Az idősödés fogalmához a közbeszédben évtizedekig csak a nyugdíj és az ellátás témaköre kapcsolódott. A demográfiai trendek nyomán azonban mindinkább előtérbe kerülnek az időskor aktív, tartalmas megélését elősegítő programok – immár itthon is.
A hetvenegy éves Vörösváry Pált egy fotós utómunka és egy kiállításmegnyitó közt sikerül elkapni néhány percre. „Csak” hobbifényképész ő, főállásban több mint három évtizedig technológusként, majd német nyelvű kereskedelmi ügyintézőként dolgozott. Visszavonult, most saját cégében tolmácsként és fordítóként tevékenykedik. Emellett a lakóhelyéhez közeli, dél-budai nyugdíjasklubban előadásokat tart, közösséget épít. Amikor csak tud, siet az unokáihoz, emellett rendszeresen jár uszodába, kirándulni, kicsattanóan egészséges. „Az élet olyan, mint egy fa. Hajtásnak indulnak az ágai, megerősödik a törzs, később az ágak egyre messzebb kerülnek egymástól, törni kezdenek. Na, ilyenkor nem szabad elhagyni magunkat. A távol került ágakat fel kell dúcolni. Így ismét kontaktusba kerülnek, és sokkal tovább, sokkal értelmesebben élnek” – elmélkedik.
Vörösváry Pál. Dolgozik, sportol, közösséget épít.
ÉRTÉKET TEREMTENEKVörösváry Pál életvitele arra példa, hogy miképpen lehet tartással megöregedni, tartalmasan élni. A kérdés a demográfiai mutatók alapján mind többeket érdekel majd: a hatvanas évektől folyamatosan nő, s az előrejelzések szerint a következő négy-öt évtizedben újabb öt évvel emelkedik a várható élettartam. Egyre hosszabb ideig, egyre egészségesebben élünk. A babyboom-generáció (vagyis az 1946 és 1964 között születettek) korosztályába tartozók eközben tömegesen lépnek nyugdíjaskorba. Az Európai Bizottság adatai szerint Európában a munkaképes korú lakosok száma fokozatosan zsugorodik, míg a hatvan évnél idősebbeké évente kétmillió fővel emelkedik.
Ferenczi Andrea. Itthon az idősek megtalálják új szerepüket a családban
Korok és feladatok
Itthon
sokan évtizedekig azon trükköztek, miképpen tudnának minél korábban
nyugdíjba menni. Sajnos a döntéshozók sem találtak jobb megoldást a
munkanélküliség kezelésére. A jövőben azonban erre nem lesz lehetőség,
fontos ezt minél előbb tisztán látni” – szögezi le Ferenczi Andrea, a
Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) elnöke. Az uniós, Age
Platform Europe nevű, civilszervezeteket összefogó, az idősek érdekeit
képviselő szervezet magyarországi szakértője szerint különösen fontos
felhívni a munkáltatók figyelmét az idősödő női munkavállalókban rejlő
potenciálra. Ennek kapcsán a külföldön bevált rugalmas munkavégzési
lehetőségekről, a családbarát munkahelyekről, valamint a tudatos
élettervezésről is szó lesz a március 28-i, Női karrier korhatár nélkül
című, az MNKSZ, a Figyelő és a Családi Lap égisze alatt megrendezett
közös konferencián.
A nők nyolc-kilenc évvel tovább élnek, mint a
férfiak, emellett kitűnően össze tudják egyeztetni munkahelyi
szerepüket és a családról való gondoskodást, még nyugdíjaskorban is.
„Erre minden érintett munkaadó figyelmét érdemes ráirányítani” –
indokolja a rendezvény apropóját Ferenczi Andrea, aki húsz éve
foglalkozik a női esélyegyenlőséggel kapcsolatos projektekkel Európában
és a tengerentúlon is. Mint mondja, az mindenképp pozitívum, hogy
Magyarországon az idősek nagy arányban találják meg a szerepüket,
feladatukat a családon belül.
