Norvégia ötödik leggazdagabb emberének nemcsak a pénze, hanem a jövendőbeli felesége után is sokat kellett futnia. A most 50 éves Petter Stordalen egy partin találkozott először Gunhild Melhusszal, ám a nála 16 évvel fiatalabb lány akkoriban nem volt egyedülálló. Stordalen mégis arról győzködte, hogy tökéletesen illenének egymáshoz, és küldjön egy SMS-t, ha szabaddá válik. Az üzenetre két évet kellett várnia a dúsgazdag üzletembernek, és Gunhild akkor sem adta könnyen a találkát. Az első randi feltétele az volt, hogy Petter győzze le őt az oslói Bygdøy-félszigeten kijelölt 7 kilométeres erdei futópályán. A nagy sportembernek számító Stordalen alig tudta megelőzni a lányt, mert ahogy mondta, az hosszú lábaival futott, mint az antilop, végül azonban beérte, meghódította, és két évvel később feleségül vette.

Feleségével, Gunhild Melhusszal. Norvégia ünnepelt celebjei.

EPERFILOZÓFIA
Stordalenre nagyon is jellemző a történet, a fiatalabb korában még egy Ironman-versenyt is abszolváló üzletember a világ legvagyonosabb embereinek sorába is a hosszútávfutók szívósságával küzdötte fel magát. Az amerikai Forbes magazin becslése szerint vagyona az elmúlt hónapokban átlépte az egymilliárd dolláros határt, azaz felkerült a világ milliárdosait számon tartó listára.

Egy Oslo melletti csendes kisvárosban, Porsgrunnben született, és apját már gyerekkora óta elkísérte a piacra gyümölcsöt árulni. Első sajtómegjelenését 12 évesen érte el, őt választották Norvégia legeredményesebb eperárusának, az eseményről pedig a helyi lap természetesen beszámolt. Stordalen ma is büszke arra, hogy fiatal fiúként egy jó nyári napon akár 200 doboz epret is el tudott adni a helyi piacon, lekörözve az értékesítésben nagymenőnek számító 50-60 éves kofákat. A történet persze Norvégiában az üzleti élet folklórjának szerves része lett, és Stordalen később ügyes marketinggel bőven rá is játszott arra, hogy profitáljon belőle. Üzletviteli módszerét igyekszik innovációként bemutatni, és ötletesen eperfilozófiának hívja azt. „Számomra a szamócás kosár illata örökre egybeforrt a piaci asztalon lévő kassza nyílásának csörgő hangjával” – írja blogjában.

Petter Stordalen Dubajban. Kozmopolita skandináv milliárdos.

A hangzatos eperfilozófia központi eleme azonban nem tartalmaz sok újdonságot, Stordalen csak arra utal vele, hogy a sikerhez szívós munkára van szükség. „Apám a piacon egy asztalra kitette az epres ládákat, széket azonban nem adott hozzá. Azt mondta, állva többet tudok eladni. Arra kellett törekednem, hogy minél hamarabb ürüljön ki legalább három láda, arra aztán letehettem a fenekemet” – emlékszik vissza. A nap végén a fiú kapott egy dobozos üdítőt, egy szelet kenyeret és egy adag sült csirkeszárnyat, majd a munka késő estig folytatódott, indultak vidékre megszedni a következő napra való bogyós gyümölcsöt. Egyik este Petter az autóban arról kezdett nyafogni, hogy hiába adnak el tonnaszámra epret, nem lépnek előre, az apja azonban alaposan megdorgálta, figyelmeztetve arra, hogy abból a munkából kell megélniük, amit most el tudnak végezni. Ez aztán rögzült a fiú fejében, és egész életében az apai útmutató szerint próbált boldogulni; az eperfilozófia szerint mindig a rendelkezésre álló lehetőségeket kell maximálisan kihasználni.<#zaras_figyelo#>

INGATLANPIACI KATAPULT
Egy darabig úgy tűnt, hogy a fiatal Petter az apja nyomdokaiba lép, és átveszi a zöldség-gyümölcs bizniszt, mert bár a középiskola után beiratkozott egy felsőfokú intézménybe, azt egy év után abbahagyta, és a családi üzlet vezetője lett. Hamar meggondolhatta magát, mert a következő évben már elkezdte tanulmányait a Norvég Marketingiskolán, amelyről 24 évesen kikerülve rögtön ígéretes menedzseri karrierlehetőséget kapott. A fiatal Stordalen hirtelen az ország legnagyobb plázájának vezetői székébe katapultált, még a végzése előtti hónapokban, ezért a rosszindulatú norvég pletykák azt is feltételezik, hogy szakdolgozatát már a titkárnője hathatós segítségével készítette el. A trondheimi bevásárlóközpontot mindenesetre igen jó eredménnyel vezette, és elég hamar kapta a jobbnál jobb menedzseri megkereséseket a norvég ingatlanpiacról. Végül 29 évesen a Realkreditt nevű fejlesztő társaság felső vezetői beosztottja lett. Innen ugyan hamarosan távozni kényszerült, de a vaskos végkielégítéséből egy befektetőtársával, Stein Erik Hagennel el tudta indítani saját vállalkozását. Megvették Oslo egyik patinás, de eléggé leharcolt állapotban lévő áruházát, a Steen & Strøm bevásárlóközpontot, és 20 millió norvég koronás fejlesztéssel teljesen átalakították.

