Különös hatása volt tavaly a rossz, már-már recessziós gazdasági hangulatnak a biztosítói szektorra. Mind a magánszemélyek, mind a cégek szinte legelőször a biztosításokon spórolnak, kevesebb cascót, lakás-, ipari biztosítást kötnek. Vagyis apad a biztosítók díjbevétele. Ám eközben – legalábbis átmenetileg – mégis javul az eredményességük. Hiszen ha az embereknek fogy a pénzük és magasabb a benzinár, kevésbé használják az autóikat, ritkább a káresemény. Ha pedig a cégeknek nincs elég megrendelésük, s ezáltal nem mennek a gépek, nem használják a berendezéseket, ugyancsak kevesebb a káresemény, javul a biztosítói mérleg. Mindez persze csak az első lépcső, mert amikor a cégek már a karbantartásokat is megspórolják, hirtelen nőni kezd a meghibásodások száma. A fenti hatás akár meg is magyarázhatná, hogy miként volt képes a biztosítói szakma 2011-ben alacsonyabb díjbevétel mellett is növelni a nyereségét, ám látni fogjuk, ennél azért összetettebb a kép.

Patinás nagykanizsai székház. Az érett biztosítók nehezen tartják részesedésüket. Fotó: MTI

Ami a legfőbb számokat illeti, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint tavaly a szektor éves díjbevétele 2,69 százalékkal, 821 milliárd forintra apadt a 2010-es 843,8 milliárdról. Öröm az ürömben, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) előzetes adatai szerint a kisebb díjbevételhez jobb eredményesség párosult, hiszen miután 2010-ben gyakorlatilag elillant a jövedelmezőség, 2011-ben újra majdnem 20 milliárd forint volt a szektorszintű adózás előtti eredmény, ez persze még így is csak harmada az utolsó békeév, 2009 profitszintjének (lásd a táblázatot).

SZŰKÜL A SZEKTOR
A magyar biztosítói szektor főbb számait korántsem csak a gazdaság általános állapota határozta meg, egyedi történetek is befolyásolták, így leginkább a devizahitelek végtörlesztési lehetősége, illetve a gyilkos verseny a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) piacán; utóbbi következtében 2011-ben összesen 20 milliárd forinttal csökkentek a díjak. A végtörlesztés nemcsak a bankszektornak tett be, de a biztosítóknak sem jött jól, mert sokan nyilvánvalóan emiatt bontották fel az életbiztosítási szerződésüket (erről ugyanakkor nincs kimutatás, hiszen az ügyfeleknek nem kell indokot megjelölni a szerződésbontásnál). A két nagy piaci szegmens közül mégis az életbiztosítási szerződésekre befolyt 440 milliárd forintnyi díj képviselte a stabilitást, csupán egy százalék alatti mértékben csökkent a megelőző évhez képest. A nem életbiztosítási üzletág viszont 5 százalékos csökkenést szenvedett el 2011-ben, így ezen a soron már csak 381,3 milliárd forintnyi díj folyt be a társaságokhoz.<#zaras_figyelo#>

KGFB: IDŐZÍTETT BOMBA?
Minden beszélgetőpartnerünk kiemelte: a biztosítói szektor életét alighanem a legjobban a kötelező díjainak brutális csökkenése határozza meg. Tavaly 98 milliárdra apadt a megelőző év 118 milliárd forintos összbevétele (s mint ismert, a múlt év végi kampányidőszakban 2012-re vonatkozóan ismét jelentős áresés következett be). A közép- és kelet-európai régióban messze Magyarországon a legalacsonyabbak a kötelező átlagdíjai, a második helyezett Lengyelországban is bőven meghaladják a hazai szintet. Márpedig a túl alacsony ár mindig időzített bomba – figyelmeztet Erdős Mihály, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki szerint a beszedett köteleződíjak egyes biztosítóknál nem lesznek elegendők a károk fedezésére. Hogy melyik biztosítónál fog ez hiányozni, még nem tudni, hiszen a személyi sérüléses balesetek néha sokmilliós összegekre rúgó térítési kötelezettségei, illetve a külföldön okozott károkból eredő kifizetési igények sokszor csak évekkel később jelentkeznek.