<#zaras_figyelo#>A trendek kapcsán összeurópai aggodalom, hogy a társadalmak gyorsuló elöregedéséből fakadó terheket miképpen lehet elosztani, illetve hogyan lehet az idős korosztály értékteremtő képességét kiaknázni nélkül, hogy ez generációk közti feszültségekhez vezetne. Amerikában már húsz éve sem volt ritka, hogy a nagyszülők visszatértek az egyetemi padsorokba, és már akkor külön aerobik-tanfolyamot szerveztek számukra, amikor itthon még a fiatalok körében sem volt divat ez a mozgásforma. Külföldön mostanság is számtalan sikeres kezdeményezés segíti az időseket a tartalmas öregkor megélésében. Az Amazings nevű londoni projekt például összefogja az erejük teljében lévő nyugdíjasokat, akik legjobb tudásukat, tapasztalatukat, szakértelmüket osztják meg egy-egy kurzus erejéig. Van, aki táncórát tart, más idegenvezetést, történelmi előadást, de a magyar konyha rejtelmeibe is akad, aki bevezesse az érdeklődőket. Németországban több településen „idősek játszóterét” alakították ki, ahol kifejezetten az e korosztálynak készült szabadtéri kondigépeken edzhetnek a nyugdíjasok. Egyes városokban az idősek generációjához idomított lakónegyedet is terveznek.
Előadás nyugdíjasoknak. A tanulás fiatalon tart. Fotó: MTI
Itthon még kevés a hasonló kezdeményezés, de azért akad. 2012 az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve; s az eseménysorozatot egy hároméves program előzte meg: a Q-Ageing projekt öt ország részvételével zajlott. A nemzetközi együttműködés keretében a részt vevő országok és önkormányzatok olyan tesztprogramokat indítottak útnak, amelyek az idősek munkaerőpiacon tartását, aktív, önálló életük biztosítását segítik. Magyarországról a mintegy negyvenezer idős lakos szűkebb otthonát jelentő Újbuda önkormányzata vett részt a programban. Először felmérték a városrész idős lakóinak életvitelét, igényeit, problémáit. „A legtöbben a nyugdíjasévek kezdetekor kikerülnek a társadalom vérkeringéséből. Amire a leginkább szükségük van, az a megszerzett tapasztalatok átadásának lehetősége, a hasznosság érzése” – idézi fel a kutatás eredményeit Győrffyné Molnár Ilona, az önkormányzat humánszolgálati igazgatója. Ennek nyomán kezdtek önkénteseket toborozni, s a 13 kiválogatott jelentkezőt háromnapos tréning keretében szakemberek készítették fel arra, miképpen fogják majd össze a hatvan felettiek számára induló programokat. Ma már 67 önkéntesük szervezi a kerület időseinek életét. Nyelveket, kézimunkát tanítanak egymásnak, az Idősek Akadémiája rendezvényein szakmabeliektől pénzügyi ismereteket, a rendőrség illetékeseitől bűnmegelőzési tippeket tanulnak. A 60+ kártya segítségével mintegy 175 helyi vállalkozónál kedvezményt kapnak, emellett kedvezményes színházbérlet is rendelkezésükre áll.
