Hajnali 3-kor hívták fel a gazdatársak Rácz Imre balkányi gazdálkodót, hogy már –6 foknál is hidegebb van, mit csináljanak. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökségi tagja a húsvét utáni kedden így tudta meg, hogy a fagy megint leszüretelte a termést. Hasonlóan járt további 30 balkányi almatermelő, de nem csak őket érte kár.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyü-mölcs Terméktanács és Szakmaközi Szerve-zet (FruitVeB) elnöke szerint az ország szinte minden- térségében volt fagy, így országszerte nagy a kár. A pontos összesítésre még két hétig várni kell, de az előzetes adatok alapján úgy tűnik, nagyobb a baj a tavalyinál, amikor a termés 30 százaléka fagyott el. Főleg a csont-héjasok, a cseresznye, a meggy, a kajszi, az őszibarack és a szilva kapott nagy pofont a fagytól, de az almásokban is van kár, és az északi területeken a bogyósokat, a málnát, a szamócát is megtizedelte a lehűlés.
<#zaras_figyelo#>

A tendencia riasztó, az utóbbi hat évből már harmadik alkalommal érte fagykár a gazdákat. Komolyabb védekezésre lenne szükség a jég és a fagy ellen, mert a klímaváltozással gyorsan és szélsőségesen, két-három nap alatt 20 fokról –5-8 fokra is süllyedhet a hőmérő higanyszála. A hőingadozás, a fagy kockázatossá teszi a gyümölcstermelést, de Mártonffy Béla szerint ez ellen bizonyos mértékig védekezni lehet. Bevált módszer a füstölés és a fagyvédelmi öntözés, amikor a kipermetezett vízből keletkező vékony jégréteg beborítja a növényt, és ez megakadályozza a komolyabb kárt. Az alkalmazkodáshoz fajtaváltásra, későbbi érésű fajtákra, életképes kárenyhítési programra is szükség van.
A kemény fagyokkal küzdő Dél-Tirolban, az EU egyik nagy almatermelő övezetében működik a fagyvédelmi rendszer, ahol hatékony előrejelzéssel és mikroszórófejes öntözéssel meg is tudják védeni az ültetvényeket. A minta alapján Mártonffy szerint itthon is ki kell építeni a védekezési rendszert a 2020-ig tartó uniós költségvetési időszak végéig. Nincs is más alternatíva, hiszen Magyarország az EU egyik legjobb gyümölcstermelő övezetének számít, 80 ezer hektáron mintegy 800 ezer tonna gyümölcs terem évente. A termelést 1,2 millió tonnára is növelheti az a már elindult ültetvény-korszerűsítési program, amely 2020-ig évi 20 milliárd forintos beruházási költséggel valósítható meg. Piaca ugyanis lenne a gyümölcstöbbletnek.

Ez a távlat azonban nem vigasztalja meg a sokmilliós kárt elszenvedett balkányi gazdákat. Rácz Imrének a tavalyinál az idén annyival rosszabb is a helyzete, hogy szándéka ellenére nem volt a fagykárra biztosítása. Tavaly decemberben ugyanis változott az agrár-kárenyhítési törvény, és emiatt a biztosítók késtek az új konstrukciók kialakításával. Pedig a feltételek javultak, hiszen a Vidékfejlesztési Minisztérium két és félszeresére emelte a kárenyhítési alapot, és akár 65 százalék díjtámogatást nyújt az időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítások egyik fajtájához. Az új rendszerben kétpilléressé vált a klimatikus kockázatok kárenyhítési rendszere, egy üzleti és egy állami kárenyhítési résszel, de akinek még nincs üzleti alapú biztosítása, az az állami kárenyhítési tételnek csak a felét kaphatja. A díjtámogatási kérelmet csak az április 2-án megnyílt elektronikus felületen igényelhetik a termelők.

Az új rendszerben három biztosító (Generali, Allianz, Groupama) kínál mezőgazdasági szolgáltatást, közülük kettő már a piacon van az új termékével – tudtuk meg Füzesi Dánieltől, a Magyar Biztosítók Szövetsége mezőgazdasági tagozatának vezetőjétől. Nehezítette a munkát, hogy az állami díjtámogatás miatt komoly adatszolgáltatási kötelezettségeket kellett vállalniuk a biztosítóknak, erre korábban nem volt példa. Így az első biztosító csak két hete tudott megjelenni a termékével a mintegy 6 milliárd forintos növénybiztosítási piacon, és ez a legtöbb gazda számára túl késő volt.