Amikor Mark Zuckerberg 2003 őszén kollégiumi szobájában nekilátott a Facebook elődjét jelentő oldal alapjainak leprogramozásához, talán még legmerészebb álmaiban sem gondolta volna, hogy kevesebb mint kilenc évvel később a globális részvénypiacok legfontosabb eseményének kulcsfigurájává lép elő, és egyben minden idők egyik legnagyobb technológiai kibocsátása keretében vezeti be vállalatát a tőzsdére. Arra pedig még kevésbé számíthatott, hogy a meghatározó értékpapír-piaci esemény oldalvizén számos nagy cég, akár bő egy évvel korábban megjelenve, már szintén dollármilliárdos sikereket ér el.

Mark Zuckerberg és barátnője, Priscilla Chan. Az amerikai Facebook nagyobb tőzsdei siker lehet, mint kínai párja. Fotó.: Getty Images

A Facebook sikerével párhuzamosan, nem kis részben éppen neki köszönhetően, a Wall Street legdivatosabb befektetéseit a közösségi oldalak vagy az azokhoz valamilyen formában kapcsolódó tevékenységet űző vállalatok részvényei jelentik. Ezeket a papírokat hónapok óta kiemelt figyelem követi. Vannak közöttük olyanok, amelyek remek befektetésnek bizonyultak, de olyanok is, amelyek kevésbé. 

PROFIT NÉLKÜL
A LinkedIn szakmai kapcsolatok építésére és ápolására szolgáló oldal dollárban számolt tőzsdei forgalma jellemzően akkora, mint az előző generációs internetrészvénynek, a Yahoo!-nak, pedig a kapitalizációja alig több mint a fele, árbevétele a tizede, nyeresége pedig alig a százada a még mindig sokak által használt szolgáltatásnak. A különbség még akkor is szembetűnő, ha az adatok és az eltérések negyedévről negyedévre jelentős mértékben változnak. <#zaras_figyelo#>

Így nem véletlen, hogy egyre gyakrabban felmerülő kérdés: a nyereséget olykor alig vagy egyáltalán nem termelő vállalatok vajon megérnek-e ugyanannyi pénzt, hogy egy kategóriába kerüljenek az évek, évtizedek óta sikeresen működő cégekkel? Sokak szerint inkább új buborék kialakulásáról beszélhetünk.

Ott van például a Facebookkal szimbiózisban élő Zynga. A társaság a közösségi oldalon elérhető játékokat fejleszt, köztük az ismert Farmville-t, amellyel a virtuális mezőgazdaság szépségeibe kóstolhatnak bele azok, akik szívesen szánják a szabadidejüket ilyesmire. A közösségi oldal számára ez az együttműködés jelenti a második legfontosabb bevételi forrást a hirdetések után, a Zyngának pedig továbbra is lételeme a platform megléte. A tavaly decemberben tőzsdére került játékfejlesztő részvényei néhány hét után kilőttek, és két hónap leforgása alatt 50 százalékos profitot hoztak. Nyereség azonban továbbra sincs, s ez a viszonylag optimista előrejelzések ellenére mégis ártott az árfolyamnak. A Zynga azóta jelentős visszaesést szenvedett el, igaz, még most is a kibocsátási árfolyam felett tartózkodik a kurzus.

A legtöbb kétséget talán a Groupon ébreszti. Az itthon leginkább a Bónusz Brigádhoz vagy Kupon Világhoz hasonlító oldal kuponos vásárlási lehetőséget kínál, jelentős kedvezményeket felvonultatva, amennyiben kellő számú vásárló összegyűlik. Ez a cég sok tekintetben kilóg a felsoroltak közül, felfutását mégis nem kis részben a közösségi oldalaknak, azok közül is jelentős részben a Facebooknak köszönheti. A Groupon közel 9 milliárd dolláros piaci értékéhez mindössze 1,6 milliárdos bevétel és közel 400 millió dollárnyi 12 havi gördülő veszteség társul. Igaz, az előbbi még mindig dinamikusan növekszik, az utóbbi pedig háromhavonta, a tőzsdei jelentések kiadásakor jelentősen változik. Ráadásul a cég működési cash flow-ja pozitív, így van ok, ami a reménykedőket támogatja.

A közösségi oldalak fellendüléséből nemcsak az ismert és népszerű oldalak vagy játékfejlesztők, hanem az őket kiszolgáló háttérágazat is szépen profitál. Közéjük tartoznak a hatalmas szerverparkokat, a piacon szintén gyakran merészen értékelt felhőalapú szolgáltatásokat, szoftverfejlesztéseket kínáló cégek. A Jive Software, amely – többek között – vállalatok számára kínál közösségi platformmá felturbózott intranetfejlesztéseket, tavaly 77 millió dolláros árbevételt ért el, ám ennek a több mint másfélszeresét kitevő költségei bőven veszteségessé tették. Nem volt ez másként a korábbi években sem, de ez a tény nem zavarta a befektetőket abban, hogy mintegy három hónap alatt megduplázzák az árfolyamot a kibocsátási árhoz képest. Persze az árbevétel dinamikusan nő, és talán néhány éven belül eljuthat a fejőstehén ciklusába a társaság, de addig is nagyon komoly megelőlegezett bizalmat jelent az 1,6 milliárd dolláros kapitalizáció. 

