Feketelyuk-vadászok
Jóllehet, Einstein relativitás-elméletéből következően általánosan elfogadott a feketelyukak létezése, a minden kétséget kizáró bizonyítás még nem született meg. A fényt ezek az óriási sűrűségű anyagok elnyelik, ezért olyan bonyolult képet alkotni róluk.
Az Event Horizon Telescope (EHT), egy nemzetközi kutatóközpont egy olyan teleszkóp megvalósításán dolgozik, amely képes erre. Mivel egy Föld méretű eszközre lenne szükség, más megoldás után kellett nézni. A nagyon nagy bázisvonalú interferometria (VLBI) teleszkópok hálózata az egész Földet behálózza, és ezek a fénynél nagyobb hullámhosszú rádiójelekről készült méréseit most egy szuperszámítógépben összefuttatnák. A néhány száz teleszkóp azért tud egy sokkal nagyobb méretűt kiváltani, mert Földünk keringése során egy antenna tulajdonképpen egy terület adatait tudja mérni, és ezeket az időben eltolt méréseket fogják most egységes adatbázisba rendezni, így várhatóan lesz kézzelfogható bizonyíték a fekete lyukak létezésére.<#zaras_figyelo#>


Kompozitgyártó automata
Külön gépsor kellett eddig a szénszálas erősítésű anyagok szerkezetének, majd az ezt elfedő takaró rétegének kialakításához. Az amerikai MAG IAS gépgyártó elkészítette a világ első olyan rendszerét, amely a két feladatot egyszerre tudja elvégezni, ezzel jelentősen csökkenhet az előállítási költség. A Gemini nevet viselő új eszköznek köszönhetően főként a repülőgépgyártáshoz szükséges alkatrészek és a szélerőművek lapátjainak az előállítása egyszerűsödhet.
Nem kerülte el az amerikai űrkutatást sem a gazdasági válság, ott is meghirdették a spórolást. Ennek jegyében a napokban le kellett állítani a GALEX nevű, 2003-ban Föld körüli pályára állított műholdat. Az egyébként kitűnő állapotban lévő, s kifogástalanul működő űreszközzel az elektromágneses sugárzások ultraibolya tartományú, tehát a láthatónál alacsonyabb, de a röntgennél nagyobb hullámhosszú elektromágneses sugárzást kutatatták eddig, ami azért nagyon fontos, mert ezeknek a sugárzásoknak a nagy részét elnyeli légkörünk, így csak az űrből vizsgálhatóak igazán. Az eddigi évek alatt az égbolt négyötödét már felmérte a műhold, ezt más teleszkópok adataival összevetve több milliárd évre tudunk visszatekinteni a világegyetem történetébe. A leállítást követően a California Institute of Technology jelezte, hogy akár fizetne is a műhold működtetéséért, de ennek nem volt meg a jogi kerete. Egyelőre úgy néz ki, hogy a teljes földi irányítórendszert is odaadják ajándékba az egyetemnek, ami eddig példátlan, hiszen egy műhold teljes vezérlését még sosem adta át a NASA. Csillagászok remélik, hogy az űr feltáratlan részeit ezzel a megoldással szemügyre tudják még venni.


Érezhető időjárás
Okostelefonon és számítógépen szinte percre pontosan követhetjük az időjárás változását. A Cryoscope elnevezésű aprócska alumíniumkockát megérintve a kinti hőmérsékletet tudjuk érezni a kezünkkel. Az eszköz is az interneten keresztül kapja az előrejelzéseket előzetes beállításaink szerint, de ezt elég csak megérinteni, hogy tudjuk, mire kell a lakást elhagyva számítanunk. Melegítése és hűtése során nem pontosan a kinti hőmérsékletet veszi fel, hanem az érzékelésünket segítendő a szobahőmérséklet és az időjárási viszonyok egyéb elemeit is figyelembe véve ad tájékoztatást.


Egyetemi űrteleszkóp
Nem kerülte el az amerikai űrkutatást sem a gazdasági válság, ott is meghirdették a spórolást. Ennek jegyében a napokban le kellett állítani a GALEX nevű, 2003-ban Föld körüli pályára állított műholdat. Az egyébként kitűnő állapotban lévő, s kifogástalanul működő űreszközzel az elektromágneses sugárzások ultraibolya tartományú, tehát a láthatónál alacsonyabb, de a röntgennél nagyobb hullámhosszú elektromágneses sugárzást kutatatták eddig, ami azért nagyon fontos, mert ezeknek a sugárzásoknak a nagy részét elnyeli légkörünk, így csak az űrből vizsgálhatóak igazán.
Az eddigi évek alatt az égbolt négyötödét már felmérte a műhold, ezt más teleszkópok adataival összevetve több milliárd évre tudunk visszatekinteni a világegyetem történetébe. A leállítást követően a California Institute of Technology jelezte, hogy akár fizetne is a műhold működtetéséért, de ennek nem volt meg a jogi kerete. Egyelőre úgy néz ki, hogy a teljes földi irányítórendszert is odaadják ajándékba az egyetemnek, ami eddig példátlan, hiszen egy műhold teljes vezérlését még sosem adta át a NASA. Csillagászok remélik, hogy az űr feltáratlan részeit ezzel a megoldással szemügyre tudják még venni.