– A hackerek világában nem tudom, örülnek-e majd, vagy inkább megriadnak a betegek a tegnap bemutatott iKórlaptól.

Fotó: Bánkuti András

– Akár tetszik, akár nem, tőlünk függetlenül is működik a világháló. Az iKórlap alkalmazása megfelel az adatvédelmi, a személyiségi jogi és a szigorú rendszerbiztonsági követelményeknek. Integrálja és hasznosítja azokat a digitális egészségügyi adatbázisokat, amelyek a jogviszony ellenőrzése miatt, tíz évre visszamenőleg, most is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rendelkezésére állnak, de a gyógyítás napi folyamatában eddig nem tudták alkalmazni azokat. Amúgy pedig az állampolgárok öt éve elérhetik saját maguk egészségügyi adatait is az ügyfélkapun.

– Mennyiben könnyíti meg a gyógyítás folyamatát az új program, és mi jót hoz a betegeknek?

– A betegtől függ, hozzájárul-e, hogy a háziorvosa lekérje az OEP adatbázisából a betegségével kapcsolatos kórelőzményeket vagy azok egy részét. Ha nem korlátozza, a háziorvos a taj számhoz rendelt felhasználónév és jelszó segítségével nézheti meg, hogy milyen ellátást, milyen gyógyszereket kapott a beteg, milyen laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatokon vett részt. Ez felgyorsítja az ellátását, csökkennek a költséges és fölösleges újabb vizsgálatok.  A beteg neve, adata nem „közlekedik”.

– A háziorvosok igen vegyes minőségű informatikai rendszere alkalmas az új szoftver használatára?<#zaras_figyelo#>

– Bárhonnan, bármilyen eszközzel elérhető az OEP-adatbázis. Az iKórlap legpraktikusabb felhasználási módja a táblagép, de megfelel a laptop vagy bármilyen személyi számítógép is. Nincs szükség nagyszabású beruházásra, ez a prototípusrendszer ingyenes.

– Ez érdekes, hiszen gyakran támadták az OEP-et a drága pénzen beszerzett és egymással köszönő viszonyban nem lévő informatikai rendszerek miatt.

– Nem az egységesítés, hanem az a fontos, hogy együttműködő rendszerek legyenek, amelyeket azonos protokollok (módszerek, ügymenet) alapján használnak. Persze egy kórházon belül azonos rendszer kell.

– Ön 2002 és 2007 között az OEP informatikai főigazgató-helyettese volt, s valószínűleg vannak külhoni egészségügyi ismeretei is.

– Ha az informatikára gondol, a magyar egészségügy kimagasló, nem ismerek hasonló alkalmazásokat a külföldi közfinanszírozott biztosítóknál, a magánszférában lehetnek hasonlók.

– És a gyógyítás összevetése milyen mérleget mutat?

– Nem szeretnék beteg lenni. A hazai egészségügy átalakulóban van, a közpénzektől függ a gyógyszerhez, a különféle beavatkozásokhoz való hozzáférés, frusztráltak a nővérek, az orvosok. Szerencse vagy jó ismerős kell, hogy az ember jó ellátást kapjon.

– Nem gondolja, hogy a magánforrások szabályozott bevonása segíthet?

– Tiszta viszonyok kellenek a biztosítás területén. Az ellátás mértéke a lényeg, és hogy mindenkit védjen a szociális háló. Amúgy ma is számos ellátásért, például a fogászatért, a gyógyszerért, fizetünk. S ha vállalatvezetőként tudom, mit finanszíroz az OEP, és ha van pénzügyi lehetőségem rá, úgy kiegészíthetem dolgozóim egészségügyi ellátását.

– Hogy ítéli meg az orvosmigrációt?

– Évtizedeken át visszaéltek az orvosok, de a pedagógusok, a tűzoltók, a rendőrök hivatástudatával is. Tudom, nehéz helyzetben van az ország, de az erkölcsi megbecsülésre és a kiszámítható életpályamodellre most is szükség van. Mérnökként szégyellem magam, hogy lényegesen más lehetőségeim vannak, mint a legnagyobb értékkel, az emberek egészségével 24 órában foglalkozó orvosoknak.

– Hamarosan új köztársasági elnöke lesz az országnak. Ön milyen embert szeretne e tisztségben látni?

– Tapasztalt, ismert, nagy tudású, bölcs, hiteles és jól kommunikáló elnököt szeretnék. Akit köztisztelet övez, aki helyére teszi az emberek értékrendjét, aki érdekmentesen tud dönteni. S akinek mindehhez megvan az egzisztenciális alapja.