KÍNAI KUDARC
A trendből jó ideig a mostanában már kevésbé népszerű kínai részvények megfelelői is kivették a részüket. A „kínai Facebook” Renren tavaly májusban nagy ugrással debütált az amerikai tőzsdén, majd az árfolyam mélyrepülésbe kezdett. Ebben része volt a túlzott várakozásoknak és annak is, hogy a sárkány országában a számviteli és befektetővédelmi szabályok kevésbé szigorúak, emiatt a 160 millió felhasználóval büszkélkedő oldalnak eltartott egy darabig, míg beismerte, hogy ennek alig ötöde aktív. Bár az idei év pozitív hangulata megduplázta az árfolyamot, ez még mindig kevesebb mint a fele a kibocsátási árfolyamnak. Vajon a továbbiakban válságállónak bizonyulnak ezek a befektetések? Sokan úgy érezhetik, hogy a piac ezen szegmense hozza meg a válságban a megváltást. Bár a legtöbb részvénynél ez egy darabig így is volt, egy idő után számos esetben a kiábrándulás következett. A legtöbben most azt találgatják, hogy a Facebook is erre a sorsa jut-e.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

Arra, hogy a piacon és a szereplők kezében talán túl sok pénz van, a befektetőknél pedig szinte korlátlan bizalom, jó példát szolgáltatott az, hogy a Facebook egymilliárd dollárt adott egy lényegében bevétel nélküli szolgáltatást nyújtó cégért, az Instagramért. Az ügylettel részletesen foglalkoztunk múlt heti számunkban (Előremenekülnek, Figyelő, 2012/15. szám), mindenesetre jó példa az úgynevezett Zuckerberg-kockázatra (lásd keretes írásunkat).

HIRDETÉSI VONZERŐ
Azon persze még sokat kell dolgozniuk, hogy a hirdetőknek jobban megérje a közösségi oldalon pénzt költeni, mert hiába ismernek sokan egy-egy oldalt vagy terméket, nem teljes mértékben látható át, mit lehet tenni azért, hogy egy-egy információ ténylegesen el is jusson a címzetthez. Sokan ma még nem tudják azt, hogy nem a rajongótábor nagysága, hanem annak aktivitása az, ami egy-egy Facebook-oldalon valódi értéket jelent a vállalkozások számára. Így pedig egy vidámparknak vagy focicsapatnak nyilvánvalóan könnyebb dolga van, mint egy csaptelepeket gyártó vállalatnak.

A Facebook-kibocsátás – eleinte legalábbis – hatalmas siker lesz, amit csak egy széles tőkepiaci pánik tudna elrontani. Ez az az esemény, amelyre évek óta várnak nemcsak az ágazat befektetői, de a piaci szereplők többsége is. Ez lesz az a részvény, amely már csak a kibocsátás mérete miatt is felkerül az intézményi befektetők térképére, és amelyik számukra is kellő likviditást mutat majd a tőzsdén. A Facebook azonban nem csak ebből a szempontból játszik külön ligában, mint a fenti cégek, amelyek éppen a nagy testvér által jutottak el idáig. Zuckerberg birodalma régóta nyereséget termel, amellett, hogy árbevételét folyamatosan növeli, tevékenységét pedig kiterjeszti.

NÖVEKEDÉSI ESÉLYEK
Amíg a Groupon számára nehézségeket okoz, hogy lassan már minden műkörömszalon kuponjait terjesztette, vagy a Zynga számára az, hogy egy idő után unalmassá válik a virtuális répák elültetése, addig a Facebook esetén bőven látni további nyújtózkodásra teret. Az internetfelhasználók jelentős része még mindig nincs fent az oldalon. De jelentős tartalék van a kiegészítő szolgáltatások terén.

Az értékelési szintek az eddig zárt, tőzsdén kívüli piacon lezajlott tranzakciók alapján itt is merészek, hiszen a tavalyi – Instagramra nagyrészt elköltött – nyereség több mint százszorosára rúgnak. Azt nem tudhatjuk, hogy a Facebook a felfokozott befektetői várakozásoknak mennyire felel majd meg. Azt viszont sejthetjük, hogy rövid távon komoly vételi érdeklődés lesz a papírra. Azt is valószínűsíthetjük, hogy a részvény hosszú távon felülteljesíti a fent felsorolt, néhol mániákusan túlértékelt cégek árfolyamainak többségét. A rövid távú siker lehetőségét az is alátámasztja, hogy az érdeklődés óriási, és akik jegyezni próbálnak, azok minden bizonnyal egyáltalán nem vagy csak jóval kevesebb részvényhez jutnak majd, mint amennyihez szeretnének.

És hogy mi lesz a sorsa a teljes ágazatnak, a közösségi oldalak felfutásának, a (formálódó) új internetlufinak? Mint minden buborék, ez is jóval nagyobbra nő, mint amekkorára a többség számít, és mindig később is durran ki. A kérdés tehát az, hogy ez mikor történik meg. A Facebook májusi debütálása egyelőre inkább a pozitív hangokat bátorítja, így nem valószínű, hogy ez a közeljövőben várható.