Egy évvel ezelőtt hirdette meg az Orbán-kormány a Széll Kálmán Tervet (SZKT), amely a miniszterelnök idei évértékelő beszéde szerint 83 százalékban megvalósult. Tény, hogy bizonyos területeken még túl is teljesül, más területeken viszont vontatottan halad a végrehajtás (lásd a keretes anyagot). A kabinet most újra előveszi az SZKT-t, felpörgeti a megvalósítását – értesült lapunk. Március végén tárgyalhat a kormány a további költségvetési kiigazító intézkedésekről.

KELL EGY SZTORI
Pillanatnyilag nehéz lenne egyértelműen eldönteni, hogy minderre az egyre jobban elhúzódó hiteltárgyalások felgyorsítása készteti-e a kabinetet, vagy éppen ellenkezőleg: az újabb, a piacokat megnyugtató intézkedésekkel éppen a hitelmegállapodást akarják kiváltani. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára egy közelmúltban tartott kerekasztal-beszélgetésen mindenesetre megemlítette, hogy a piac az olyan jó sztorikból él, mint amilyen tavaly tavasszal a Széll Kálmán Terv is volt.

Matolcsy György a Széll Kálmán Terv bejelentésekor. Felpörgetik a megvalósítását. Fotó: MTI

„Magyarországnak vissza kell térnie a régi sztorihoz, a reformtervhez, e mellé kell találni olyan újakat, amelyeket a piac méltányolni tud. Ilyen lehet például egy új megállapodás az IMF-fel” – mondta néhány hete még az államtitkár. Ám ma már fideszes parlamenti és a fejlesztési tárcához közel álló informátoraink úgy értékelték, hogy a késlekedő IMF–EU-hitel és a kilátásba helyezett uniós büntetések (kohéziós pénzek befagyasztása) árnyékában Magyarország kitörési pontja az SZKT újratervezett, kiegészített változata lehet. Vagyis a hitelesség megerősítését inkább ettől remélik, mint a nemzetközi intézményekkel való megegyezéstől.<#zaras_figyelo#>

A grafikonsor megtekintéséhez kattintson!

Nem csoda, hiszen miközben a kormányzat szóbeli elkötelezettsége vitathatatlan az IMF-fel kötendő hitelmegállapodás mellett, valójában három és fél hónapja alig történik valami. Egyértelműen időhúzásra játszik a kabinet, s ebben részük van az olyan kommunikációs trükköknek is, mint például Fellegi Tamás legutóbbi washingtoni látogatása az IMF-nél – mondja Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője. A találkozón „közeledtek az álláspontok”, valamint megegyeztünk a nemzetközi szervezettel arról is, hogy „a tárgyalásokon gazdasági kérdésekről lesz szó”. Érdemi új információ azonban továbbra sincs a lényegi elemekről. A kormány időt nyert azzal, hogy az EU – legalábbis átmenetileg – képes volt menedzselni a görög csődöt.

KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁSI LEHETŐSÉG
Létezhet egy olyan forgatókönyv, hogy a kormány által Brüsszelnek benyújtandó konvergenciaprogram nyomán az EU talán felülvizsgálja álláspontját, és kiolvasztja a befagyasztott támogatásokat a kohéziós alapokból. Ha nem lesz megállapodás, akkor a kabinet két dolgot tehet. Vagy devizakötvény-kibocsátásokkal próbálkozik, vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalékából vásárolja meg a lejáró adósság törlesztéséhez szükséges devizát. Ebben az esetben persze forintkötvényt kellene cserébe kibocsátania, hiszen a jegybank nem finanszírozhatja közvetlenül az államot. Németh Dávid úgy véli, hogy a kötvénykibocsátás járható út lehet, ám 8 százalék alatti hozam nehezen képzelhető el, s ez nagyon drágának számít. Kedvező külföldi hangulat esetén a kabinet megkockáztathat akár egy devizakötvény-kibocsátást is. Ha sikerül 2 milliárd eurót bevonni a piacokról, akkor őszig van idő, legalábbis finanszírozási szempontból. Ám Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint meglepő lenne, ha az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) a közeljövőben devizakötvénnyel rukkolna elő. Jelenleg egy ilyen kötvény hosszú távon nem fenntartható kamatszinten kelne el, bár a rövid távú likviditási problémákat kétségtelenül orvosolná. A kamatszintet lényegesen lejjebb nyomná, ha lenne IMF-megállapodás. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az EU sem nagyon töri magát a Magyarországgal való megállapodásért. A görög helyzet rendeződése nyomán átmenetileg csökkent a fertőzésveszély, nekik sem olyan sürgős a potenciális veszélyforrások elszigetelése. Így sem magyar, sem pedig brüsszeli oldalról nem sürgetik a megállapodást az EU-val való vitás kérdésekben, márpedig ez előfeltétele a tárgyalásoknak az IMF-hitelről. Ezek alapján valószínűtlen, hogy a nyár eleje előtt megkezdődjön az egyeztetés bármiféle konkrét pénzösszegről.

