Hidat vernek?

Rosszul cseng egy ideje a magyar gazdaságban a 130 éves Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Zrt. (Ganz Acél) neve a Megyeri híd kivitelezése, illetve az e körüli nemfizetési botrányok nyomán, amelyekkel korábban lapunk is részletesen foglalkozott (Fizetésképtelen történet – Figyelő, 2009/14. szám; Elnyelt pénzek – Figyelő, 2009/33. szám). A lényeg, hogy az állam annak idején fizetett a fővállalkozóknak, azok nagyrészt tovább is utalták a Ganz Acél pénzét, a társaság mégsem fizetett szinte senkinek. A felszámolási kérelmet a cég ellen 2008 augusztusában, még a válság előtt beadták, majd több mint egy évvel később, 2009 októberében indult el a folyamat.

Tiltakozó alvállalkozók 2009-ben. Azóta sem jutottak a pénzükhöz. Fotók: MTI

TÁMADHATÓ EGYEZSÉG
Az ominózus hídépítés kivitelezőjeként mintegy 250 alvállalkozót pácban hagyó s közülük tucatnyi által igen élesen támadott Ganz Acél így két és fél éve áll felszámolási eljárás alatt. A múlt hétfőn a bíróságon újabb egyezséggel próbálták lezárni a maratoni felszámolást. Ezt a mintegy 1,8 milliárd forintnyi követelés gazdáinak több mint kétharmada elfogadta. Így, ha egyetlen távol maradó hitelező sem támadja meg 15 napon belül a március közepére írásba öntendő egyezséget, áprilisban újraindulhat az acélszerkezet-építő nagyvállalatból mára megmaradt cég.<#zaras_figyelo#>

Hitelezői besorolás
Jóllehet a csődeljárást és a felszámolást szabályozó törvény meghatározza a hitelezők kielégítésének törvényi sorrendjét, ez nem vonatkozik a jelen esetre. Pontosabban a kötelező kielégítésen felül (például a felszámoló díja, jelzáloggal biztosított követelések és hasonlók) az adós és a fennmaradó hitelezők megállapodása keretében kategorizálhatók a különféle követelések. Ez esetben is így alakultak ki a 60, illetve 20 százalékos fizetési arányok az egyes hitelezői osztályokban.

Mint Sal László, a Ganz Acél igazgatósági tagja, a tulajdonosi kör egyik vezető személyisége a Figyelőnek elmondta, a bíró meghozta az egyezséget jóváhagyó végzést, így elvben újra működhet majd a cég. Igaz, a tárgyalásról a kritikusabb hangú hitelezők távol maradtak, így kérdés, hogy a D kategóriás hitelezőknek járó 60, illetve az F kategóriásoknak járó 20 százalékos kielégítési arányba mind a nyolcvan érintett szereplő belenyugszik-e. (A hitelezők besorolásáról lásd a keretes írást.) A Ganz Acél hitelezői közül 2010-ben, az első egyezségi tárgyaláson 170-en elfogadták a 40 százalékos kifizetést, ám most – másfél évvel később – csak a D kategóriásoknak ígért többet a cég.

CSŐDBEN A TULAJDONOS
A most esetlegesen keresztbefekvők peresítés esetén évek múltán sem nagyon kaphatnak több pénzt, sőt még talán ennyit sem, ám a fellebbezéssel esetleg bosszút állhatnak egykori nem fizető partnerükön, végleg megpecsételve a sorsát.

Egyre kevésbé lehet ugyanakkor kin bosszút állni, hiszen nem stabil a talaj a Ganz Acél fő tulajdonosainak a lába alatt sem. Az egyik ugyanis a tavaly május óta csődvédelem alatt álló, székhelyét a fővárostól 300 kilométerre, az Őrségbe áthelyező Vegyépszer Hungária Zrt. A másik fő tulajdonos, a Hídtechnika Kft. az elérhető legfrissebb, 2010-es beszámolója szerint abban az évben közel egymilliárdos mérleg szerinti veszteséggel zárt.
Így érthető, miért tűnik kissé rezignáltnak az a szakmabeli, aki a várható kilátásokról név nélkül nyilatkozott lapunknak. Szerinte a jogi procedúráknál fontosabb kérdés, hogy érdemi megrendelést honnan szerezhetnek majd ezek a megtépázott hírnevű cégek, amikor a még stabilan talpon maradottak is reményvesztetten nézik az építési megrendelések további zsugorodását. Igaz, a Ganz Acél említett tulajdonosai maguk is 1,2 milliárd forintnyi követelésükről mondtak most le, és nem is tervezték túl a cég számait. Erre az évre 2,4 milliós, 2013-ra pedig 55 milliós mérleg szerinti eredményt ígértek, ha a felszámolási egyezség után újraindul a társaság.