Az öregségről számokban
• A társadalom elöregedését az európaiak 42 százaléka tartja problémának, a jelenségről egyébként 71 százalékuk tud
•
Országonként változó, hogy kit tartanak öregnek: a szlovákoknál már 58,
a hollandoknál csak hetvenévesen számít idősnek az ember
• Az
öregkor kezdetének megítélése a válaszadó életkorától is függ: a 15–24
évesek szerint az 59. életévtől, az 55 fölöttiek szerint 67 éves kortól
tekinthető öregnek valaki
• Fiatalnak az európai megkérdezettek
szerint átlagosan 42 éves kor fölött nem számít már az ember; Cipruson
ugyan ötven esztendőnél van a határ, Máltán azonban már 37 évesen sem
mondhatja magát senki fiatalnak
• Minden harmadik megkérdezett a nyugdíjasévei alatt is dolgozni szeretne
• Az európaiak 61 százaléka szerint lehetővé kell tenni, hogy az emberek a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozzanak
• Az 55 év felettiek 27 százaléka dolgozik önkéntesként, átlagosan havi 14 órában
• Az 55 év felettiek 36 százaléka végzett valamilyen segítő munkát a környezetében – de saját háztartásán kívül – élőknek
Forrás: Eurobarometer, 2012. január
„Már az óvodásokat úgy kellene szocializálni, hogy természetes legyen számukra: nem áll meg az élet a nyugdíjaskor elérésével” – állítja Győrffyné Molnár Ilona. A felvetésre, hogy anyagi biztonságban talán könnyebb tartalmas időskort tervezni, a szakember úgy véli: általában nincs összefüggés az aktivitás és a pénzügyi helyzet között. Jellemzően azok jönnek segíteni, akik képesek adni a másiknak.
FIZETŐKÉPESENAz örömteli időskor megélése elsősorban nem pénzkérdés, az azonban nem véletlen, hogy a szépkorúakra marketinges szemmel, fogyasztói csoportként egyelőre inkább tőlünk nyugatabbra tekintenek. A Gransnet például egy brit online platform az 50–64 évesek számára, amelyen számos fórum mellett a fizikai és szellemi ügyességet próbára tevő játékok is vannak, de ugyanitt online kurzusokat is fel lehet venni. Utóbbiakat olyan cégek szponzorálják, amelyek már komoly célcsoportként számolnak ezzel a korosztállyal.
„E generáció tagjai nagyobb örömüket lelik a fogyasztásban, mint a korábbiak, nyitottabbak, kíváncsiak, nagyobb az igényük az aktív, önkifejező életre” – emeli ki Rechnitzer Szilvia trendkutató. A Trendinspiráció Műhely munkatársa szerint ennek nyomán nő a potenciál az egészség-, az utazási, a lakberendezési, valamint a wellnesspiacokon. A McKinsey tanácsadó cég előrejelzése szerint 2015-re jelentősen nőni fog az idős fogyasztók szerepe a receptre felírt gyógyszerek, az orvosi szolgáltatások, a szépségápolás, az otthoni étkezés, a lakberendezés, valamint az elektronikai cikkek és a háztartási termékek piacán.
Körutazás Indiában, Peruban vagy Kínában – orvosi kísérettel: az egyik német utazási iroda ezzel csábítja egzotikus társasutazásra az időseket. Jelenleg a németországi népesség negyedét teszik ki a hatvan felettiek, s ez az arány 2050-re már a negyven százalékot közelíti majd a szövetségi statisztikai hivatal előrejelzése szerint. A GfK Geomarketing adatai azt mutatják, hogy az ottani vásárlóerő közel 30 százalékát már most is a hatvan év fölötti korcsoportok költik el. Idősekre szabott pénzügyi termék is létezik, a fordított jelzáloghitel: itt nagyobb a lakástulajdonosok aránya, akiknek az ingatlanra bejegyzett jelzálogért cserébe a bank havi összeget folyósít, így járulva hozzá a megélhetés költségeihez.
A német nyugdíjasok negyede egyébként aktív valamely civilszervezetben, ha pedig az önálló életvezetés már nem megoldható, a hazainál gyakoribb, hogy erre szakosodott otthonokba költöznek. Az alternatív megoldások is terjednek: több nyugdíjas közösen bérel lakást, olykor szakszemélyzet segítségével élve a mindennapokat.
Sikeres programok
Közlekedési akadályok térképe – Sopot, Lengyelország
A
stratégiai megközelítésű projekt célja, hogy feltérképezzék az idősek
számára közlekedési akadályokat jelentő objektumokat. A közlekedési
akadályok térképe egyrészt egy digitális adatbázis, amely elsősorban az
építészeti akadályokat veszi számba, másrészt valódi térkép is, itt az
akadályok fotókon láthatók. Az adatbázis és a térkép is szerkeszthető,
azokon a változások folyamatosan dokumentálhatók. A térkép a
várostervezők, -fejlesztők rendelkezésére áll, az akadályokat figyelembe
veszik a város infrastrukturális fejlesztései során.
