Négy izgalmas kérdés merült fel a Mol idei éves közgyűlése kapcsán. Milyen az igazgatóság viszonya az orosz részvényessel? Jövőre fizetnek-e végre osztalékot? Milyen feladatok várnak az immár a Mol által irányított horvát INA olajtársaságra? Hogyan is kell értelmezni a Mol-közgyűlésen elfogadott igazgatósági és felügyelőbizottsági személycseréket?

A fenti kérdésekre Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató reagált lapunknak. Szerinte a Szurgutnyeftyegaz (Szurgut) azért nem regisztrálhatott a közgyűlésre 21,2 százalékos pakettjével, mert a Magyar Energia Hivatal nem hagyta jóvá a tulajdonszerzését, így a Mol igazgatóságának nem volt törvényi lehetősége beengedni a képviselőit. A Szurgut tavaly március végén vette meg a csomagot az osztrák OMV-től, s az ügyletet a Mol ellenséges felvásárlásnak tekintette (A nagy Mol-védő háború – Figyelő, 2009/17. szám). „A tulajdonszerzés módja és az ilyen vertikális integráció ellentétes a Mol érintettjeinek (stakeholder) érdekeivel. A Szurgutot csakis pénzügyi befektetőnek tudom tekinteni” – mondta Hernádi közel egy éve (Nem kérnek az oroszokból – Figyelő, 2009/28. szám).

Hernádi Zsolt. „Az INA-nak is el kell érnie a fajlagos mutatókban a Mol-csoport átlagát.” Fotó: Hartyányi Norbert Ha regisztrálni nem is, arra volt lehetősége a Szurgutnak, hogy megfigyelőt küldjön a közgyűlésre. Hernádi telefonon tájékoztatta erről Vlagyimir Bogdanovot, az orosz cég elnökét. Úgy tudjuk, egy orosz üzletember jelen is volt a fórumon, egy magyar ügyvéd kíséretében. Hernádi Zsolt azt is elmondta, hogy az elmúlt egy évben nem egyeztettek a patthelyzet feloldásáról, és nem igazán tartja elképzelhetőnek, hogy a Mol ne pénzügyi, hanem szakmai befektetőként kezelje a Szurgutot. „A részvénypakett megszerzésének módja és időzítése miatt nagyon komolyan kellene meggyőzni a Mol igazgatóságát ahhoz, hogy a véleményét megváltoztassa” – fogalmazott. Azokat a találgatásokat, amelyek szerint a nulla osztaléknak és a sajátrészvény-vásárlásra adott közgyűlési felhatalmazásnak a hátterében a Szurgut-pakettről zajló tárgyalások állnának, Hernádi ugyanúgy nem kommentálta, mint azt a pletykát, hogy a magyar állam veheti meg az ominózus 21,2 százalékos pakettet.

Eredményes év

Kihívásokkal teli üzleti évet zárt le a Mol Nyrt. a múlt heti éves rendes közgyűlésén, de a csoport vezetői örömmel fogadták, hogy ebben az időszakban csak olyan próbatételekkel szembesültek, amilyenekkel a konkurensek is. A főbb mutatók:
● A nemzetközi számviteli szabályok szerint kalkulált összes árbevétel csoportszinten 3364 milliárd forintra ment vissza a bázis 3555 milliárdjáról
● Az adózás előtti eredmény eközben 158 milliárdról 188 milliárd forintra nőtt
● Az olajár 2009 során megduplázódott, ami javította a kitermelés nyereségét, és felértékelte a Mol birtokában levő mezőket, projekteket, ugyanakkor a finomítói marzsok mindvégig alacsonyak maradtak
● A közgyűlésen jelen levő 41,7 százaléknyi részvényes gyakorlatilag egyhangúan fogadta el az üzleti beszámolókat, a mérleg és az eredmény-kimutatást
● Az eredmény felosztására tett javaslatot szintén támogatta a közgyűlés; e szerint a Mol a 2009. évre nem fizet osztalékot

INA-KIHÍVÁSOK. A közgyűlésen és a beszélgetésekben mindvégig érződött, hogy a Mol-vezetők számára most a horvát INA integrálása a legfontosabb feladat. A céget lassan már egy esztendeje közvetlenül a Mol irányítja; vagy ahogyan a társaság vezetői fogalmaznak: „egy éve vállaltunk közvetlenebb felelősséget az INA beruházásai, illetve pénzügyi vállalásai iránt”. Horvátország legnagyobb cége felkészületlen volt a pénzügyi válságra. A kitermelésben erős vállalat a magasabb olajár mellett még igen intenzív beruházási programot tervezett, ám amikor az olajár bezuhant, nem volt kellő forrása, és harmadával le kellett vágni a programot.

