Judit három nyelven beszél, két diplomával rendelkezik, és 32 éves korára már mintegy száz állásinterjú van mögötte, mivel az utóbbi években többször is munkahelyet váltott. „Dolgoztam a Malévnél légiutas-kísérőként, és bár a fizetéssel elégedett voltam, váltottam, mert arra vágytam, hogy többet használhassam az eszemet. Megjártam két multinacionális cég értékesítési és könyvelési osztályát, aztán háromnegyed évet töltöttem Ázsiában, hogy kínaiul tanuljak, majd egy magyar kisvállalatnál helyezkedtem el” – sorolja.

Fotó: Getty Images

Mivel egy év után úgy érezte, hogy nem találta meg a számítását, most ismét keresgél. Szinte naponta megnézi a Profession.hu oldalát, feliratkozott néhány nagy cég hírlevelére, és hetente szúrópróba-szerűen ellátogat további 4-5 állásportálra, ahová korábban feltöltötte és folyamatosan frissíti önéletrajzát. Nem böngészi a nyomtatott sajtóban megjelenő álláshirdetéseket, és bár korábban párszor részt vett egyetemi állásbörzéken, ebből mostanra „kiöregedett”. Tapasztalatai szerint ott elsősorban frissdiplomásokra vadásznak a cégek. Virtuális állásbörzén is járt már, de túl sok előnyét nem érezte. A Facebookot sem szívesen használja álláskeresésre, úgy véli viszont, a kapcsolati hálója, ismeretségi köre sokat segíthet az elhelyezkedésben.

MÁST, MÁSHONNAN
A Judit által felsorolt módszereket a kortársai közül is sokan használják. Azonban – mint az a 2012-es Munkáltatói Márka Kutatásból kiderült – a néhány évvel fiatalabbak tájékozódási csatornái lényegesen különböznek ezektől.

Az AIESEC és az Aon Hewitt szakemberei a felmérés során az 1980 előtt születetteket sorolták az X, az 1981 és 1991 között születetteket az Y, az 1991 után világra jötteket pedig a Z generáció-ba. Az adatok elemzése során azt találták, hogy a harminc évnél idősebb korosztály a fiatalabbakhoz képest minimális mértékben használja egyetemi, főiskolai kapcsolatait, tagjai az ifjabb generációkhoz képest többet adnak a sajtóhírekre, a személyzeti tanácsadó cégektől, állásinterjúkon, valamint a már az adott cégeknél dolgozó emberektől kapott információkra. Az Y és Z generáció tagjai viszont az egyetemi állásbörzéket, levelező- listákat, céges prezentációkat és tanáraik véleményét részesítik előnyben, ha egy-egy munkáltatóról szeretnének többet megtudni.<#zaras_figyelo#>

„Elsősorban az X generáció tagjai használják már megszerzett kapcsolataikat és piaci rálátásukat, ők kisebb mértékben élnek a közösségi oldalak nyújtotta lehetőségekkel, és az állásbörzékre való eljutási lehetőségük is korlátozott. A legfiatalabbak körében népszerűtlenebbek a munkaügyi központok, számukra a közösségi oldalak, az informális információforrások sokkal hitelesebbek a hivatalosaknál” – elemezte lapunknak a kutatás eredményeit Jócsák Éva, az Aon Hewitt munkatársa. A szakembert meglepte, mennyivel népszerűtlenebbek az online állásportálok, a vállalati honlapok és a virtuális állásbörzék a Z generáció körében.

Mindazonáltal az internet hatalma egyértelmű: bármely korosztályból mindössze hét napilap van, amelyet 10 százaléknál többen olvasnak néhány hetente, havonta – ezek között is az ingyenes Metropol vezeti a listát. Heti- és havilapot szinte minden válaszadó olvas alkalmanként, elsősorban a HVG-t, a Figyelőt, de népszerű a Nők Lapja és a Cosmopolitan is. Ami az online hírportálokat illeti, az X és az Y generáció tagjai jellemzően naponta többször olvassák az Indexet, az Origót és a HVG.hu-t, a Z generációhoz tartozók többsége viszont egyáltalán nem tájékozódik ezekből a forrásokból. Ők a közösségi oldalakat, azok közül is elsősorban a Facebookot böngészik naponta többször.

„A Z generációhoz tartozók saját kapcsolati hálójukból, informális utakon tájékozódnak szívesebben, a hivatalos forrásokat még akkor is háttérbe szorítják, ha azok történetesen online platformok, mint az állásportálok vagy a vállalatok saját honlapja” – jellemzi az 1991 után születettek szokásait Jócsák Éva.

BESZŰKÜLT GENERÁCIÓ
„Míg az idősebb korosztályok széles körből tájékozódnak a munkaerőpiaccal kapcsolatban, a mai 20–30 évesek, bármennyire különösen hangzik is, beszűkültek” – tapasztalja Csaposs Noémi karriertanácsadó, a Nemzeti Pályaorientációs Tanács szakértője, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Márpedig az online világ, a közösségi oldalakon fellelhető kortársak megszűrik, torzítják az információt.

A szakember szerint a személyes kapcsolatok, amelyek egy munkahely kiválasztásakor, egy csapat összeállításakor kulcsfontosságúak, nem helyettesíthetők a virtuális térrel. Nem véletlen, hogy Magyarországon is megjelent már a netgeneráció ellenkultúrája. Ezek a fiatalok törlik magukat a közösségi oldalakról, mert a szóbeli kapcsolattartást részesítik előnyben, és nem, vagy csak korlátozott mértékben hajlandók használni a világháló nyújtotta lehetőségeket.

Mindazonáltal tény: a hr-esek, fejvadászok, a cégek toborzásért felelős munkatársai nagyon is tisztában vannak az új trendekkel, és alkalmazkodtak ezekhez. Szinte kizárólag az online állásportálokon adják fel hirdetéseiket, reklámozzák magukat a Facebookon és az iWiW-en, beruháznak a virtuális interjúszobák létrehozásába. Az állások sorsa azonban pár kivételtől eltekintve a személyes találkozáskor dől el, és ott fontos, hogy a pályázó a hagyományos kommunikációs formákat is az elvárásoknak megfelelően használja.

REJTŐZKÖDŐ CÉGEK
Petra 27 éves, külkereskedelmi diplomával keres állást, multinál szeretne elhelyezkedni. Ő az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján több hátrányát is megemlíti az internetes keresgélésnek. „Jelentkeztem már olyan pozícióra, amelyet régen betöltöttek, csak a cégnél elfelejtették levenni a hirdetést a webről” – említ egy példát. Egyre gyakrabban szembesül azzal is, hogy sem a feladat leírásából, sem a kapcsolattartó e-mail címéből nem derül ki, melyik céghez pályázik az ember, miközben tőle elvárják, hogy adja ki az adatait. „Nem hiszem, hogy ez jó politika a cégek részéről” – jegyzi meg.

Joó Zsuzsanna elsősorban diplomásokra specializálódott karriertanácsadó. Tapasztalatai szerint sok fiatal azért jelentkezik be hozzá, mert internetes kereső vezeti őket a honlapjára. Népszerű a hírlevele is, amelyben időről időre tájékoztat az induló képzésekről, és témánként összegyűjti a legfontosabb trükköket, tudnivalókat az önéletrajzírással, motivációs levéllel, állásinterjúkkal, pályatervezéssel kapcsolatban. „Én még senkivel sem találkoztam, aki virtuális állásbörzén vagy interjún járt volna” – teszi hozzá a szakember. Ritka kivétel, aki konkrét céget céloz meg, és tájékozódik az adott vállalat honlapján, karrierszobájában.