A Német Szövetségi Munkaügyi Szervezet bonni központja Budapesten rendez ingyenes toborzást október 6-7-én, 9 és 16 óra között. A két ország 1990-ben kétoldalú államközi egyezményt kötött, amelyben szerepel, hogy a német partnerszervezet magyar szakmunkásokat toborozhat. Évente egy-két alkalommal jönnek hozzánk szakembereik, általában tavasszal és ősszel.

A németek nem konkrét állásajánlatokkal érkeznek. A jelentkezők adatai az adatbázisukba kerülnek bele, később ajánlják a helyi munkaadóknak a magyar dolgozókat. Néha egy-két hónap alatt ajánlatot kap a munkavállaló, de az is előfordul, hogy egy évet is várnia kell. A tapasztalatok alapján a német nyelvtudás szintje nagyban meghatározza a közvetítés sikerét – mondta a tavaszi toborzás mérlegeként Somlyay Beáta, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Nemzetközi és Migrációs Főosztályának munkatársa az FN.hu-nak.

Kizárólag szakképzett munkásokat keresnek, a diplomások másféle csatornákat vesznek igénybe, ritka, hogy a munkaügyi központokon keresztül találnak külföldi munkát. Ám erre is van példa: az ÁFSZ honlapján épp most hirdettek meg mérnöki állásokat Németországba.

Legtöbbször a német munkaadó veszi fel a jelölttel a kapcsolatot, és egymás között megtárgyalják az alkalmazás részleteit. Ritkán ragaszkodnak ahhoz, hogy a leendő alkalmazott kiutazzon (például próbamunkát végezni), a legtöbbször személyes találkozás nélkül kötik meg a munkaszerződést. Próbaidőre alkalmazzák az embereket, így biztosítják be magukat. Ez alatt természetesen a dolgozó is felmondhat, ha talál egy jobb állást. A német cégek néha az útiköltség és a szállás díját is megelőlegezik, majd levonják a későbbi keresetből. Így tehát komolyabb anyagi megterhelés nélkül is elindulhat a külföldre vágyó magyar munkás.






Ausztria is toboroz

Nyugat-Magyarországon alig lehet jó vendéglátó-ipari munkást találni: akik egy kicsit is beszélnek németül, már régóta Ausztriában dolgoznak: vagy ingázóként, vagy kitelepültek. A két ország közti határ menti egyezmény értelmében, ha egy magyar állampolgárnak egy éven keresztül a nyugati szomszédunknál bejelentett munkája van, akkor utána megkapja a korlátlan engedélyt.

bal_fn9_cikk_kapcsDr. Werner Schelling, az osztrák foglalkoztatási hivatal szenior nemzetközi tanácsadója szerint Ausztria munkaügyi problémái hasonlóak a magyarhoz. 2007 novemberétől egyre növekszik a munkanélküliség, idén márciusban már 29 százalékkal több álláskeresőt regisztráltak, mint egy éve. Ennek ellenére nyugati szomszédunk is toboroz nálunk. Ennek az az oka, hogy helyi erőből nem tudnak annyi jól képzett – és kellően olcsón dolgozó – vendéglátó-ipari szakembert alkalmazni, mint amennyire szükség lenne. Szakképzett vagy legalább kétéves szakmai gyakorlattal, jó, illetve közepes német nyelvtudással rendelkező szakácsok, felszolgálók és szobaasszonyok jelentkezését várják a 2009. szeptember 24-i toborzáson Budapesten.

Jelentkezni a területileg illetékes helyi munkaügyi központnál vagy az FSZH-nál lehet, további információk Papp Ildikótól kérhetők az 1/303-0810/130 telefonszámon vagy e-mailben.

Az egészségügy a nyerő, de nyelvtudásunk nincs

Norvégiába szállodai gyógymasszőrt keresnek, valamilyen skandináv, illetve angol nyelvtudással. 14,5 eurós (3900 forintos) órabért ígérnek, ez teljes munkaidős állás esetén megközelíti a havi 650 ezer forintot. A jelentkezési határidő augusztus 28.

k_fn9_cikk_laphuAz ÁFSZ honlapján olvasható a lyoni munkaügyi hivatal hirdetése is: Franciaországba ápolókat várnak, kizárólag francia nyelvtudással és szakképzettséggel. Bruttó 2400 eurós (650 ezer forintos) fizetést ajánlanak nekik, ami kétszerese a helyi minimálbérnek. Immár egy éve, hogy Franciaország is megnyitotta munkaerőpiacát a négy éve csatlakozott EU-tagállamok polgárai előtt. Most már a magyarok is munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak náluk. Ám a magyar dolgozók alig indulnak el a gallokhoz: hiszen kevesen – alig 10 százaléknyian – tudják anyanyelvi szinten a nyelvet, és igen bonyolult a végzettség honosítása is.