Szinyei Merse Pál: Majális

A bő egyéves Google Art Project weboldal anyaga pár napja két budapesti múzeum, a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria 203 darab digitalizált műalkotásával bővült. Ez erősítheti Budapest imázsát, hiszen a város – a tervezett múzeumi negyeddel – az évtized végére Közép-Európa kulturális fővárosává kíván válni. A Google technológiájával digitalizált, ultranagy felbontású, több gigapixeles művek között látható Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című festménye, Szinyei Merse Pál ismert Majálisa vagy épp Csontváry Kosztka Tivadar Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című híres festménye is.

Míg a korábbi virtuális múzeumokban a gyűjtemények jelzésértékű bemutatása és látogatók toborzása volt a cél, addig a Google Art Project a műalkotásokat a legapróbb részletekig megmutatja, méghozzá ingyen. A Googleartproject.com címen elérhető múzeumok kétféle nézetben látogathatók: a galériák három dimenzióban, séta keretében is végigjárhatók, vagy pedig a műalkotások külön-külön oly mértékben felnagyíthatók, hogy az ecsetvonások, illetve hajszálrepedések is jól láthatók a monitoron. Ezzel olyan részletek is feltűnnek, melyeket a múzeumi látogató sohasem venne észre. Mindez a Google-ra jellemző keresővel bővült, amelynek segítségével tárlatok, korszakok, festők, műalkotások, múzeumok vagy éppen országok szerint szűrhetünk.<#zaras_figyelo#>

A The Guardiannek nyilatkozó Nicholas Serota, a Tate Museum igazgatója szerint elérkeztünk egy generációváltáshoz: míg tíz évvel ezelőtt a képtárak megszállottan igyekeztek tárgyak százait általában gyenge felbontásban a képernyőre juttatni, most mélységükben, nagy felbontásban is szeretnék prezentálni a műveket. Azaz a múzeumok most mintha lemondanának arról, hogy a képeiket csak valódi látogatóik nézhessék meg alaposan.
A Google Art Project technikájának alapját a 2007-ben megjelent Google Street View adja. Ez a funkció a Google Maps és Earth segítségével lehetővé teszi a világ számos utcájának panorámaszerű megtekintését. Budapest is részben körbejárható ily módon, miközben a virtuális térben ábrázolt valós épületek között oly módon közlekedhetünk, mintha egy video-játék szereplői lennénk. A Street View technikája rendkívül összetett. A 15 lencsével és 360 fokban fényképező, s a méretarányos ábrázolás érdekében lézerrel távolságot mérő, autók tetejére applikált szerkezetek mellett a Google tricikliket (Trike) is alkalmazott. A múzeumokban persze nem ezekkel, hanem egy különös, ember nagyságú kézikocsival tolták körbe az egyedi kamerákat, így hozva létre a virtuális séták élményét.

Az Art Projectben a virtuális múzeum tere lemásolja az eredeti kiállítóterem architektúráját, melybe a felhasználó a világ bármely kontinenséről beléphet. A képek mellett megjelennek a legfontosabb információk is, melyek tartalmazzák a mű elemzését, történetét, az alkotó életét. A Google él a közösségi média eszközeivel is, amikor egyes képekhez beágyazott YouTube-videókat mellékel. Ezeken művészettörténészek vagy kortárs művészek beszélnek az alkotásokról.

Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése

A Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria csatlakozásával a Google Art Project jelenleg több mint 150 múzeum 30 ezer digitalizált műalkotását teszi online elérhetővé. A 2011. február 1-jei induláskor 17 múzeum szerepelt 1061 műalkotásával. Az első körben az Alte Nationalgalerie, a The Metropolitan Museum of Art, a MoMA, a National Gallery, az Ermitázs, az Uffizi, valamint a Van Gogh Museum képeit digitalizálták.

A kultúra finanszírozásának terhét itt is a Google vállalta, ahogyan a régi kötetek digitalizálásával és az ingyenes hozzáférés lehetővé tételével a Books, illetve a tudományos művek esetében a Scholar rendszer segítségével. Kulturális hadjáratát most a képtárak megnyitásával folytatja. Sokan kérdezik: nem jelenti-e mindez azt, hogy csökken majd a múzeumok látogatottsága? Épp ellenkezőleg. Az Art Projectnek hatalmas a reklámértéke is. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy mind többen kapnak majd kedvet ahhoz, hogy otthonukból böngészve a képet élőben is megnézzék. Akármilyen nagy is a felbontás, a fénykép sohasem adja vissza az eredeti műalkotás élményét, így a múzeumok szerepe nem vész el.