Eltanácsolták a vidékfejlesztési tárca Agrárgazdasági Kutató Intézetéből (AKI) Popp József főigazgató-helyettest – értesült lapunk. Popp a BBC Science Focus januári számában megjelent interjúban úgy nyilatkozott, hogy a génmódosított növények hasznosak a világélelmezés és Magyarország szempontjából is. Agrárberkekben úgy tudják, ezzel a véleményével kiverte a biztosítékot a Vidékfejlesztési Minisztériumban az uniószerte ismert szaktekintély, mivel szavait úgy értelmezték, hogy az alaptörvénnyel ellentétes tevékenységet végzett. Az eset pikantériája, hogy Popp decemberben adta az interjút, amikor az új alkotmány még nem is lépett életbe.

Kossuth téri demonstráció a GMO ellen. Jog a testi és lelki egészséghez. Fotók: MTI

Az érintettet hiába próbáltuk elérni, a telefonját még a neve napján sem vette fel, de a tárcánál megerősítették a hírt. A menesztést azzal magyarázták, hogy az illető GMO- (Genetically Modified Organisms – genetikailag módosított élőlények) lobbista, ezt hangoztatta is, ami a köztisztviselői státusszal összeegyeztethetetlen. Főleg azok után, hogy az alkotmányban is deklarált az ország mezőgazdaságának genetikai módosítási, vagyis GM-mentessége. Eszerint „mindenkinek joga van a testi és a lelki egészséghez, e jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával… segíti elő”. Az alkotmány azonban nem zárja ki az ilyen termékek magyarországi importját. Így olybá tűnhet, mintha a brazil GM-szója nem, csak a magyar gazda által megtermelt ártana az egészségnek.

Popp József felmentése megdöbbentette a szakmát, főleg a géntechnológiával foglalkozó kutatókat, ugyanakkor új lendületet adott a génmódosított termékek hangos ellenzőinek. Dudits Dénes, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában a génmódosított magyar szárazságtűrő búza előállításán dolgozó, szintén nemzetközi hírű professzor tevékenységét még nem érte ugyan hivatalos bírálat az alaptörvényt – ezek szerint – sértő kutatásai miatt, de mint megtudtuk, egyes fórumokon már megkapta ezt a kritikát. <#zaras_figyelo#>

A KUTATÁS JOGA
„Pedig ma már ezzel a technológiával kutatnak a világ vezető laboratóriumaiban, de valamennyi nagy hazai intézetben is, a gödöllői Biotechnológiai Kutatóközponttól kezdve Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetén át a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézetig és a mi Növénybiológiai Intézetünkig is” – mondja a professzor. Dudits Dénes attól tart, már gondolkodni sem szabad ezek után géntechnológiai megoldásokban, mert alkotmányellenes. Márpedig a kutatásra nem is vonatkozhat az alkotmányos GM-mentesség,
hiszen szintén az alaptörvény, annak X. cikke rögzíti, hogy a „tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak”.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

Mint azt a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület számára készített jogértelmezés megállapítja, az alaptörvényben a GMO burkoltan megjelenő tilalma sérti a tudomány védelmére vonatkozó rendelkezést és az európai uniós jogot is. Az európai jog, amely a kérdéssel kapcsolatban komplex rendelkezéseket tartalmaz, a GMO-t alapjában nem tiltja, de engedélyhez köti, és rögzíti, hogy ez mikor tagadható meg, illetve védzáradék mikor alkalmazható. Az egészség megőrzésére hivatkozva tiltó magyar alaptörvény ezért – a jogi értelmezés szerint – nem felel meg az európai jognak.

Kérdés, hogy ezek után a szárazságtűrő GM-búzával való kísérlet és a hasonló kutatások finanszírozására jut-e majd még forrás. Eddig nem tapasztalták az érintettek, hogy nehezebben lehetne pályázati pénzekhez jutni az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramtól (OTKA), és a pályázati rendszer remélhetőleg a jövőben sem tekinti a növényi géntechnológiát kiátkozandónak. Ám azt, hogy a nagy fejlesztési programokba bevihető marad-e a génmódosított fajták létrehozása, nem tudni. Arra, hogy a terület kutatóinak nem árt óvatosnak lenni, egy másik, Nyugat-Európában a géntechnológiai eredményeivel nevet szerzett szakember esete is int. Ő hazatérve kénytelen volt új témakört keresni, miután eurómilliókban mérhető tudását – fogadókészség hiányában – képtelen volt kamatoztatni.

Greenpeace-akció Bécs mellett. A kellő ismeretek hiánya.

Pedig a „génszennyezett” vetőmagok egy évvel ezelőtt kirobbant ügye után úgy tűnt, az idén végre csillapodik a harci kedv GMO-fronton. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tavaly rendelte el az intenzív ellenőrzést, miután a tárca Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalának (MGSZH) a laboratóriumában állítólag Romániából származó, génmódosított tételekkel szennyezett vetőmagra bukkantak az ellenőrök. Az ország GM-mentes státusának megőrzése érdekében ezért csaknem 5000 hektáron tárcsázták ki országszerte a hatóság által génszennyezettnek minősített kukoricavetést, és kártérítést fizettek a vétlen gazdáknak. A génszennyezési ügybe öt cég is belekeveredett, közöttük olyan vetőmag-nagyhatalmak is, mint a Monsanto, a Syngenta és a Pioneer, amelyek vezetése vérmérséklettől függően reagált a hatósági lépésekre. Főleg, miután felmerült, hogy elegendő és megfelelő berendezés hiányában nem volt kellően megalapozott, hiteles a hatósági laboratóriumi eredmény. A cégeknek a saját és a független laboratóriumokban elvégzett mérései állítólag nem találtak génszennyezést. Az akkori magyar hatósági mérési eredményeket, értékeket ugyan azóta sem hozták nyilvánosságra, de úgy tűnik, a szakhatóság tanult a tavalyiakból. Felkészültebben, gördülékenyebben és gyorsabban végzi az idén a vetőmag-ellenőrzést, amely így már nem akadályozza majd a tavaszi vetést. „Időben megkapjuk a vizsgálati eredményeket, rendezett mederben folyik az ellenőrzés, korrektül mennek a dolgok. Nem számítok olyan káoszra, mint tavaly” – mondja Máté József, a Pioneer Hi-Bred Zrt. közkapcsolati és szabályozási igazgatója.