Az NCH-csoport göteborgi szállodája. Válságban is növekvő bevétel.

BEFEKTETÉSEK FUTÓSZALAGON
Stordalen számára ez a lépés volt az áttörés, a befektetés ugyanis az áruház újranyitása utáni ötödik napon megtérült, onnantól kezdve pedig ontotta a pénzt a tulajdonosainak. A következő három évben a két vállalkozó számos kereskedelmi ingatlant vásárolt fel Norvégiában. Az egyre növekvő személyes ellentétek miatt 1996-ban Stordalen ugyan távozott, de egy másik vállalkozóval, Christen Sveaasszal belevágott a szállodaiparba, amely ismét jó húzásnak bizonyult. Több kisebb szállodalánc fokozatos felvásárlásával és egyesítésével négy év alatt hozták létre az NCH-t, amelyet mára Skandinávia legnagyobb hálózatává fejlesztettek. A csoport üzemi szintű eredménye 2010-ben ugyan negatívba fordult, ám a bevételek növekedtek, és meghaladták az 5,1 milliárd norvég koronát, Stordalen pedig azért tudta növelni a magánvagyonát, mert befektetéseivel jó ideje egyéb területeken is megjelent. Home Capital néven például klasszikus pénzpiaci befektetési társaságot hozott létre, s érdekelt a PASAB elnevezésű, Norvégiában és Svédországban ingatlanfejlesztőként működő vállalatban is.

LEBILINCSELŐ KALANDOK
A Stordalen pár ma Norvégia legnépszerűbb celebjei közé tartozik, a sajtó minden lépésüket követi, és ők láthatóan nem is bánják ezt. Petter Stordalen egészen excentrikus figura, mindig mindenről szívesen nyilatkozik, megszállott sportoló és környezetvédő. Nemrég egy göteborgi szálloda megnyitóján ő maga volt a legfőbb attrakció, amikor az előcsarnokban Jimi Hendrixet imitálva, kezében egy elektromos gitárt nyúzva adta elő beszédét, majd stílusosan fel is gyújtotta a hangszert. Imád szerepelni, az NCH szokásos éves téli céges bulijain, ahova a csoport alkalmazottai hivatalosak, általában sajátos performance-ok keretében adja elő lelkesítő évértékelőjét. Dolgozói közül nem véletlenül istenítik sokan.

Magánéletében is szereti a neves eseményeknek megadni a módját. Gunhildot például 2008 szilveszterének éjszakáján, az amerikai Aspen síparadicsomában, a hegy tetején kérte feleségül. Sílécben térdelt le, és megkért néhány éppen arra síelő amerikait, hogy tanúsítsa a választ. Az esküvőre kibérelte a világ egyik legdrágább szállodáját Marokkóban (az egész épületet 130 szobával, hogy a paparazziknak már biztosan ne jusson hely), ott, ahol először nyaraltak, és a meghívott 240 vendéget különgéppel szállíttatta a helyszínre. Az eseményt Bob Geldof celebrálta. Gunhild 30. születésnapi meglepetés ajándéka egy amerikai utazás volt, igaz, meglehetősen érdekes programmal, hiszen férje Barack Obama elnöki beiktatási ceremóniájára is elvitte, becslések szerint félmillió norvég koronát fizetve a lehetőségért. Gunhild életútját és tevékenységét ismerve nyilvánvaló, hogy a programot nem sznobizmusból választotta Petter, a feleségének ugyanis meglehetősen határozott és komoly elképzelése van a világ dolgairól. Adalékul szolgálhat ehhez, hogy 2010-ben patológusként doktorált, egy mikrobiológiai problémát választva a disszertáció témájául, és ma is orvosként dolgozik egy oslói klinikán – nyilván nem a mindennapi betevőért.

Stordalen és felesége az említett hivalkodó külsőségek mellett más arcát mutatja, amikor a környezetvédelemről és az azzal kapcsolatos adakozásról van szó. A pár Norvégiában olyan mértékben filantróp, hogy a közvélekedés Bill és Melinda Gates skandináv megtestesítőjének tartja. Alapítványuk elsősorban az esőerdők megmentéséért, a női egyenjogúságért, az állati szőrmékkel való kereskedelem betiltásáért és különféle klímával kapcsolatos ügyekért áll ki. A pár óriási energiákat fektet a világmegváltó tevékenységbe. Petter Stordalen ebben a kérdésben is meglehetősen eltökélt. 2002-ben egyike volt azoknak a tüntetőknek, akik kilenc órára hozzáláncolták magukat az angliai Sellafield nukleáris hulladéktároló egyik létesítményéhez, az ellen tiltakozva, hogy a radioaktív anyagokat a norvég partokkal átellenben a tengerbe helyezzék.