy lépés előre. A jellemzően tudományos számításokhoz alkalmazott szuperszámítógépek terén Magyarország nem áll túl jól, a NIIFI-n kívül, ahol 2001-ben állt üzembe egy gép, korábban csak az Országos Meteorológiai Szolgálatnál működött ilyen kategóriájú masina. A mai mezőnyben még labdába rúgó, egyetlen újabb hazai eszközt tavaly helyezték üzembe. Ezt a Genagrid konzorcium üzemelteti, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, a BME, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet és a SOTE részvételével. Ez az úgynevezett szerverfürt összesen 512 nagyteljesítményű processzormaggal, 6,5 teraflopos (azaz másodpercenként 6,5 ezer milliárd 64 bites pontosságú műveletvégzési sebességű) csúcsteljesítményt képes leadni. Ezt genetikai és rendszerbiológiai kutatásokra használják.

Ám ez a kapacitás még mindig messze elmarad a legnagyobb nemzetközi szuperszámítógépek tudásától. A Top500.org címen található, félévente összeállított 500-as toplistát jelenleg egy amerikai szuperszámítógép vezeti 1,7 petaflopos számítási sebességgel; az 500. helyen egy 20 teraflopos gép áll. A most tervezett NIIFI fejlesztés révén egy közel 30 teraflopos sebességű szerverfürthöz juthatnak hozzá a magyar kutatók. Ha szerencséjük lesz, akkor egy kis időre akár fel is kerülhetnek az akkori friss toplista utolsó helyeinek egyikére. Ha ez a „bravúr” nem is sikerülne, akkor is végre nemzetközi szinten is versenyképes informatikai támogatáshoz juthatnak a hazai egyetemi kutatóhelyek.