A szegedi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézetének munkatársai – a Golder Associates és BGT Hungária kármentesítő cégekkel együttműködve – a Mol és a TVK számára fejlesztenek ki egy eljárást. Ennek segítségével megállítható a szénhidrogén eredetű szennyeződéscsóvák terjedése, így talajvízbe szivárgása.

A módszer akkor jöhet igazán jól, ha a talaj cseréje a rajta álló épületek, a szennyezés nagy mélysége, vagy a talaj elszállításának óriási költsége miatt nem kivitelezhető. Noha régóta ismertek olyan szénhidrogéneket semlegesítő baktériumok, melyek a szennyeződést szén-dioxidra és vízre bontják, az ezek bevető eljárások inkább a laboratóriumokban működnek megfelelően.

A Bay kutatói új megközelítést választottak. „Ahelyett, hogy mesterségesen felszaporított baktérium törzseket juttatnánk a talajba, az egyébként is ott lévő organizmusok életfeltételeit tesszük ideálissá” – tájékoztatta lapunkat Kiss István, a kutatás vezetője. A remediációhoz szükséges baktériumok szinte mindenhol jelen vannak, és mivel a táplálék – jelen esetben a szennyeződés – bőségesen rendelkezésre áll, el is szaporodnának. De ahogy az egyoldalú táplálkozás az embereknek sem kedvező, nekik sem. Ezért azokat a tápanyagokat, amelyekben hiányt szenvednek – például foszfort, nitrogént vagy oxigént – a szakemberek apró robbantásokkal nyitott feltáró kutakon juttatják be számukra. Arról, hogy mennyire ideálisak a feltételek akár több tíz méterrel a talajszint alatt, előre elhelyezett szondák segítségével valós időben kapnak információt a kutatók. Arra, hogy a tisztítás hol tart, az ezekkel mért hőmérsékletváltozásából következtetnek, hiszen a parányok tevékenysége hőt is termel. A folyamatot így követve és szabályozva gyors remediálást végezhetnek. A talajt végül ellenőrző laborvizsgálatok után nyilváníthatják szennyeződésmentesnek.