Havi nettó félmilliós fizetés, szolgálati autó – fellegekben járók mindig is lesznek, de manapság már alig akad olyan pályakezdő, aki ehhez hasonló irreális igényt fogalmaz meg az állásinterjún. „Tapasztalataink inkább azt támasztják alá, hogy a pályakezdők nem mindig tudnak kiindulópontot sem megjelölni, mivel nincs viszonyítási alapjuk. Az élelmesebbek azonban már elhelyezkedett barátaik tanácsaira támaszkodva fogalmazzák meg igényeiket” – számol be tapasztalatairól Szabó Dóra, az IBM Magyarország Kft. személyügyi munkatársa.

Fotó: Getty Images

A Munkáltatói Márka Kutatásból kiderül, hogy a végzős egyetemisták átlagosan 223 ezer forintos nettó fizetésre számítanak, a valóságban azonban 43 ezerrel kevesebbel kell beérniük. Ez azonban nem zavarja őket különösebben. „Azt látjuk, hogy a pályakezdők egyre inkább csomagokban kezdenek gondolkodni. Az alapfizetés és a cafetéria mellett igen népszerűek a kedvezményesen igénybe vehető szolgáltatások, mint a jógatanfolyam vagy a mobilmasszás” – tapasztalja Kisvarga Hajna, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. személyügyi munkatársa.

Az elvárások jócskán eltérnek egymástól a diploma típusától függően (lásd a táblázatot). A legtöbbet az informatikusok vinnének haza, valamivel kevesebbel érnék be a mérnöki és műszaki végzettségűek, őket követik a pénzügy és számvitel területén, valamint a kereskedelemben dolgozók – sorolja a felmérés eredményeit Sziber Éva, az Aon Hewitt Employer Branding szakterület vezetője. Az egészségügyi diplomával rendelkezőknél is kevesebbre taksálják tudásukat a marketingesek, pedig már egy marketingasszisztensnek is 2,5 millió forintos bruttó éves alapfizetés jár.<#zaras_figyelo#>

Az informatikusok önbizalma megalapozott, igaz, 70 ezer forinttal azért fölélőnek a kezdő fizetési elvárásaikkal. Így is az ebben a szektorban munkát vállaló frissdiplomásoké a legmagasabb fizetés (lásd a táblázatot). Az elektronika és a villamos ipar területén dolgozók kezdő bérénél valamivel több jár az üzleti tanácsadóknak, de – igaz, csak pár ezer forinttal – lemaradnak mögöttük az autóipar szerelmesei. A sort a banki és biztosítói szektor, valamint a kereskedelem zárja.

MEGÉRI HAJTANI
Hasonló helyzet figyelhető meg a tapasztalt, legalább 3 évet már ledolgozott munkavállalók esetében is. A 450 ezres bruttó átlagkeresetnél többet visznek haza az IT/telekom, az üzleti tanácsadói és az FMCG (napi fogyasztási cikkeket előállító) szektorban dolgozók. A sort a kereskedelmi alkalmazottak zárják, alig több mint 300 ezres bruttó keresetükkel.

Az alacsonyabb munkabér elfogadói számára sokat nyomnak a latban a jövőbeli bérnövekedési lehetőségek, valamint az átlagon felüli teljesítménnyel elérhető bónuszok. Egy átlagosan teljesítő pályakezdő egy év után 5 százalékos alapbérnövekménynek örülhet, míg kiemelkedően teljesítő társa e mérték majdnem kétszeresét, 9 százalékos pluszt kap. Három év után arányaiban valamivel kisebb a különbség: 14, illetve 25 százalékos növekedéssel számolhat az átlagosan, illetve kiemelkedően teljesítő pályakezdő.

KOMPENZÁCIÓS CSOMAGOK
Ha valaki csak az átlagot hozza, a kereskedelemben dolgozva a legrosszabbak a kilátásai, ahol egy év alatt csak 2 százalékos fizetésnövekedésre számíthat. Kiemelkedő munkavégzés mellett azonban a plusz 7 százalék is elérhető. Az átlagon felüli teljesítményeket általában a fizetésemelés kétszeres sebességével honorálják a cégek. Kisebb a különbség az üzleti tanácsadók esetében, bár ők nagyobb erőfeszítés nélkül is 10 százalékkal többet vihetnek haza az első tizenkét hónap után, míg extra teljesítménnyel 16 százalékos a plusz.

Az egyre növekvő fizetés és juttatási csomag azonban nem az egyetlen megoldás a cégek tarsolyában a fiatalok megtartására. A BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-nél például különböző képzésekkel, valamint változatos karrierlehetőségekkel igyekeznek a cégnél tartani a menedzsereket.

A kezdő fizetések közötti eltérések mellett legalább annyira érdekesek a frissdiplomások számára mérvadó kompenzációs csomagok. A béren kívüli juttatások sok esetben 13. vagy 14. havi fizetésként is felfoghatóak. A tapasztalattal azonban nem egyenesen arányos a nagy volumenű növekedés. Kivétel ez alól a banki és a biztosítói szektor, ahol a tapasztaltabbak akár a pályakezdők juttatásainak a másfélszeresét is hazavihetik. Érdekes, hogy az elektronikai és villamos ipar esetében nem tesznek különbséget a kezdők és a gyakorlottak között. A juttatások terén is sereghajtók az alapbérként is legkevesebbet kereső kereskedelmisek.

A kompenzációs csomagok legnépszerűbb eleme az ingyenes bérlet, továbbá az utazási támogatás, az étkezési utalvány és a vállalati mobiltelefon. A pályakezdők emellett pozitív elemként értékelik a vállalati autó, az üdülési támogatás vagy éppen az extra szabadság lehetőségét.

Visszatérve a fizetési elvárásokra, a végzés helye szerint is lényeges különbségek mutatkoznak. A legtöbbre a Central European University diákjai taksálják a tudásukat. Őket követik jócskán lemaradva a Károli Gáspár Református Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói. Úgy tűnik, az egészségügyisek optimizmusát igen nehéz letörni, mivel a dobogóról éppen csak lecsúszott a Semmelweis Egyetem. A legkevesebbre az Eszterházy Főiskola hallgatói számítanak. Az itt végzettek kevesebb mint feleannyi fizetéssel kalkulálnak, mint az éllovas intézményben diplomázók. A nagy egyetemek közül a Budapesti Corvinus Egyetem és az ELTE végzőseinek kívánalmai a felső harmadban találhatók, míg a debreceni és a szegedi egyetem hallgatói inkább a középmezőnybe helyezték el magukat.

NYUGATI MÉRCE
Általánosságban azok helyezik a legmagasabbra a mércét, akik külföldi munkatapasztalattal is rendelkeznek: a kínált átlagfizetés több mint másfélszeresével lennének elégedettek. Valószínűleg már csak azért is, mert testközelből tapasztalták meg a nyugat-európai bérszínvonalat: Svájcban vagy Németországban legalább háromszor-ötször kereshetnek többet, mint Magyarországon. A call centerben dolgozók például négyszer akkora fizetést kapnak, ha Németországban veszik fel a telefont. Míg egy rendszergazda Magyarországon 3,9 millió forintos éves alapfizetéssel tervezhet, ugyanezért a munkáért Németországban 17,5 milliónak megfelelő összeget kapna. Egy könyvelő éves munkája itthon 3 millió forintot, Németországban 14 milliót, Svájcban ennél is többet, 24 milliót ér.