Azóta már történtek intézkedések, de az INA hatékonyságban, szerkezetben, kiterjedtségben egy sok évvel ezelőtti Molra hasonlít. Vagyis a létszámhoz képest alacsony a termelési érték, miközben a cég ország az országban, számos üdülővel, sportpályával, s rengeteg a főtevékenységen kívüli foglalkoztatott. Azt azonban a magyar anyacégnél határozottan tagadják, hogy az intenzív hatékonyság-javítást csak létszámleépítéssel lehet megvalósítani. Hernádi Zsolt szerint az INA-nak is el kell érnie a fajlagos mutatókban a Mol-csoport átlagát. A cég teljes körű pénzügyi konszolidációja mindenesetre úgy valósult meg, hogy a 2009-es csoportszintű eladósodottság alacsonyabb lett, mint a 2008-as, ami egyértelműen pozitívum.

Az adósságszint csökkentése ellenére továbbra is az INA beruházási programjával, a horvát állammal szemben vállalt kötelezettségekkel és a kiszámíthatatlan európai finanszírozási lehetőségekkel indokolták, hogy a Mol 2009 után sem fizet osztalékot; már tavaly is ilyen döntés született. „Ez nem szerencsés, főleg nem két egymást követő évben. Sokat is vitatkoztunk róla, de a befektetőink megértették a szempontjainkat, és jövőre vissza szeretnénk térni a meghirdetett osztalék-politikánkhoz, vagyis az eredmény 40 százalékának kifizetéséhez” – mondták a Mol vezetői.

Jól időzített Mol-kötvény

Szerencséjük volt a Mol vezetőinek, hiszen éppen az izlandi hamuözön előtt road-show-zták végig Európát. „Voltunk Londonban, illetve német és svájci városokban; az utolsó állomásra, Bécsbe már autóval is el lehetett jutni” – mesélték arról a 750 millió eurós eurókötvény-kibocsátásról, amelyet április 14-én írt alá a társaság. A többszörösen túljegyzett, általános vállalat-finanszírozást szolgáló 7 éves fix kamatozású kötvények névleges kamata 5,875 százalék, a papírokat a Luxemburgi Értéktőzsdére vezetik be. Azért pedig különösen szerencsésnek mondható a kötvénykibocsátás időzítése, mert tíz nappal a zárás után érkeztek a bizonytalanságot keltő hírek a görög leminősítésről, a 20 százalék feletti spanyol munkanélküliségről és a portugál hitel-leminősítésről. Molnár József pénzügyi vezérigazgató-helyettes szerint a kötvénykibocsátással 2011-ig biztosan rendben van a csoport finanszírozása.

ÚJ VEZETŐK. A szokásosnál nagyobb érdeklődés kísérte a közgyűlés személyi kérdéseit is. A kívülállók erős kapcsolatot véltek felfedezni az aktuális politikai változások és a testületi tagok cseréje között, hiszen három olyan igazgatósági tag mondott le, aki korábban baloldali kormányok idején volt állami vezetői poszton. Akar László, Kamarás Miklós és Kemenes Ernő éppen 2002 októberétől, vagyis a Medgyessy-kormány megalakulása után tartott első Mol-közgyűlésen került be az igazgatóságba, és éppen nyolc évvel később, két baloldali ciklus után döntött a távozásról. Az új igazgatósági tagok közül Járai Zsigmond korábbi pénzügyminiszter és ex-jegybankelnök, valamint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is inkább a jobboldallal ápol jó viszonyt, míg az fb-be beválasztott Töröcskei István bankár a szintén jobboldalinak elkönyvelt Hír TV elnöke. (Az igazgatóság harmadik új tagja Martin Roman, a Mol stratégiai partnerének, a CEZ cseh energetikai óriásnak az elnök-vezérigazgatója.) Hernádi Zsolt szerint azonban nem érdemes pártpolitikai kötődést keresni a személyi döntések hátterében, az igazgatóság a stakeholderek érdekeit szem előtt tartva keresett és talált olyan kiváló szakembereket, akik biztosan sokat fognak hozzátenni a csoport eredményéhez.