PIACI ÉRDEKEK
A hatósági rugalmasság további jelének tűnt, hogy a megsemmisítő határozat ellen tavaly fellebbezett cégek, termelők számára – akiknél végül mégsem semmisítették meg a vetést, és beérett a kukorica – bizonyos propionsavas kezelés után engedélyezték a takarmánykénti feletetést is az állatokkal. Mindenesetre pártatlan, alapos kutatás hiányában félő, továbbra sem fog fehéren-feketén kiderülni, hogy mi az alapvető baj a GMO-val, ha van egyáltalán ilyen. Hacsak az nem, hogy a génmódosítás-mentes termékek speciális piacán a magyar árunak több az esélye, mint a génmódosított tömegáruval szemben. Ahogyan korábban Fazekas Sándor miniszter megfogalmazta: „Nem csak politikai, üzleti döntés is, hogy nem kérünk a GMO-ból.” Az ilyen fajták termesztésének engedélyezésével ugyanis ezekre alapozott mezőgazdasági óriási vállalatcsoportokkal kellene versenyezniük a magyar termelőknek, Kanada, az Egyesült Államok, Brazília, Argentína latifundiumaival. A minőségi, hagyományos élelmiszereknél viszont csak a GMO-ra szintén nemet mondó osztrák, szlovén, német, olasz gazdákkal kell megmérkőzni.

A géntechnológiában jártas szakértők meggyőződése azonban, hogy a kellő ismeretek hiánya és az alapos tudományos analízis nélkül hozott politikai döntés hatására vált itthon üldözötté, a gazdák elszalasztott lehetőségévé a kérdéses fajták hasznosítása. A kukoricabogár elleni védekezés környezetbarát módját kínálják a GM-hibridek, és milliárdokat spórolhatnának a magyar gazdák is a vegyszereken. Ezen hibridek engedélyezése az unióban előrehaladott fázisban van már.

Akik részt vesznek a fajta-előállítás sokéves folyamatában, állítják: azért sem kell félni, mert géntechnológiával egy-két agronómiai szempontból fontos gént építenek be a kukorica több tízezer génje közé. A GM-fajtákat többszörösen ellenőrzik: maga a nemesítő, az uniós hatóság, a nemzeti fajtaminősítés. Bár sokkoló (ál)hírek is megjelennek a nem várt káros hatásokról, de eddig az ellenőrzések során biztonságosnak bizonyultak. A rovarokkal szemben ellenálló génmódosított növények – mint a kukoricamoly-rezisztens, az EU-ban is engedélyezett Mon 810 kukoricahibrid – általában olyan fehérjét termelnek, amelyek csak a megcélzott rovar bélrendszerében lebomolva válnak a kártevők számára végzetessé. Az ilyen hibrideket kevesebbet kell permetezni. Sok tudományos közlemény számol be arról, hogy ezek a GM-növények egészségügyi szempontból biztonságosak, ugyanakkor évente több száz és ezer tonna vegyszertől kímélhetik meg a környezetet.

A MÁSODIK GENERÁCIÓ
A géntechnológiával a nyolcvanas–kilencvenes években kifejlesztett növényfajták után a kutatás időközben átlépett a második generációs fázisba. Míg az első generációs GMO-fajták attrakciója valamilyen növényvédőszer- vagy kártevő-rezisztencia volt, ma már a termék a felhasználó számára is valamilyen hozzáadott értéket hordoz. A nitrogént hatékonyabban használja fel, vagy szárazságtűrő, esetleg omega-3 zsírsavat, illetve, mint a GM-rizs, inzulint termel. Az új, második generációs fajtákban rejlő lehetőségek megismerését azonban gátolja a teljes hazai elutasítás, a fajtakísérletek hiánya és a kormányzati rangra emelkedett előítélet.

Segítene a tisztánlátásban, ha a kérdésben a hazai tudományos élet fő szentélyében végre állást foglalnának az akadémikusok, de a Magyar Tudományos Akadémiától azt a választ kaptuk, hogy „nincs hivatalos akadémiai állásfoglalás a génmódosítás ügyében”. A Magyar Fehér Könyv a GMO-ról azonban tartalmazza az MTA agrártudományok osztályának 9 pontos állásfoglalását is. Informálisan több akadémikus is mondott korábban véleményt a génmódosításról, hiszen egyebek között a klímaváltozással bekövetkező aszályok ellen a GMO is eszköz lehetne. Ezzel kapcsolatban Láng István akadémikus személyes véleménye, hogy a GMO-növényeket övező vita nem tudományos kérdés. Óriási üzletté vált a kukorica-vetőmag előállítása és kereskedelme, a nagy cégek között dúl a gazdasági háború. Arra viszont még nincs megfelelő bizonyíték, hogy káros humán- vagy állat-egészségügyi hatásai lennének ezen fajtáknak.