Nem csődalap a kártalanítási számla! – hangsúlyozza Hoványi Sándor, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) Gépjármű Kárrendezési Irodájának (GKI) közelmúltban kinevezett ügyvezető igazgatója. Ezzel arra utal, hogy a konstrukciót nem arra a szituációra találták ki, amikor egy biztosító fizetésképtelenség miatt nem tudja teljesíteni kötelezettségeit az ügyfelei által okozott károk rendezésekor.

Külföldi helyszínelés. A MÁV ÁBE ügyfelei, zömmel fuvarozó flották által más országokban okozott balesetek várhatóan 3,5 milliárd forinttal terhelik majd meg a kártalanítási számlát.

Valóban, a jogszabály pontosan körülírja, milyen esetekben használható fel az iroda által kezelt kártalanítási számla (KSZ), s ezekben az esetekben is mindig „regresszálnak”, azaz megkísérlik visszaszerezni a károkozótól a kifizetett összeget. A siker azonban nyilván nem lehet teljes. Az évtized első felében a számlának még jellemzően 1,5–1,8 milliárd forint körüli összeget kellett évente „megelőlegeznie”, s mintegy 4,5 ezer „regreszt” indítania, ám a visszaperelt, vagy más módon behajtott összeg általában nem haladta meg a 700 milliót. Az utóbbi időszakban azonban 2 milliárd fölött stabilizálódtak a kifizetések, amelyek összege ráadásul 2006-tól folyamatosan nő (lásd a grafikont). Ezt elsősorban a személyi sérüléses károkra történő kifizetések emelkedésével magyarázzák a szakemberek, de megugrottak a biztosítatlan járművek okozta károk kapcsán felmerülő tételek is. Ez utóbbinál az valószínűsíthető, hogy a nehezedő gazdasági körülmények között a zsugorodó családi büdzséből az autótulajdonosok a biztosítási díjat az elsők között spórolják meg.

BUKÁSFAKTOR. Ebben az eleve romló helyzetben következett be tavaly a MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) bukása. A Figyelőnek nyilatkozó szakértők egyike szerint kemény lecke lesz ez mindenkinek, megégethetik magukat az ügyfelek, a biztosítók, de még a felügyelet is. Utóbbi pontosan egy évvel ezelőtt vonta vissza a MÁV ÁBE működési engedélyét, miután a biztosító egyesület tagjai az első számú vezető előzetes letartóztatása után – a felügyeleti biztosok javaslatát elutasítva – nem voltak hajlandóak pótdíj befizetésére.

A következmények egyelőre még csak becsülhetőek, miután az elmúlt egy évben mély csend honolt a MÁV ÁBE körül, olyannyira, hogy még a vádemelés sem történt meg. Egyedül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) korábbi vezetője, Farkas István számolt be az intézménynél lefolytatott belső vizsgálatról, amely fényt derített ugyan számos szabálytalanságra, de jogi következményekkel nem járt. Informátoraink közül többen a MÁV ÁBE-ügynek tulajdonítják, hogy tavaly hirtelen távozott a felügyelettől – majd a Stabilitás Pénztárszövetségnél landolt – Juhász Istvánné ügyvezető igazgató, de ezt hivatalosan sosem erősítették meg. Farkas mindössze annyi célzást tett, hogy „aki már nincs a felügyeletnél, azt nem tudja felelősségre vonni”. Ami a kártalanítási számlát illeti, az valóban nem csődalap, ám a szóban forgó bukás mégiscsak súlyosan érinti. A Mabisz GKI-nak a kötelező felelősségbiztosításban érdekelt 14 társaságtól eddig (a piaci részesedések arányában) közel 3,5 milliárd forintot kellett „extra befizetésként” összeszednie a MÁV-ügyre. Várhatóan összességében ennyit kell majd kifizetni azokra a káresetekre, amelyeket a MÁV ÁBE biztosítottjai külföldön okoztak (s emiatt ezen ügyek a KSZ hatáskörébe tartoznak). Amúgy a balesetek zömének főszereplői flották. A károkozókról mind ez idáig annyi derült ki, hogy az azóta saját biztosítót alapított Waberer’s-csoport kamionjai több mint 200 millió forinttal sárosak az ügyben. A KSZ terhére a fent említett 3,5 milliárd forintból több mint 2 milliárdot már ki is fizettek, 1,5 milliárdot pedig tartalékba helyeztek a folyamatban lévő esetek lezárásáig.

