Kitartóan nyomoz a magyar média a titokzatos Joav Blum izraeli-magyar állampolgár után. Ki ő, s valóban abban a pókháló szőtte, lerobbant viskóban lakik-e Sukorón, a Kis utca 5. szám alatt, amit feltüntettek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-vel kötött ingatlancsere-szerződésben? Ám közben a cégbíróság lényeges módosítást jegyzett be a sukorói kaszinóvárosra koncessziós jogot szerző KC Bidding Kft. irányítói szerkezetében: 2009. március 11-étől már nem Joav Blum az ügyvezető, hanem Paul Dallas Benkley. Így válik érthetővé a Népszabadságnak a nyár elején fotó nélkül adott Blum-nyilatkozat következő mondata: „Nem én vagyok a beruházás kulcsfigurája.” Valóban, már nem ő.

Az eredetileg kiszemelt helyszín. Odébbállnak. Fotó: MTI

JOAV BLUM KISZÁLLT. Folyhatnak körülötte a pereskedések, a bíróság érvénytelenítheti a közte és az MNV Zrt. közötti szerződést a földterületek cseréjéről, elmarasztalhatják azért, hogy közokirat-hamisítást követett el, mert nem a kontraktusban feltüntetett sukorói cím az állandó lakhelye, de az üdülőkomplexum jövőjét illetően mindez érdektelen. (Blum egyébként – a befektetőkhöz közelálló forrásaink szerint – jogi úton kívánt elégtételt venni az őt ért támadások miatt, jó hírnév megsértése címén.) Közben pedig már az invesztorok azt mérlegelik, ha nem Sukoró, akkor milyen más helyszín jöhet szóba.

A KC Bidding Kft. augusztus 14-én nyerte el a majdani üdülőkomplexumra vonatkozó jogot, s az erre vonatkozó szerződést a Pénzügyminisztériummal (PM) 2009. október 9-én kötötte meg. Úgy tűnik, a tárca eleve számolt a koncessziós pályázat kiírásakor azzal, hogy a velencei-tavi 70 hektáros ingatlan mégsem kerül a befektetők tulajdonába – a pályázat meghirdetésekor, 2009 februárjában ugyanis már javában folytak a támadások. Ezért a tendert nem pusztán Sukoróra, hanem a Közép-dunántúli Régióra írták ki. A beruházás megvalósítására az októberben aláírt koncessziós szerződés 133 lehetséges helyszínt említ. A Figyelő úgy értesült, csak
Fejér megyében eddig 28 település polgármestere nyilatkozott úgy, boldogan helyt adnának a beruházásnak. Lesz tehát miből válogatni.


CÉLKERESZTBEN. A befektetőkhöz közelálló, névtelenséget kérő forrásaink szerint a KC Bidding tulajdonosai először nem értették, miért került kereszttűzbe a projekt: egy 1 milliárd eurós volumenű, milliárdos turisztikai bevételeket termelő fejlesztést a világon mindenütt tárt karokkal fogadnának. „Nem atomtemetőt készülnek ide telepíteni, hanem nemzetgazdaságilag igen komoly hasznot hajtó üdülővárost” – hangzott az érv. Ám a Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisa óta nyomoz hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt a sukorói telekcsere ügyében. Ügyészségi szakértők szerint legkevesebb 600 millió forint kár érte az államot. Joav Blum ellen közokirat-hamisítás vádjával már bírósági szakaszban van az eljárás. A Lehet Más a Politika pedig feljelentette Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt, mert szerintük a kormány jogellenesen, a befektetők érdekeihez alakította a jogszabályokat.

<#zaras_figyelo#>Bajnai Gordon jelenlegi miniszterelnök sokáig azt hangsúlyozta, ha egy projekt 3 ezer munkahely létrejöttével kecsegtet, több mint 1 milliárd dollár befektetést ígér, és sok százezer turistát hoz Magyarországra, akkor a kormánynak azt támogatnia kell. A hidegzuhany az Állami Számvevőszék szeptemberi jelentése volt, amely szerint számos törvénytelenség fedezhető fel a jogügyletben, ezért a szerződést semmisnek kell tekinteni. Szeptemberben Szollár Domokos kormányszóvivő már úgy fogalmazott: a kormány látja az aggályokat és a felmerülő kérdéseket, de megvárja a vizsgálatok lezárását, mielőtt döntene. „Oktondiság lenne most visszavonni a kiemelt projekt státust, mert ezt később is meg lehet tenni” – hangsúlyozta.

Fred H. Langhammer. „Úgy gondoljuk, a következő magyar kormány, miután megvizsgálja a befektetés előnyeit a jövőre nézve, támogatni fogja a projektet”.

