Csődbe mehet akár több is a lízingcégek közül – ezekkel a szavakkal érzékeltette a napokban az újautó-eladások drámai zuhanásának tovagyűrűző hatását az egyik biztosító vezetője. Bár elsősorban az autóbiztosítások várható mélyrepüléséről beszélt, a lízingszektort érintő megjegyzése jól érzékelteti, merre kell keresni a nagy veszteseket. S noha Hordós Zoltán, a Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok Szövetségének (MLFTSZ) elnöke a csődök emlegetésén csak mosolyog, kétségtelen, hogy a nagy lízingcégek közül többen is takaréklángra állítják működésüket.

Illusztráció: Dániel András, Soproni Béla

A K&H-csoport több hónappal ezelőtt hivatalosan is bejelentette, hogy felhagy a személygépkocsi-lízinggel, s a jövőben elsősorban a gépek és berendezések finanszírozására fókuszál. Kivonult a piacról a szektorba alig három éve akvizícióval berobbanó, majd a globális válság egyik első áldozatává lett belga Fortis Bank magyarországi leánycége is. S bár hivatalos bejelentés nem történt, lényegében szünetelteti lízingtevékenységét a Santander Zrt. és a Raiffeisen-csoport is. S hogy miért nincsenek csődök? „Ma már a hazai lízingtársaságok 90 százaléka nagy bankokhoz, pénzügyi csoportokhoz tartozik, így csak piaci kivonulásról beszélhetünk” – hangzik Hordós Zoltán magyarázata. Az mindenesetre erős jelzés, hogy a szegmensben foglalkoztatottak száma a korábbi évek 5,5 ezres átlagáról 4 ezerre apadt.

PÉLDÁTLAN ZUHANÁS. A hazai lízingszektor eddig soha nem látott, 66 százalékos zuhanást élt át az idei félévvel zárult tizenkét hónap alatt; Európában ennél meredekebb mélyrepülést csak Romániából és Ukrajnából jelentettek. A szövetség szakértői 2009-re mindössze 470 milliárd forintnyi új lízingbe adott eszközzel számolnak, ez alig több mint harmada a 2008-as állománynak, és nagyjából a 2002-es állapotnak felel meg. A két legnagyobb vesztes a lakossági keresletnek leginkább kitett ingatlanlízing és az autófinanszírozás. Előbbiben a tavalyi első kilenc hónap 50 milliárd forintjával szemben az idén eddig mindössze 13 milliárdot helyeztek ki a cégek. Ennél is elképesztőbb az új szerződések számának 89 százalékos zuhanása.

Ami az autófinanszírozást illeti, az idei első kilenc hónap alatt újonnan kihelyezett 42 milliárd forint a negyede az egy évvel korábbi 174 milliárd forintnak, a szerződésszám tekintetében pedig itt is ennél nagyobb piacszűkülésnek lehetünk tanúi. Sokatmondó adat, hogy a lakossági szegmensben 80 százalékkal csökkent az új szerződések száma, miközben az autóeladások „csupán” 50 százalékkal estek vissza. Azok közül, akik korábban újra cserélték autójukat, sokan ma beérik egy 1–3 éves, alig használt gépkocsival. Másrészt pedig, ha az emberek egyáltalán rászánják magukat az autóvásárlásra, akkor a megdrágult finanszírozási lehetőségek helyett inkább a készpénzes fizetésre voksolnak.

Az elmozdulás a használt gépjárművek felé a flották esetében is megmutatkozik. Az idén szeptember végéig 55 százalékkal esett vissza a finanszírozási volumen, ugyanakkor a szerződések száma csupán 48 százalékkal mérséklődött. Ebből az a kézenfekvő következtetés adódik, hogy a spóroló vállalatok is az olcsóbban megkapható használt járműveket preferálják. Érdekes, hogy a korábbi sereghajtó szegmens, a gépek és berendezések a maga 48 százalékos idei zsugorodásával már szinte húzóágazatnak számít. Immár az informatikai beruházások területén is érzékelhető a lejtmenet – itt 23 százalékos visszaesést regisztráltak.

A romló helyzetben a lízingcégek tevékenysége gyökeresen átalakult: az új ügyfelek becserkészése helyébe a kockázatkezelés, illetve a meglévő portfóliók gondozása lépett. „A volumenelvárások profitelvárásokká transzformálódtak” – fogalmazott diplomatikusan a lízingszövetség elnöke egy múlt heti konferencián, ami akár veszteség-minimalizásra is utalhat.

Az ügyfelek elpártolásának egyik legfőbb oka nyilván a termék drágulása. A lényegesen megemelkedett kockázati felárak miatt sokkal kevésbé vonzó ma a lízing, mint volt a válság előtt. A piac szereplői ennek ellenére optimisták, s többen is látni vélik már az alagút végén derengő fényt. S valóban, ha trendforduló nem is, némi javulás már mutatkozott a legutóbbi három hónapos időszakban: míg az idei második negyedévben még 70 százalékkal zuhant a piac, a harmadikban már „csupán” 66 százalékkal.

DEVIZAFEDŐ. Az optimisták is tartanak azonban attól, hogy a lefelé szánkázás tovább folytatódhat, ha a jegybank által javasolt szigorítások életbe lépnek. A tervek szerint forinthitelek esetében legalább 25 százalék, az euró alapúaknál 40, míg az egyéb devizákban felvett hiteleknél 70 százalékos önrészt írna elő a jogszabály. „Bár nem hiszem, hogy a következő egy-másfél évben hitelboomtól kellene tartanunk, mégis indokoltnak tartjuk, hogy fedőt rakjunk a devizahitelek fölé” – magyarázza a lépést Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Lízingpiaci szakértők hosszú távon egyet is értenek vele, azonban állítják, a tervezett szigorítás kilátástalan helyzetbe sodorja majd a piacot. Különösen az autófinanszírozást, ahol reális veszély, hogy az amúgy is padlót fogó szegmens egy újabb feleződésbe szaladhat bele.