Cafe Oz – Genova, Olaszország
A
kávéház közösségi pont Alzheimer-kórban vagy demenciában szenvedő
személyek és családtagjaik számára. A projekt célja, hogy csökkentse az
érintettek elszigeteltségét, és a hasonló problémával küzdők számára
közösséget szervezzen. A kávézóban a betegek együtt lehetnek
rokonaikkal, társaikkal, közben a gondozók egyebek mellett relaxációs és
zeneterápiás foglalkozásokat tartanak számukra.
Hasznos üzletek piaca – Freiburg, Németország
A
piac kétórás nyitva tartása alatt moderátor vezeti körbe egyrészt a
vállalkozások, másrészt az aktív időskorral foglalkozó civilszervezetek
képviselőit. A felek tárgyalásokat folytatnak egymással, a cél:
üzletkötés pénz használata nélkül. A nonprofit szervezet nem adományokat
gyűjt, hanem saját erősségeire támaszkodva üzleti ajánlatot tehet egy
vállalkozásnak: felajánlhatja tudását, munkaidejét, infrastruktúráját.
Nagyi, mesélj! – Budapest, Magyarország
2010
februárjában az Albertfalvi Közösségi Ház pályázatot hirdetett Nagyi,
mesélj! címmel. Ennek keretében négy környékbeli óvodában mesét mondtak a
jelentkezők, majd egy mesegálán mutatkozott be a 12 továbbjutó
nagyszülő, közülük többen saját maguk által írt történetekkel. Ezeket a
meséket később összegyűjtve kiadták, a kötet nagy sikert aratott. Ezután
indult el az a mozgalom, amelynek a keretében több idős önkéntes
rendszeresen mesél a kerületi óvodákban.
Forrás: Q-Ageing módszertani kézikönyv, 2012; Újbuda önkormányzata
TÁRSADALMILAG ÉRZÉKENYEK„Az 50–60 év közöttiek nem érzik magukat idősnek, így az őket megcélzó kommunikáció kialakításakor az életstílusukat, motivációjukat, attitűdjeiket kell figyelembe venni. A hatvan év feletti korosztályokat már inkább meg lehet szólítani a koruk alapján” – hangsúlyozza Rechnitzer Szilvia is. E generációra egyébként jellemző, hogy kamaszkorú gyermekeikről és idős szüleikről egyaránt gondoskodniuk kell. A jelenkor nyugdíjasai fontosnak tartják az elveket: a teljesítményt, a munkát, a pénz okos elköltését, a szabadságot, a sors tudatos és alázatos alakítását, a szülőkhöz való pozitív viszony megőrzését. Társadalmi érzékenysége is ennek a korcsoportnak a legnagyobb.
Müller Rezső például világéletében közösségi ember volt. A rendszerváltás után nem sokkal megalapította a Szülők Gazdagréti Egyesületét, amely különböző fórumokon, előadásokon, kirándulásokon, koncerteken keresztül próbálta összefogni a családokat. Tavaly örökös szülői címet kapott az egyik kerületi általános iskolában, ahol a gyerekei ballagását követően még majdnem húsz évig vezette a szülői munkaközösséget. A Weiner zeneiskolában a mai napig sorra szervezi a koncerteket, kiállításokat, kulturális programokat, mindezt önkéntes alapon, ellenszolgáltatás nélkül. Emellett dolgozik is, épületgépészként ugyanott vállalkozó, ahol évtizedekig alkalmazott volt. A helyi önkormányzat három éve a 60+ nevű önkéntes szerveződés egyik alapító tagjának kérte fel. „A minőségi és tartalmas időskor megszervezésén munkálkodunk – mondja. – Itthon e téren is emberöltőnyi lemaradásunk van, de nem adjuk fel. Meg akarjuk mutatni, hogy igenis megéri aktívnak, egészségesnek és boldognak maradni.”