Kertész Rezső, a KISOSZ (kereskedelmi és vendéglátó vállalkozók Somogy megyei érdekképviseletének) társelnöke az MTI-nek kifejtette: 10-15 éve nem volt ilyen nyár, amikor július közepétől augusztus 20-ig sem hideg, sem eső nem űzte el a vendégeket a Balatonról.

A helyi turisztikai szervezetek, önkormányzatok és az állam is kitett magáért idén a tartalmas szórakoztató, kulturális, turisztikai és sportprogramok szervezésével, egyre jobban összehangolva azokat. Ez egyértelműen növelte a térség vonzerejét, még a helyi lakosságot is kisebb utazásokra késztetve, és bizonyítva, hogy a Balatont egységes termékként lehet a legjobban eladni - fogalmazott a társelnök. A part közelében szolgáltató büfék, falatozók, lángosárusok, halsütödék átlagosan 10-15 százalékos forgalomnövekedésről számoltak be. Ezen belül akadt, akinél ennél is jóval kedvezőbben alakultak a mutatók, de olyan is, aki nem tudott élni a lehetőséggel, mert nem tudott alkalmazkodni a logisztikájában a hétköznapok és a hétvégék rendkívül eltérő vendégforgalmához. A balatoni vendégkör 80 százaléka ugyanis magyarokból áll, akiknek az üdülési szokása jó ideje a hosszú hétvégékről szól, és rossz idő esetén el sem indulnak, vagy hamarabb hazatérnek.

A magyar vendégkör jelentős része jellemzően diszkontokban vásárolt italt iszik, szendvicseket eszik, és SZÉP-kártyával, vagy Erzsébet-utalvánnyal akar és tud csak fizetni a szolgáltatásokért. Idén már egy lángossütödés is jelezte, hogy SZÉP-kártya elfogadóhellyé kíván válni, mert a 370 forintos lángosért is többen azzal akartak fizetni a nyáron. Több kisebb vendéglátós, aki nyitva szokott maradni az utószezonban is egy ideig, idén bezárt a pénztárgépek kötelezően előírt cseréje miatt. Augusztus végén ugyan megkapták a hírt arról, hogy a csere szeptember elejei határidejét kitolták az illetékes állami szervek későbbre, de már nem tudtak módosítani a döntésükön ilyen rövid idő alatt.