Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez – A helyreállító igazság-szolgáltatás intézmé-nyesülése Magyarországon › Napvilág Kiadó, 2009 › 379 oldal › Ára: 2900 forint

Egy bíró így emlékszik vissza: „Sikernek, vagy nagyon-nagyon szép élménynek őrzöm azt, amikor az első három-négy évben kaptam Baracskáról egy levelet, franciakockás papíron, egy elkövetőtől, aki valami olyasmit írt, hogy ővele még ilyen szépen nem beszélt senki.”

Fellegi Borbála igényes kötete a helyreállító igazságszol-gáltatásról szól. De mi is az? A „hagyományos”, büntető igazságszolgáltatás a „ki a bűnös, milyen szabályt sértett, ezért milyen büntetést érdemel?” kérdésekre keresi a választ. A helyreállító szemlélet ezzel szemben azt vizsgálja: „ki sérült, s ki és milyen módon tudná jóvátenni az okozott kárt?” Előtérbe kerül a közösség, az elkövetőnek módja van a megbánásra, jóvátételre, s az áldozat tanúból főszereplővé válik, az ő kárát, fájdalmát is megpróbálja enyhíteni az eljárás. Mindez hazánkban sem sci-fi többé, a szerző az elméleti alapozás, történeti háttér és nemzetközi kitekintés után sorra veszi a módszer hazai alkalmazásait. Magyarországon a mediáció párkapcsolati és családi kérdésekben a kilencvenes évek óta elérhető, jelenleg pedig polgári ügyekben és kisebb súlyú büntető eljárásokban is alkalmazható. Igaz, mértéke még mindig csekély: az évi átlagosan 180 ezer polgári peres eljárásnak csak fél százalékát rendezik mediációval.

Miközben minden tízedik per két évnél is tovább tart! Hiába szabályozott a helyreállító módszerek törvényi háttere, sok múlik azokon is, akik alkalmazzák. Nálunk büntető ügyekben a közvetítői eljárást az ügyész vagy a bíró kezdeményezheti. Fellegi ezért 45 ügyésszel és bíróval készített interjút, arról faggatva őket, milyen elvek, értékek vezérlik őket napi munkájukban, mit vallanak a büntetés céljáról, milyen az attitűdjük a mediációval kapcsolatban. Bepillanthatunk a jogalkalmazói munka hétköznapjaiba: évekig elhúzódó eljárások, amikor már a panaszost sem érdekli egykori sérelme; futószalagon zajló ügyek; a szakembereket fenyegető kiégés. A helyreállító szemlélet részben gyógyírt jelenthetne e gondokra, s az ügyészek, bírák gondolkodásában megtalálható a jóvátételi funkcióra való igény. Ugyanakkor az is kiderül a beszélge-tésekből: a szemlélet újszerűsége miatt nehezen illeszthető be az igazságszolgáltatás merev intézményi keretei közé.
MÁRTONFFY ZSUZSA

• Tervezni is tudni kell

  Jelen Tibor–Mészáros Tamás: Tervezés › Aula Kiadó, 2008 › 174 oldal › Ára: 3000 forint

  Nyaralás alatt mindenki igyekszik elfeledkezni a vállalati gondokról. Pedig ősszel már újra nyakunkon a tervezési időszak, így ha nem vagyunk még elégedettek a mai rendszerünkkel, most érdemes egy kis továbbképzésbe kezdenünk. A Budapesti Corvinus Egyetem két neves oktatója (egyikük maga a rektor) az alapismereteinket frissíti fel kötetében. Igaz, sok hazai kisvállalkozásnál már ezek alkalmazása is minőségi váltást hozhatna a „valahogy majd csak lesz” kultúrához képest. A kötet nem csak a tervezés elméleti alapjait, szintjeit és típusait mutatja be, de a tervezési folyamat ideális lebonyolításához is segítséget nyújt. Megismerhetjük a piac- és versenytárs-elemzés alapvető eszköztárát, megtudjuk, miként érdemes bánni a vállalat érintettjeivel, s hogyan tekintsük át termékportfóliónkat ahhoz, hogy világos legyen, mit érdemes fejleszteni. A puhafedelű, strandra talán kicsit száraz könyv szigorúan bevezető alapmű. Nem vállalkozik az összes részletkérdés aprólékos kibontására, viszont jó segítséget nyújthat abban, hogy rendszerezzük ismereteinket, és átlássuk a legfontosabb összefüggéseket. Cégvezetőknek különösen a második nagy rész, az üzleti tervezés bemutatása lehet hasznos, amely külön foglalkozik a kisvállalatok sajátosságaival is. Kiderül többek között, mire kíváncsiak a bankok, hogyan kell előkészíteni egy cégalapítást, s miként azonosíthatjuk a jó projekteket.
  

