– Itt, Londonban, a 11 emeletes Danubius Hotel Regents Park felé jövet nem lehet nem észrevenni az épület oldalánál a brit zászló mellett a nagy magyar lobogót. Ennyire fontosnak tartja, hogy az ön tulajdonában lévő hotellánc hangsúlyozza identitását?

– Nézze, én nem vagyok magyar, de a Danubius Hotels magyarországi központú vállalat, amely Csehországban, Szlovákiában és Romániában is több szálló tulajdonosa. Ezenkívül számos más érdekeltségünk van a régióban, többek közt Caterpillar gépek kereskedelmével foglalkozunk, érdekeltek vagyunk a raktározási üzletben, a Csepel-szigeten vannak ipari, fejlesztési ingatlanjaink, és egy nagy malomipari cégünk (az Agrimpex – a szerk.) is volt, amelyet értékesítettünk. Emellett autókereskedésekben is érdekeltek vagyunk, Ford, Peugeot és Suzuki autókat adunk el.

– A magyar cégek tulajdonosaként hogyan látja a londoni központból a magyar gazdaságpolitikát?

– Nem adnék tanácsot a vezetőknek, hiszen erre nincs is felhatalmazásom. De remélem, hogy a kormányzat hamarosan talál megoldást az IMF-fel, a megállapodást követően pedig elindulhat végre a gazdaság. Azt gondolom, minden tárgyaló félnek ki kellene mondania azt, amire gondol, és akkor rendben mennének a dolgok. Persze nem csak a kormányokon múlik a siker. Az erős gazdasághoz először is prosperáló bankrendszer szükséges, ami most nem létezik, így nincs, aki ösztönözze a befektetéseket. Magyarországi vállalat most külföldi bankoktól sem kap hitelt, hiszen Európában és világszerte is nagyok a bajok. Olyan területekre nem helyeznek ki tőkét, ami kívül esik a látókörükön. Magyarország ma nem a legjobb garancia a befektetett pénznek, a befektetők inkább elkerülik.

– Inkább kormányzati kommunikációs problémákat lát, vagy valóban nagynak tartja a magyar reálgazdaság problémáit?

– Jelenleg a legtöbb országhoz képest súlyosabbak a magyar gazdasági problémák. Igaz, Európa-szerte is nagyon nagyok a bajok, gondoljon Görögországra, Portugáliára, Olaszországra vagy éppen Franciaországra, és szerintem a friss uniós döntésekkel sem oldódott meg minden. Szerencsére Magyarországnak van saját valutája, ez nagy segítség manapság. A turizmust illetően fontos, hogy önöknél a GDP 10,5 százalékáért felelős a szektor, szemben a cseh 8, a szlovák 6 vagy a román 4 százalékos súllyal. Nem ártana, ha a súlyának megfelelő helyen kezelné az idegenforgalmat a kormányzat. Amíg Csehországot, Horvátországot vagy Romániát az itteni médiában látni, magyar reklámmal egyetleneggyel sem találkozom.

– Hogyan csapódik le ez az általános bizonytalanság, illetve például a Malév bedőlése az önök üzletágában?

– A Malév csődje rendkívül rosszul érintett minket és az egész ágazatot, de remélem, hogy pótolja majd a helyét egy új formáció. Addig is csak azt reméljük, hogy a többi légitársaság hoz majd elegendő utast a szállodáinkba.

– A kormány ügyetlenkedése ellenére segítik az új Malév létrejöttét? A Danubiusnak bizonyára érdekében állna ez.

– Mi nem tudjuk pótolni a Malévet. Hatalmas a finanszírozási igénye. Igaz, a magyar menedzsment minden kapcsolatát latba tudja vetni az új cég megszervezése során, ha szükséges.

- A nagy konkurensek már jobbára be is léptek a Malév helyére. Ennek ellenére megérzi a szektor a Malév kiesését?