A Megyeri híd építése. Kriminális ügy lett belőle. Fotók: MTI

ÓRIÁSI KIHÍVÁS
A mostanság zajló eljárásban így az említett 60, illetve 20 százalékos kielégítési arány még jónak is mondható. Igaz, a felszámolás elrendelésének idején még mintegy 500 millió forintos készpénzállománya volt a Ganz Acélnak. Ráadásul mellette még további mintegy 4 milliárd forint a társaság követelésállománya; ez jórészt a fő tulajdonosokra szállna, a Ganz Szolgáltató Zrt. és a Ganz Port Zrt. tulajdonrészeivel együtt. Persze e milliárdos összeghez, de leginkább annak csak töredékéhez is csupán sokévi pereskedés után juthat hozzá bárki is.

Az üzlet visszaépítése sem kockázatmentes: a Ganz Acél 2009 óta gyakorlatilag nem működik, bevétele – jóval 100 millió forint alatti összegben – csak vagyonelemek értékesítéséből származott. (A 2007-es 9,8 milliárd forintról 2008-ra 8,9 milliárdra esett az árbevétel, az üzemi eredmény pedig 463 milliós pluszról 1,45 milliárdos mínuszba fordult. Azóta a felszámolás miatt nem közölt frissebb mérleget a Ganz Acél.) Ha ezek után mégis katarzissal zárul a történet, sikerül a cég érdemi újraindítása, feltámasztói a rendszerváltás utáni magyar gazdaságtörténet nagyjai közé kerülhetnek.

Felpörög egy másik Ganz-utód
Pár hete elindult a termelés a 112 éves Ganz Műszergyár jogutódjának számító Közlekedési Műszergyártó Zrt. (KMGY) körüli cégcsoport kisebbik, tamási üzemében – erősítette meg Zelenka Pál tulajdonos-cégvezető a Figyelőnek. A 100 százalékban exportra termelő KMGY-csoport legjelentősebb tagja az 1999-ben megvásárolt, mezőgazdasági gépalkatrészeket gyártó Hantech Zrt., amelynek csornai gyárában egymilliárdos fejlesztést követően ma kétszáz fő dolgozik. A 2006-ban megvásárolt, 2008-ra átalakított tamási mezőgazdasági gépgyárnak a válság kitörése óta nem sikerült megrendelést szerezni, így közel négy évig üresen állt. Most végre több jelentős volumenű munkát nyert el a Hantech, így kezdetben húsz főnek tudnak feladatot adni Tamásiban, a csoporthoz tartozó Tamgép Kft. üzemében. A cégcsoport 2011-ben már 20 millió euró (mintegy 5,8 milliárd forint) feletti árbevételt ért el a megelőző évi 17 millió euró után. A tulajdonosok optimisták, 2012-re is közel 15 százalékos árbevétel-növekedésben bíznak.
A KMGY főként autóbuszokhoz, mezőgazdasági gépekhez és nehézgépjárművekhez gyárt komplett műszerfalat, egyedi műszereket és különböző jeladó egységeket, például üzemanyagszint-, hőmérséklet- és nyomásadókat. Zelenka Pál a nagy vevők közt említi a cseh Zetor traktorgyárat, a John Deere-t vagy a neves japán Kubota céget. A nagy vevők megnyerésében segített az is, hogy uniós támogatással, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködve színes LCD képernyővel szerelt digitális műszerfalat fejlesztettek ki. Mint Zelenka Pál elmondta, a digitális műszerfalcsalád első sorozatgyártású darabjai a Zetor megrendelésére készülnek, de több nemzetközi vevővel is tárgyalnak ilyen részegység szállításáról.