Ki gondolná, hogy egy telefonon futó program pótolhatja az orvosi segítséget? Pedig az iPhone telefonjának köszönheti az életét az amerikai Dan Woolley, akit a 2010. januári nagy földrengés temetett a romok alá egy haiti hotelben, s azóta Unshaken címmel sikeres könyvet is írt kalandjairól. Woolley okostelefonjára pár egyszerű egészségügyi alkalmazást letöltve mérte fel, hogy sérülései milyen ellátást igényelnek, mit tegyen a sokkos állapot elhárításáért. Ez sokat segített neki, hogy kivárja a 65 óra múlva érkező mentőket.

SOKASODNAK
De más példa is akad: az ausztráliai Victoria állam mentőszolgálata szintén készített egy alkalmazást, amely a mesterséges újraélesztést is bemutatja videók segítségével, így az is tud segíteni vészhelyzetben, aki már elfelejtette az elsősegély-tanfolyamon tanultakat. Lapzártánk után mutatják be az iKórlap nevű magyar iPad- alkalmazást is. A Hospitaly Kft. és az Optisoft Nyrt. közös fejlesztésével a háziorvosok elérhetik betegeik kórtörténetét, gyógyszereik adatait évekre visszamenőleg. A vészhelyzetek elhárítása, az adatok jobb kezelése mellett a betegek és idősek távfelügyeletében tölthetnek még be fontos szerepet az új technológiák. Manapság a távfelügyeletet még egy csuklóra erősíthető pánikgombbal oldják meg, amely kapcsolódik a mobilhálózathoz. A Berg Insight tanácsadó cég adatai szerint 2011 végén összesen még csak 2,2 millióan használtak világszerte valamilyen távfelügyeleti egészségügyi eszközt. Ezek közül is csak 570 ezernek van beépített mobilkapcsolata, de a Berg Insight 2016-ra 2,5 millió ilyen eszközt prognosztizál.

Dan Woolley a romoknál.Applikációk segítették megmenekülését. Fotó: Profimedia-Corbis

A fenti cég adataiban sem szerepelnek ugyanakkor az okostelefonok és táblagépek alkalmazásai, applikációi. Ám ezek hardverei ma már nagyobb megbízhatóságot és számítási kapacitást nyújtanak, így egészségügyi, főként diagnosztikai feladatokat is rájuk lehet bízni. Bluetooth adatkapcsolattal, vezeték nélkül tudnak mobilkészülékekhez kapcsolódni, a neten pedig valós időben továbbítanak adatot. <#zaras_figyelo#>

SEGÍT A FELHŐ
Idős emberek felügyelete mellett mentések során is fontos lehet, hogy a vizsgálati eredményeket szakértők akár távolból is monitorozhatják. Az eddigi ilyen rendszereket készítő nagyvállalatok szinte kizárólag az orvosi, kórházi felhasználásban gondolkodtak, és nem adták meg a lehetőséget, hogy beteg vagy idős rokonaink gondját viseljük segítségükkel. Ám például az amerikai Independa cég egy androidos táblagépet alakított át távfelügyeleti központtá, amely a mérőműszerek adatait a számítási felhőbe, a Google Health szervereire továbbítja, így azt az engedéllyel rendelkezők folyamatosan kontrollálhatják. Akár azt is be lehet állítani, hogy figyelmeztessen a gyógyszerek bevételére, és mindazt számon tartsa, amit az érintőképernyőn nem túl macerás dokumentálni. Beállíthatók, hogy mikor akar az aggódó családtag üzenetet kapni. Ha például egész nap nem nyílt ki a hűtő ajtaja, gyanús lehet.

De már nem csak az ismeretlen start-up cégek foglalkoznak a területtel: az SAP informatikai óriás nemrég mutatta be saját egészségügyi megoldását. Ennek segítségével a páciensek mobileszközzel elküldhetik a pillanatnyi egészségügyi állapotukról szóló adatokat orvosuknak. Ezekre újabb, egyéni kezelési tervet kaphatnak, kapcsolódó oktatási tartalmat érhetnek el, vagy akár értesítést is kérhetnek a családtagok a mobiltelefonjukra, ha a beteg elfelejti bevenni a gyógyszerét.

Az efféle rendszerek elterjedését eddig az gátolta, hogy szigorú szabványoknak kell megfelelniük az egészségügyi eszközöknek. A szektorban pedig a mai napig lassabb az innovációk terjedése, ez a komoly biztonsági igény miatt érthető is. De a jég megtört: januárban az Egyesült Államok Szövetségi Gyógyszer- és Élelmezésügyi Hatósága (FDA) elfogadta az első okostelefon-alapú diagnosztikai eszközt, az Everist Genomics EKG-berendezését. (Néhány megoldást külön is bemutatunk.)

Az okostelefonok processzorait gyártó Qualcomm AliveCor prototípusa a tokján tartalmaz ujjainknak érzékelőt, amellyel a méréseket elvégzik. Bár a készülék még nem vásárolható meg, és nincs FDA-jóváhagyása sem, de életet már mentettek vele: egy Eric Topol nevű utas ezzel állapította meg egy repülés során rosszul lett utastársánál, hogy infarktusa van. Emiatt kényszerleszállást hajtottak végre, és sikerült megmenteni a beteg életét.

EGY KIS SCI-FI
Az űrhajósokhoz nem lehet mentőt küldeni. A NASA legújabb fejlesztése egy olyan kapszula, amelyet az asztronauták bőre alá ültetnének be. Ebben több kamrácska van gyógyszerekkel megtelve, amelyek akkor kerülnének a véráramba, ha a szenzorok egy bizonyos molekula hiányát vagy túlzott jelenlétét érzékelik. A rákos betegeknél egy ilyen rendszer segítségével a tumor közepébe lehetne a kemoterápiát irányítani.

A kiterjesztett valóság (Augmented Reality, AR) is kaphatna egészségügyi feladatokat az Európai Űrügynökség szerint. A valós és a virtuális kép összehozásával akár műtéti beavatkozásokat is instruálhatnának a szakemberek.

Bár akadnak zsákutcák is: a kütyüimádó Japánban 20-30 éve még úgy gondolták, hogy segítő robotokkal benépesített otthonokban, önállóan élhetnek majd a nehezen mozgó idősebbek is. A legnagyobb robotfejlesztő, a Tmsuk például méteres házi segítő modellje viszonylag alacsony, 100 ezer dolláros árával és az ehhez kapcsolódó bérleti programmal együtt sem volt működőképes.