Mi áll ennek a rettentő alacsony árszintnek a hátterében? A piacon maradási kényszer, a keresztértékesítések és a menedzsmentbónuszok. A biztosítókkal folytatott háttérbeszélgetéseken a szakemberek úgy fogalmaztak, hogy a kötelezők alacsony díjszintjére ugyan már tavaly ráment a gatyájuk, de azóta is mindenki sakkozik. Abban a koordináta-rendszerben kell okosnak lenni, hogy a többiek miként áraznak, illetve mivel lehet többet veszíteni: ha elmegy az állomány, vagy ha megnő ugyan, csak éppen díjelégtelenség lép fel? Akinek több tartaléka van, abban is bízhat, hogy túléli a kifulladókat. Mindez igaz lehet, de éppen a 2011-es év mutatta meg, hogy egy vadonatúj szereplő, az Astra a nulláról is be tudott robbanni, s kihasítani egy 6 milliárd forintos szeletet.

A második tényező a keresztértékesítésekbe vetett vakhit. Egyes biztosítói vezetők szerint egyáltalán nem bizonyított ugyan, hogy az alacsony kötelezővel el lehet adni más termékeket, de mások szentül hisznek ebben. Végül egyik beszélgetőpartnerünk egy további érdekes szempontot tárt elénk: a menedzsmentbónuszokat, amelyek szintén ronthatják az eredményességet, mert a menedzser és a tulajdonos érdeke akár élesen el is válhat. A biztosítótársasági vezetők jellemzően maguk is választási ciklusokban, ha nem is négy-, de jellemzően hároméves stratégiai célokban gondolkodnak, ezt kell megvédeniük a tulajdonosok előtt. A menedzsmentbónuszok leginkább összesített díjbevételi célokhoz, kisebb részben eredményességi, illetve költséghányad-előírásokhoz kötöttek. Vagyis – véli forrásunk – olykor érdeke lehet a menedzsmentnek a díjbevételi célok elérése, akár veszteség árán is.

Fotó: Bánkuti András

MÉG MINDIG LEFELÉ
Forrásaink szerint mindenesetre a kgfb-szegmensben a biztosítók 2012-ben veszteségre számítanak. Ennek ellenére nem várható, hogy az árcsökkenésnek hirtelen vége szakad – hangsúlyozza Zatykó Péter, az Aegon elnök-vezérigazgatója. Úgy véli, inkább az lesz a kérdés, hogy minek tekintik a biztosítók a kgfb-piacot. Ha továbbra is úgy néznek rá, mint a bankok az áruhitelre, amely nem termel feltétlenül nyereséget, de az így behozott ügyfeleknek el lehet adni folyószámlát, személyi kölcsönt, hitelkártyát, ami már megtérülővé teheti, akkor az is elképzelhető, hogy a biztosítók továbbra sem fogják bánni, ha a kgfb önmagában nem termel nyereséget, de az ügyfélkörnek eladott más termékek révén összességében mégiscsak megéri az üzlet.

A kötelező piacának a stabilizálódásával kapcsolatban is hallottunk azért biztosítói reményeket, egyebek közt azért, mert a biztosítási évfordulók időpontja egyre inkább szóródik – már csak az autók 60-65 százalékánál esik az év végére –, és az évközi kötéseknél a tapasztalatok szerint az ár szerepe valamivel kisebb, mint a kampányidőszak felfokozott hangulatában. Kisbenedek Péter, az Allianz elnök-vezérigazgatója szerint a regisztrációs díj csökkenése mérsékelheti az újautó-eladások visszaesését; ez azt a cascopiacot segítheti, amelyre a válság a legkedvezőtlenebbül hatott. Itt a legnagyobb problémát nem az árverseny miatti díjcsökkenés okozta, hanem az, hogy az újautó-értékesítés visszaesése miatt egyre kevesebb szerződést kötöttek az ügyfelek. Ezzel párhuzamosan a nehéz gazdasági körülmények közepette rengeteg olyan meglévő szerződést is megszüntettek, amelynek pedig még indokolt lett volna a fenntartása.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

Más biztosítóknál is azt mesélték, hogy a válság miatt az ügyfelek az elsők között mondanak le a casco, a lakásbiztosítás, vagy éppen a vállalati biztosítás díjfizetéséről. Vannak azonban szerencsésebb szegmensek is. A biztosítási kultúra Magyarországon is határozottan fejlődik, ezért a felelősségbiztosítások számai arányaiban javulnak. Vagyis egyre többen igyekeznek előre gondolkodni a harmadik személynek okozott esetleges károk, a kártérítési felelősség elleni védelemről. Ezen a részpiacon is vannak sztenderd s egyedi termékek, és sokféle felelősség – például a tevékenységből, a munkáltatásból, a szolgáltatásból, illetve a környezetszennyezésből fakadó károkozás – tekintetében is bővül a piac.