A kabinet egyedi döntéssel mintegy 2,6 milliárd forinttal támogatja a kiemelt állami beruházások listáján szereplő King’s City projektet. Ezt a Fidesz azonnal töröltetné. Az ellenzéki párt azt is kezdeményezte, hogy parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel a történteket. A grémium a következő hetekben kezdi meg munkáját, 4 szocialista és 2 fideszes politikussal. Forrásaink szerint a kormány és a PM is azzal kalkulál, hogy a sukorói helyszín már aligha jöhet szóba, viszont 2011-ig van elég idő az új földterület és a szükséges engedélyek megszerzésére.
Erre helyezte a hangsúlyt a Figyelőnek nyilatkozó Fred H. Langhammer, a KC Bidding Kft. főtulajdonosának számító Vigotop Ltd. egyik képviselője is, aki szerint az ügyészségi vizsgálatok nem a tervezett projekt, hanem „csupán” a helyszínnek szánt földterület tulajdonosával kapcsolatban indultak. Válaszaiból kitűnt, hogy a befektetők a beruházás nemzetgazdasági értékeit igyekeznek az elkövetkező hetekben a nyilvánosság előtt bemutatni. „Egy, a King’s Cityhez hasonló, vonzó üdülőkomplexum a turizmus fellendüléséhez nemcsak regionális, hanem országos szinten is hozzájárul. Ez üzleti lehetőség a helyi és országos vállalatoknak, másrészt bevétel hoz a helyi önkormányzatoknak és az államnak is” – hangoztatta Langhammer. Kiemelte, ha szükséges, akkor más helyszínen valósul meg a beruházás, e pillanatban azonban nem gondolkoznak azon, hogy kivonuljanak Magyarországról. „Van időnk, a helyszínt 2011. január elsejéig kell kiválasztani, s az eredeti időpontokkal számolunk, azaz azzal, hogy a King ’ s City 2014 kezdetén nyitja meg a kapuit” – erősítette meg értesülésünket.


Langhammer nyilvánvalóvá tette: ők is tudják, hogy egy ilyen volumenű befektetés nem képzelhető el az adott ország mindenkori kormányának támogatása nélkül, ezért a Fidesz illetékeseivel is tárgyalni kívánnak a projekt nemzetgazdasági hasznosságáról. „Úgy gondoljuk, a következő magyar kormány, miután megvizsgálja a befektetés előnyeit a jövőre nézve, támogatni fogja a projektet” – fogalmazott optimistán. A szerződésben szereplő, az állam részéről esetleg fizetendő kártérítésről azonban üzleti titokra hivatkozva nem nyilatkozott. „Annál is inkább nehéz ezt megbecsülni, mert minden mozog. Nyilvánvalóan változik az üzleti terv, s a bevétel akkor, ha nem Sukorón, hanem más közép-dunántúli településen, s nem az eredeti tartalommal valósul meg a beruházás” – mondták a befektetőhöz közeli forrásaink.

BETEMETIK. Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) igazgatója a kezdetektől figyelemmel kíséri a projekt előkészítését. Ő úgy véli, a jogilag egyedül helyes megoldás az lenne, ha az állam azonnal felmondaná a kontraktust, s pereskedjen a befektető. Ehelyett azonban szerinte az MNV Zrt. időhúzásra játszik azzal, hogy a PM utasítására bíróságon kezdeményezte a földcsere semmissé nyilvánítását a múlt héten. Ez nyilvánvalóan éveket vesz igénybe. Budai szerint kisakkozható, hogy hamarosan lesznek gyanúsítottak. Mindazok felelőssége felmerül, akik valamilyen módon közreműködtek a szabálytalan földügylet végrehajtásában. A 70,1 hektáros sukorói ingatlant 1 milliárd 84 millió forintra értékelte az MNV Zrt. külső szakértője, a Joav Blum tulajdonában álló, összesen 182,9 hektárnyi albertirsai-pilisi ingatlanokat pedig 787,4 millióra (noha azokat Budai szerint Blum egy évvel korábban 100 millió forintért vette). Ennek alapján Blumnak a szerződés szerint 296,6 millió forint különbözetet kellett fizetnie. Fejér megyei ingatlanszakértők utánaszámoltak, mennyiért számította be az állam a velencei parti földterületet négyzetméterenként, s 1,14 ezer forint jött ki. Sukorón ehhez képest a zártkerteket 3 ezer forint körüli négyzetméteráron adják, míg az építési telkeket 9–10 ezer forinton.

A Fidesz köreiből lapunk úgy értesült, hogy nem pártolják a King’s City beruházást, legalábbis a Velencei-tónál nem. Balsai István volt igazságügyi miniszter, a Fidesz elnöki kabinetjének jogi igazgatója néhány hete a sukorói evezős pályánál kijelentette: „ez az a helyszín, ahol nem lesz kaszinó”. A párt arról nem nyilatkozott, hogy egy esetleges új helyszínt is megvétóznak-e.