Ennek a taktikai játéknak az a kockázata, hogy nem tudni, meddig maradnak nyugodtak a piacok, s meddig tart ki az Európai Központi Bank (EKB) által nyújtott likviditástöbblet. Duronelly Péter szerint a fő kérdés az, hogy amikor a befektetők, a magyar államkötvények vásárlói számára is világossá válik az időhúzási taktika, akkor éppen milyen hangulat lesz a tőkepiacokon. Elképzelhető az is, hogy egy kezdeti semleges fogadtatás után hirtelen szabadulnak el az indulatok.

CSOMAG, ROHAMTEMPÓBAN
De a pakliban benne van az is, hogy valamelyik hitelminősítő elunja a várakozást, és még mélyebbre nyomja Magyarország államadósságának besorolását. Így például a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő a múlt héten közölte, hogy vagy lesz megállapodás, vagy jön a rosszabb osztályzat. Igaz, az ügynökség mindehhez azért hozzátette, hogy szerintük lesz hiteles költségvetési kiigazító csomag, így nem lesz szükség a leminősítésre.

Visszajutottunk tehát oda, hogy csak egy újabb hihető költségvetési korrekcióval lehet további bizalmat kérni a piacoktól. Úgy tudjuk, a 3 százalék alatti hiánycél teljesítése érdekében párhuzamosan folyik az elemzőmunka a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban és a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM). Rohamtempóban, lapzártánk idejére kell elkészülnie ugyanis annak a szakértői anyagnak, amelyet a kabinet március végén tárgyal, s amely részletezi, milyen intézkedésekkel valósítható meg a 2012-es központi költségvetésben tervezetthez képest a további legalább 140 milliárd forint kiadáscsökkentés.

Ezt részben az SZKT következetes megvalósításával kívánja elérni a kormány. Ennek elemei közé tartozik az önkormányzati rendszer teljes pénzügyi, finanszírozási reformja, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatának felgyorsítása, valamint a BKV, a MÁV és általában a közösségi közlekedés új finanszírozási rendjének a kialakítása. Információink szerint talonban van a múlt év decemberében az NGM által nyilvánosságra hozott Magyar Növekedési Terv leporolása is. Némi frissítés rá is férne az annak idején nagy hirtelenjében összerántott javaslatcsomagra.

A Magyar Közlönyben még februárban jelent meg az a határozat, amely Németh Lászlóné fejlesztési, Matolcsy György gazdasági és Pintér Sándor belügyminiszter feladataként jelöli meg: dolgozzák ki közösen a BKV fenntartható működésének a koncepció-ját. Ugyanezen kormányhatározat alapján Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek Matolcsy Györggyel együtt már le kellett tennie az asztalra azt a tervet, amely az idei 83 milliárdos kiadáscsökkentés mellett további megtakarítást eredményez a gyógyszerkasszában. Ennek mértéke meg nem erősített információk szerint több mint 10 milliárd forint. A fejlesztési és a nemzetgazdasági tárca március közepéig dolgozta ki az elektronikus útdíj bevezetésének rendjét. Eredetileg 2013. január 1-jétől élt volna a rendszer, jelen pillanatban azonban fél év csúszással kalkulál a kormány.