FEBRUÁRI HIDEG
Ez év februárjában arról cikkezett a sajtó, arról szóltak a meteorológiai jelentések, hogy 25 éves hidegrekordok dőltek meg, ám némi képzavarral mégsem volt igazán meleg a helyzet. A nagy hideg a biztosítóknak nem okozott nagyobb megrázkódtatást, főleg nem a különösen viharos, jégverős 2010-zel összevetve, de azért voltak érdemi hatások. A zord időjárás döntően két területen, az autóknál és az ingatlanoknál érezteti hatását – magyarázza Erdős Mihály. A lefagyott utak, az intenzív havazás és a rendkívüli hideg miatt kialakult körülményeket az autósok mellett az ingatlanok tetőszerkezete és vezetékei sínylik meg igazán. Februárban a lakásbiztosítások esetében főleg a hónyomás és a viharok miatt érkeztek kárbejelentések, de megszaporodtak a hideg miatti elfagyásos, csőtöréses károk is. A lakásbiztosítás terén piacvezető Aegonnál azonban a bejelentett káresemények száma éves összevetésben még csökkent is 5 százalékkal 2012 elején, Zatykó Péter szerint a károkat tekintve az év eleje inkább átlagosnak volt mondható. Mint azt Kisbenedek Péter kiemelte, februárban inkább azt érezték, hogy az autósok tudatosan a biztonságra törekedtek, a balesetek zöme csak koccanás volt. Bár a hónyomással és a tűzkárokkal kapcsolatos bejelentések száma az Allianznál is nőtt, a gépjárműkár-kifizetések viszont még csökkentek is.

A Signal Biztosítónál nagyjából 10-15 százalékkal nőtt a lakás- és a gépjárműkárok esetszáma, de ezek értéke – Kálózdi Tamás elnök-vezérigazgató tájékoztatása szerint – kisebb összegű, így extra megterheléssel nem jár. Csonka István, a Groupama Garancia Biztosító értékesítési és marketingvezérigazgató-helyettese ugyanakkor jelezte: a tavasz közeledtével a társaság figyelme már inkább a lehetséges árvizekre irányul. Folyóink vízgyűjtő területein ugyanis tekintélyes mennyiségű hó halmozódott fel, ez akár komolyabb árvizeket és így az ügyfelek otthonát érintő károkat is okozhat, különösen akkor, ha az olvadás hirtelen, a talaj legfelső rétegének felengedése előtt következik be.

Beszéltünk olyan, több biztosítóval is kapcsolatban álló szakemberrel is, aki szerint csak a média cuppant rá a februári időjárásra, valójában nem történt semmi rendkívüli. „Leesett 20 centi hó? Mínusz 10 fok is volt? Nagy ügy, ezt hívják úgy, hogy tél. Nem ez volt rendkívüli, inkább a korábbi évek voltak meglepően enyhék. Természetesen szomorú tragédia, hogy sokan megfagytak a lakásukban, az udvarukban, de bizony ők nem azok az emberek, akiknek életbiztosításuk szokott lenni. Na, ezt ne idézze, mert nem akarok cinikusnak tűnni!” – fogalmazott így végül csak névtelenül idézett forrásunk. Azt hallottuk, hogy a nagy hideg miatt megszaporodó kazánrobbanásokból vagy a hónyomás miatt beszakadó tetőkből fakadó károk eltörpülnek egy intenzívebb jégverés hatásai mellett. A biztosítói szakmában például máig legendás egy évekkel ezelőtti miskolci nyári jégeső, amikor a jégverés éppen a sűrűn lakott területek felett volt a legerősebb. A cseresznye nagyságú jégdarabok az egész biztosítói szektort megrázó milliárdos károkat okoztak egyetlen városban. A helyi legenda szerint olyan erős volt a jégverés, hogy amikor a miskolci éjszakai élet egyik ismert alakja hazafelé tartott az autópályán, annyira megrettent a jégtől, hogy megállt, kiszállt a vadonatúj Mercedeséből, s ráfeküdt a méregdrága autóra, hogy a testével védje. Mondani sem kell, nem volt cascója.