– Igen, minden egyes kieső vendéget érzünk. A kínálat ugyanis óriási, rengeteg az új szálloda. Az STR Global jelentése szerint 41 vizsgált európai nagyváros közül Budapest a 41., ami a szállodai szobák átlagos bevételét illeti. A nemzeti légitársaság például korábban a tengerentúlra is repült, de megszűnésekor is közvetlen járata volt Kínába, illetve több regionális városból is Budapestről lehetett továbbutazni. Nemzeti légitársaság nélkül sok turista például csak Bécsből, autóval tudná elérni Budapestet, így inkább ott tölti az idejét. Különösen veszélyes ez az üzleti utazásokra, a konferenciaüzletre nézve. Pedig ez lenne az a terület, ahol nagyon nagyok Magyarország lehetőségei. Az önálló nemzeti valuta leértékelődése a javuló export révén lökést adhat a gazdaságnak. Kevesen gondolnak így rá, de a szállodaipar az egyik legfontosabb exportbevételt termeli, hiszen bevételeinek döntő része külföldi cégektől és magánszemélyektől érkezik.

– Ön szerint mi kellene a turizmus ösztönzéséhez? Hogyan kezeli a Danubius-lánc a nehéz helyzetet?

– Meg kellene nézni, hogy a szomszédos Ausztria vagy Csehország hogyan építette fel magát. A desztinációmenedzsment, a hirdetés pénzbe kerül, de az ipari termelés mellett egy ilyen fontos területre is fókuszálni kellene. Az olyan húzóesemények mellett, mint a Forma–1-es verseny vagy a Sziget Fesztivál, operák, koncertek, lovas események, az egészségturizmus vagy éppen a különleges ételek is eladnák az országot. A jó események pedig gyorsan meghozzák a befektetett pénzt. Akár a Görögországtól óvakodó vendégeket is el lehetne csábítani, hiszen a vendégéjszakák nagy része ugyanazokról a nagy nyugat-európai piacokról érkezik. Szerencsére a Danubius erős az egészségturizmusban, és hitele is kevés van. Bár tény, hogy most a költségcsökkentéseknek, nem pedig az új hotelek építésének van itt az ideje.

– Jó 70 éve dolgozó üzletemberként látott már pár válságot. A családi céget önnel együtt vezető unokája, Alexei Schreier szerint ön előre jelezte a 2008-as törést is, bebiztosították ellene az üzleteiket. Mit gondol, meddig tart még a lejtmenet?

– Öregember vagyok, rendszeresen szoktam előrejelzéseket készíteni, főleg a magam számára, vállalati használatra. Erre most képtelen vagyok, mert egyszerűen lehetetlenség pillanatnyilag jósolni. Mi amúgy tipikus családi vállalkozás vagyunk, kerüljük a szükségtelen kockázatokat, nem nyújtózkodunk lehetőségeinken túl. Ezért a bankokkal is jók a kapcsolataink, stabilak az üzleteink.

– Nem gondolkodtak a Danubius esetleges eladásáról, kivezetéséről a budapesti tőzsdéről?

– Nincs itt az eladások ideje, most inkább vásárolni kell. Nem ad ma valós képet egy cég értékéről a tőzsde: a mi részvényárunk 15 dollár körül van. Ehhez képest ingatlanjaink valós értéke érezhetően magasabb. Így érthető, miért nincsen napirenden az eladás, a kivezetés.

– A londoni olimpiai játékok hogyan hatnak majd a helyi turizmusra?

– Nagyon határozottan fog javulni a beutazás a kontinensre, hiszen Angliából tömegek menekülnek majd az itteni ramazuri elől. A viccet félretéve: szerintem csak rövid távon lesz érezhető a pozitív hatás, és az is csak mérsékelten. Bár az itteni szállónkban már most sincs szabad szoba, az emberek többsége kényelmes, otthon marad. Ezért inkább a televízióeladások élénkülnek meg négyévente, ahogyan a foci-világbajnokságok esetén is lenni szokott.