Az utóbbi évtizedekben a legtöbb gyilkosságot a második világháborút követő, 1944-1946 közötti időszakban követték el 2500 áldozattal, majd a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején, a terrormerényletek és maffiagyilkosságok idején, amikor a gyilkosságok száma megközelítette az évi ezret. A tavaly minimálisra süllyedt gyilkossági arány annak a bizonyítéka, hogy a gazdasági válság és a munkanélküliség nem feltétlenül növeli az erőszakot - mondta Maurizio Fiasco szociológus. 2008 óta évről évre több mint tíz százalékkal emelkedett a lopások és rablótámadások aránya, miközben a gyilkosságoké visszaesett.
A mikrobűnözés erősödése magyarázza, hogy rosszabbodott az olasz lakosság biztonságérzete. Jelenleg az olasz börtönökben 6049 a gyilkosságért elítélt rab, ami a teljes börtönlakosság hatodának felel meg. A legtöbb gyilkosságot tavaly Nápolyban (61), Rómában (36) és Milánóban (28) követték el. Olaszország északi részén a gyilkosságok háromnegyedének az elkövetőjét találja meg a rendőrség, délen a gyilkosok 56 százalékát fogják el. Ha viszont a gyilkosságot a szervezett bűnözés követi el, akkor tíz gyilkosságból kilenc esetben az olasz rendőrség nem tudja kézre keríteni az elkövetőt.