KILÁTÁSOK
Az általunk megkérdezett piaci szereplők alapvetően nem várnak erős pozitív fordulatot 2012-ben sem. A nem életbiztosítások szegmense akkor kezdhet érdemben bővülni, ha a gazdaság növekedésnek indul, ha lesz hitelezés, beruházás, ha újjáéled az építőipar. A kgfb díjbevétele évek óta csökken, a cascónál is esnek az árak, a válság miatt még mindig gyér lesz az ipari biztosítások piaca. A lakásbiztosításoknál erős az árverseny, nem épülnek új lakások, a piac felülről korlátos. A magyar lakosság nagy részének ráadásul már van lakásbiztosítása, a 73 százalékos lefedettség még a nyugat-európai országokhoz képest is nagy. Az életbiztosítási ágazatban még egyszerűbb a képlet: akkor jöhet fellendülés, ha az embereknek több félretehető pénzük marad. Erre azonban kevés az esély: a megszorítások miatt a lakosság nem tud megtakarítani, aki tudott, az pedig jellemzően a devizahiteleit végtörlesztette. Ebben a helyzetben nem könnyű életbiztosításokat eladni – szögezte le Zatykó Péter, aki szerint 2012-ben a folyamatos díjú szerződéseknél 8-10 milliárd forintos díjbevétel-növekedés várható, de ez csak a kisebb, a piacon viszonylag új biztosítóknál fog látszani, ahol nem járnak le tömegesen a régi biztosítások; a nagy és érettebb portfóliójú társaságoknál folytatódhat a díjbevétel-csökkenés. Már nagyon hiányzik a biztosítói nyugdíjpénztárak vagyonkezelési díjának a bevétele, miközben költségek még vannak ezek kapcsán. Részben bírságok, büntetések, részben a már levezényelt vagy még halogatott leépítések.

Egyik beszélgetőpartnerünk még keserűbben fogalmazott: a piac szűkül, a nagy biztosítók átszervezésekkel, leépítésekkel reagálnak. Ezek áldozatai elsősorban az elbocsátott munkatársak, de romlik a szakmaiság is. Korábban mindig a biztosító volt a szakmai központ, ám a költségracionalizálás jegyében ebből mindenhol egy kicsit feladnak, viszont a biztosítók legfőbb ügyfelei, az alkuszok nem vállalják át ezt a feladatot. A számokban ugyan még nem jelent meg a szakmai hígulás, de a professzionális ügyfelek már érzik.

Malév-hiány
Kiemelt idei biztosítási eseménynek tűnik a Malév kiesése, az utasok kártalanítása is, ám forrásaink azért nem lihegték túl a kérdést. A Malév maga milliárdos biztosítási üzlet, de első számú magyar biztosítója, az Allianz ilyenkor leginkább csak úgynevezett frontingdíjat realizál, azaz a biztosítási kötvényt ő adja ki, ezért nála marad a teljes díj 5-7 százaléka, de amúgy nemzetközi brókerek közvetítésével már londoni viszontbiztosítók kapják a díj nagy részét, egyúttal ezek futják a valódi kockázatot. Vagyis: bár a bruttó díjbevételből érdemi, a szektor profittermelő képességéből csak minimális kiesés magának a Malévnak a megszűnése. Ugyanakkor a szakma szerint a légitársaság csődje így is több százmillió forint nagyságrendű biztosítási díjat von ki a magyar piacról, részben közvetlenül a repülőgépekre szóló, úgynevezett hull biztosítások, valamint a légi felelősségbiztosítások megszűnése, illetve nagyobbrészt azon százas nagyságrendű beszállító miatt, amely komoly pénzügyi nehézségek elé néz, ami a biztosítási díjfizetés elmaradását vagy a biztosítási szerződés megszűnését vonhatja maga után. Akadtak társaságok, amelyek rendkívüli intézkedésekkel segítették azokat, akik előzőleg utazásképtelenségre vonatkozó (stornó) vagy utasbiztosítást kötöttek. Így tett a Generali-csoporthoz tartozó Európai Utazási Biztosító (EUB) is – számolt be Erdős Mihály, aki mindazonáltal jelezte: a Malév csődje a Generalit nem érinti érzékenyen. Az EUB vállalta például, hogy a törölt Malév-járatokra megkötött stornó biztosítás díjának teljes összegét visszatéríti, ha pedig az utasnak sikerült a meglévő Malév-jegyét más légitársaság járatára átfoglalni, akkor a korábban megkötött biztosítást érvényesnek tekinti a módosított jegyre is. Az utasbiztosítással rendelkező, a Malév leállása miatt külföldön rekedt, általa biztosított utasok részére az EUB ingyenesen meghosszabbította a biztosítást, de hasonlóan járt el a Posta Biztosító is.