Másfél év – ennyit késett a kérelmező szerint a régió legnagyobb, a plenáris teremben 4300, a szekciótermekben 5300 főt befogadó kongresszusi központjának építési engedélye. Ráadásul a várakozás alatt „kirobbant” a világgazdasági válság. Legalább 2 százalékponttal magasabb kamatokra számíthat az építtető, a Syma Sport- és Rendezvényközpont tulajdonosa, a Syma + SD Kft. Feltéve, hogy kap hitelt a 20 százalék önerő mellé az 5,5 milliárd forintos beruházáshoz.

KÁRTÉRÍTÉS VAGY BÉKE. A drágább finanszírozással becslések szerint legalább egymilliárd forint a kár, az elmaradt haszon pedig 0,8 milliárdra rúghat. A késlekedés miatti esetleges kártérítésről ugyan még nem mondott le teljesen a svájci Syma csoport vezetése, de Szántó András, a Syma + SD Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, „jobb a békesség, hogy mielőbb megvalósuljon a beruházás”.

Rendezvény a Syma-csarnokban, és a látványtervek. Fellendítenék a konferenciaturizmust. Fotó: MTI

Weinek Leonárd, a XIV. kerület polgármestere szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a kerületi építési hatóság másfél évig húzta volna az engedélyezési eljárást. A 2008-ban beadott kérelemre először két hónapon belül, a másodfokú hatóság által elrendelt új eljárásban pedig szintén két hónapon belül hozta meg döntését a zuglói önkormányzat. Az illetékes államigazgatási hivatal két alkalommal is vizsgálta a hatósági eljárást, de egyik esetben sem állapított meg jogszabálysértést és határidőcsúszást. Zugló egyébként is szívesen fogadja be a leendő konferencia-központot, mert új munkahelyek létesülhetnek és az iparűzési adóból is származik majd bevétele a kerületnek.

Az eredeti tervek alapján az idén ősszel nyitotta volna meg kapuit a kongresszusi központ, ám a dolgok jelenlegi állása szerint leghamarabb 2011-ben kerülhet sor az átadásra. Ha ennél nagyobb lesz a csúszás, akkor már nem is térül meg a befektetés. Az eredetileg 15–17 éves megtérülési időt a megemelkedett költségek 20–24 évre nyújtották ki, s a központ felépítéséhez, működtetéséhez a Syma 30 évre kapta meg a stadionnal szomszédos állami terület használati jogát. Ebből már eltelt 3,5 év. A három évtized leteltét követően az épület tulajdonjoga átszáll az államra.

A beruházás sorsa most a finanszírozáson áll vagy bukik. A régi partner, a CIB a megváltozott helyzetben keményebb feltételeket támaszt a hitelezéshez, ezért a Magyar Fejlesztési Bankkal és befektetőkkel is tárgyal a beruházó. A másfél évvel ezelőttinél rosszabb hitelkondíciókon Szántó Gábor úgy próbál javítani, hogy az önkormányzati tárcánál és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél állami garanciáért kilincsel a kölcsönhöz.

Azt, hogy miért érné meg az államnak egy magánbefektetéshez bankgaranciát vállalni, a bevétellel indokolja az igazgató. A kongresszusi résztvevők után országosan 85 milliárd forintnyi az éves bevétel, ami ennek négyszerese is lehetne, ha lenne egy legalább négyezer főt befogadó központ. Akkor már 340 milliárdot hozna a konferenciaturizmus, s ebből egyedül áfa címén 68 milliárd forint folyna be a költségvetésbe. Az országos turisztikai stratégiában amúgy is évek óta szerepel a kongresszusi turizmus fellendítése. „Az Önkormányzati Minisztériumnak kiemelt célja, hogy legyen Budapesten több ezer főt befogadó, világszínvonalú kongresszusi központ” – informálta a Figyelőt a tárca. Tavaly pályázatot írtak ki az úgynevezett Tüskecsarnok kongresszusi hasznosítására, de az induló visszalépett. A Syma központ azonban megfelelhet a célnak, ha megvalósul. Az állam, illetve a minisztérium az uniós források bevonásának elősegítésével, kongresszusi napok „vásárlásával” s a Magyar Kongresszusi Irodával való együttműködésben is segíthet a beruházónak, később pedig a Magyar Turizmus Zrt. marketingtámogatást adhat a központnak.

TÖBBSZÖRÖSÉRE NŐHET. Köves Tamás, a konferenciaszervezéssel foglakozó Meeting Budapest Rendezvényszervező Kft. ügyvezető igazgatója alátámasztja a Syma számításait. A tavalyi 531 nemzetközi konferencián csaknem 120 ezren vettek részt, de még az ilyen válságidőszakban is ennek a többszörösét lehetne elérni. A piac 300 milliárd forintra nőhet, ha lesz megfelelő helyszín.

A konferenciaszervezés a hazai turizmusstratégia egyik oszlopa lehetne, ám két évtizede nem építettek új központot itthon. Pedig a rendezvények e szegmensét a válság sem tette tönkre. A termékek, szolgáltatások népszerűsítésére szolgáló céges kongresszusokból kevesebbet tartanak ugyan, de a tudományos, főleg orvosi, gyógyszeripari, műszaki világszövetségek nemzetközi konferenciáit – az úgynevezett „szövetségi piacot” – nem tizedelte meg a recesszió. Ilyen világszervezetekből 62 ezret tartanak nyilván, ezek kétharmada egy-két évente összejön, igaz, a válságban kisebb költséggel és létszámmal.

A nagyobb bevételhez azonban Köves Tamás szerint az államnak és a fővárosnak is át kell vállalnia valamit a kiadásokból. Főként a speciális marketing költségét, amely a nyugati tapasztalatok alapján a várható forgalmiadó-többlet 10 százaléka.