• Internettel a csúcsra

  Barry Libert–Rick Faulk: Obama – A kampányról üzletembereknek › Akadémiai Kiadó, 2009 › 213 oldal › Ára: 2950 forint

  A kistáskába is jól beleférő könyv azt foglalja össze, mit tanulhat egy üzletember az Obama-kampány sikeréből. A szerzők, a Mzinga nevű közösségi szoftverfejlesztő cég csúcsvezetői, úgy vélik, három alapvető titka volt az elnök sikerének: higgadt volt, felhasználta a közösségi hálózati technológiák eszközeit és sikerült megtestesítenie az általa sürgetett változást. Miként lehet mindezt a gazdasági életben hasznosítani? Gyakori hiba, hogy a vezetők projektjük, tervük fontosságát szervezeten belüli kapcsolataik elé helyezik. Pedig a barátságos, fesztelen viselkedés, továbbá az, hogy egy vezető mindig megközelíthető, bizalmat ébreszt és megnyeri az embereket a képviselt ügynek. Az érzelmek legyőzése (a túlzott lelkesedés és az elkeseredés egyaránt gondot okozhat) és a hideg fej nagyon sok üzleti helyzetben lehet a siker kulcsa.
  
  A higgadtság segít abban is, hogy a vezető mindig a célra tudjon koncentrálni és ne hagyja, hogy a mellékes ügyek maguk alá temessék. A közösségépítés és az üzleti siker első látásra nehezen érthető kapcsolatát számos gyakorlati példa erősíti. A Nike 2006-ban indított kampányában résztvevők futócipőjükkel gyűjtött adataikat feltölthetik az internetre és megoszthatják másokkal. A Business Week szerint ennek is köszönhető, hogy azóta 48-ról 61 százalékra nőtt a cég részesedése a futócipők piacán.  A változatlanság egy változó világban a gazdasági szervezetek lassú halálát jelenti. A változás hiteles képviselete azonban jóval nehezebb, mint a stabilitásé. Ehhez olyan berögzült szokásokat kell megváltoztatni, amely a szervezet tagjainak életét nehezebbé teszik: ha valaki érzi, hogy a változás számára is előnnyel jár, szívesebben támogatja azt más téren is.
  JUHÁSZ PÉTER
  

• Boldogság, hol vagy?

  Balogh Béla–Szondy Máté–Paulinyi Tamás–Popper Péter: A boldogság nyomában › Jaffa Kiadó, 2009 › 168 oldal › Ára: 1990 forint

  Igaz lehet, hogy a pénz nem boldogít? Hogyan lehetünk boldogok, ha ezért fele részben a génjeink felelnek? Egyáltalán: tudjuk mi a boldogság? Lehet egy körömpörkölt az? A boldogság nyomában című kötet négy tanulmánya – kétféle megközelítésből – egyebek mellett ezekre keresi a választ. Két pszichológus és két ezoterikus gondolkodó kutatja a boldogsághoz vezető utat, s megközelítéseik csak első látásra tűnnek különbözőknek. A keleti filozófiák szerint például a boldogság nem más, mint a vágynélküli állapot, amikor egy nagy álmunk épp teljesült, a célt elértük, de még nem húztuk elő a tarsolyunkból a következőt. Egy pillanatnál alig több ez az áldott állapot. A százéves tudományos pszichológia – amely ág jó, ha egy évtizede foglalkozik egyáltalán a boldogsággal, addig mindig csak a bánatot kutatta – azt vallja: célok kellenek az örömhöz, máshogy nem megy. Nagy meglepetés viszont az a felismerés, miszerint a pozitív, illetve negatív események csupán néhány hónapra befolyásolják az egyén boldogságérzetét, utána visszaáll az „egyéni” állapot. A könyv a boldogság titkos receptjét is megadja: jó cselekedetek, szociális kapcsolatok, célok és mozgás. Hajrá!
  

• Hosszú menetelés

  Muraközy László (szerk.): A jelen a jövő múltja › Akadémiai Kiadó, 2009 › 380 oldal › Ára: 3500 forint

  Járatlan utak – járt úttalanságok. E beszédes alcím már sejteti, ismét kritikai felhanggal olvashatunk gazdaságpolitikáról. A kiadó Gazdaságpolitikai kerekasztal sorozatának második kötete (az első a Fecseg a felszín, hallgat a mély volt) olyan döntésekről szóló tanulmányokat gyűjt csokorba, amelyek kihatása évtizedek múlva is érezhető lesz, ezért igenis alapos megfontolásra van szükség. A neves szerzőgárdában ott találjuk többek között a tavaly szeptemberben elhunyt Antal Lászlót, aki utolsó írásában azt fejtegeti: ha a döntéshozók kezét nem kötik szigorú játékszabályok és nem felügyelik erős intézmények, az államháztartás egyensúlya csupán vágyálom lehet. A válságból való kilábalás pedig a politikusok sugallatával szemben kínkeserves „hosszú menetelés” lesz. Az immár uniós képviselő Bokros Lajos írásában a társadalom versenyellenes, közpénzpazarló, korrupt értékrendjének és kultúrájának gyökeres megváltoztatását sürgeti. Király Júlia jegybanki alelnök pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a pénzügyi eredetű válságok elkerüléséhez az intézményekben az ellenőrzés további szigorítása helyett megfelelő ösztönzési rendszereket kell kiépíteni. Csaba László, a CEU professzora az euróbevezetés lehetőségeit latolgatva rámutat: a valutablokkhoz való csatlakozás a felzárkózás előfeltétele, nem annak alternatívája, vagy szinonimája. Török Ádám akadémikus a hazai felsőoktatásban használt ranglistákat elemezve arra jut, hogy ma minden preferenciához létezik azt alátámasztó lista, s az igazi minőségbeli versenyhez a kormánytól független, tisztán szakmai alapú akkreditációs rendszerre van szükség.