PEREK SOROZATA INDULT. Eközben, a regresszálás jegyében, a számla kezelői megindították a pereket a volt MÁV ÁBE által biztosított károkozók ellen; a több száz ügyből egyelőre 60–80-at tereltek jogi útra. „Jövőre, a tapasztalatok értékelése után, további 200–300 esetben tesszük meg a jogi lépéseket” – mondta a Figyelőnek Kocsis Kálmán, a Mabisz GKI jogásza. A perek közül néhányban már megszületett az elsőfokú ítélet. Ezekben a bíróság a kárrendezési irodának kedvezett, kimondva: a kárt az okozónak kell megtérítenie, ha erre a – jelen esetben fizetésképtelenné vált – biztosító nem képes. Legkorábban tavasszal várható jogerős ítélet az első perekben, de Kocsis Kálmán bízik abban, hogy az elsőfokúhoz hasonló döntések születnek másodfokon is. „A károkozó egyetemleges felelősséggel tartozik és köteles kifizetni az általa okozott kárt” – érvel a GKI szakembere. Álláspontja szerint a helyzeten nem változtat, hogy a kétszereplős történetbe harmadikként belép egy biztosító is, díj ellenében átvállalva a kártérítési kötelezettséget. Ha e cég valamiért nem teljesít, akkor a károkozó perelhető. Kocsis szerint Németországban az sem ritka, hogy hasonló perekben a kártérítést az első helyen eleve a károkozótól követelik, s csak második helyen a biztosítótól. Akkor is, ha előbbinek van érvényes biztosítása, és az érintett cég fizetőképes.

A kártalanítási számláról, az előírásoknak megfelelően, csak a külföldi károkra különítették el a 3,5 milliárd forintot, az egyesület belföldi kötelezettségeiért nem felelnek. A belföldi károsultak közül – betartva a jogszabályban előírt fizetési sorrendet – egyelőre a személyi sérüléses balesetek elszenvedői kaptak kártérítést, méghozzá a MÁV ÁBE felszámolójától. A Hitelintézeti Felszámoló Kht. a június 30-i állapot szerint 200 személyi sérüléses balesetre 822 millió forintot fizetett ki, s 43 lezáratlan ügyre pedig tartalékba helyezett további 457 milliót. A kht. nevében nyilatkozó PSZÁF-szóvivő, Binder István emellett több mint ezer folyamatban lévő perről is tud, amelyekben többségében a MÁV ÁBE az alperes, és a károkozók perlik a kártérítési kötelezettség elmulasztása miatt. Ezek már azok az esetek, amelyek az egyesület fizetésképtelenné válása után történtek, de mivel nem jártak személyi sérüléssel, a felszámoló nem rendezte a kárt. A fentiekkel azonban még nincs vége a történetnek. Szakértők további közel 1,5 milliárd forintra taksálják azt az összeget, amellyel a MÁV ÁBE a biztosítóknak „tartozik”. Ezekben az ügyekben az egyesület ügyfele okozta a kárt, valamely más biztosító pedig – aktív kárrendezés keretében, vagy azért, mert a károsult nála kötötte a cascóját – rendezte az ügyet. Ilyenkor a biztosítók is megpróbálnak regresszálni,vagyis leverni a kifizetett összeget az egyesületen, illetve a károkozón. Már most is több száz ilyen per van folyamatban; a felperesek között elsősorban a legnagyobb gépjármű-biztosítók – az Allianz és a Generali – dominálnak. Az említett tételeket összeadva alsó hangon is több mint 6 milliárd forintra rúg a MÁV ÁBE-vel szembeni követelés teljes összege. A legfontosabb kérdés persze az, vajon elég lesz-e a tartozásokra az egyesület vagyona. „Mi nem adhatunk semmiféle felvilágosítást” – utasította el a Figyelő megkeresését Bodor Mariann, a Hitelintézeti Felszámoló Kht. jogásza. Tény, hogy a procedúra még messze nem ért véget, de az ügyet közelebbről ismerők szerint a vagyonból csupán a követelések töredéke térülhet majd meg.