Visszaesik a világpiaci műtrágyakereslet, így egyre érthetetlenebb, miért kellett 10 milliárd forintos állami hitelgaranciával megmenteni a péti Nitrogénműveket.
Nem újította meg az előző, 5 évre kötött márkakereskedői szerződést a péti Nitrogénművekkel a Fertilia Kft. A gyár ugyanis nem kényeztette el a nagy vevőit: kedvezmények nélkül, ugyanolyan feltételekkel és áron kapták a műtrágyát, mint a kiskereskedők. Simon Péter, az évi 85–100 ezer tonnát forgalmazó, mintegy 10 százalékos piaci részesedésű Fertilia ügyvezető igazgatója ezzel magyarázza, hogy nem csak ők, de egyik márkakereskedő sem hosszabbított szerződést a gyártóval. Ezzel megszűnt a péti Nitrogénművek márkakereskedői rendszere.
ZUHANÁS. Úgy tudjuk, a cég saját kereskedői hálózat kialakítására készül. Megkérdeztük erről Bige László tulajdonos-vezetőt, ám ő nem járult hozzá ahhoz, hogy válaszait szerkesztett formában közöljük, így álláspontjának ismertetésétől kénytelenek vagyunk eltekinteni.
Az árversenyt fűti, hogy a terményárak vészesen esnek. A kukoricáé majdnem a felére zuhant, a napraforgóé is csaknem egyharmadával lett kisebb, és a kalászosgabona-árak is elmaradnak a várakozásoktól a már nyilvánvalóan sokkal kisebb termés ellenére. Amikor pedig rossz a termés, alacsonyak az átvételi árak, a termelők nem költenek. Igaz, a sokkal kisebb keresletről szóló híreket Szaxon Attila, az országos agrárintegrátor IKR Zrt. vezérigazgatója cáfolja. „Alig valamivel kevesebb műtrágyát használtak fel a termelők az idén, mint tavaly. A forgalmunk nem csökkent” – állítja. Az IKR a régiós piacon, ukrán, orosz és szlovák gyártóktól szerzi be a műtrágyát. Szaxon attól sem tart, hogy versenytárssá válik a Nitrogénművek. „Többször megpróbálkozott már a saját hálózat kiépítésével, nem sok eredménnyel”.
Per és vizsgálat
Újabb perrel bővült a Nitrogénművek és tulajdonosa,
Bige László jogi eljárások terén amúgy is hosszú sora (A
műtrágya-király – Figyelő, 2008/48. szám). A nagyvállalkozó május végén
úgy döntött, hogy 25,2 milliárd forintra perli az OTP Bankot, amely
tavaly év elején befagyasztotta a cég forgóeszköz-hitelkeretét. Bige
ezzel kapcsolatos nyilatkozatát is visszavonta, igaz, eredetileg sem
kívánt részleteket elárulni arról, hogy pontosan mit takar ez esetben
„az erőfölénnyel és joggal való visszaélés”, amivel az OTP-t vádolja. A
bank médiakommunikációs osztálya kérdésünkre azt közölte, hogy az OTP a
sajtóból értesült a keresetlevélről, illetve a kártérítési igényről,
amelyet jelenlegi ismeretei szerint teljességgel megalapozatlannak
tart. A Figyelő úgy tudja, hogy a bíróság a felperes Nitrogénművek
keresetlevelét idézés nélkül elutasította. Eközben az Európai
Bizottságnál zajlik annak vizsgálata, hogy jogszerű volt-e a legnagyobb
magyar műtrágyagyár állami kisegítése a Magyar Fejlesztési Bankon
keresztül. Brüsszel április végi bejelentésekor azt kifogásolta, hogy a
magyar állam a hozzájárulásuk nélkül segített ki egy magánvállalkozást.
A vizsgálat idejéről és tartalmáról azonban nincs több információ,
érdeklődésünkre a bizottságnál még azt sem tudták megmondani, hogy
mikor várható döntés az ügyben.
A piaci szereplők többsége a kereslet további visszaesésére, árcsökkentésre számít az augusztustól induló műtrágya-beszerzési szezonban. Közben pedig a piac is átalakul. A norvégiai székhelyű Yara-csoport ugyanis bezárta elavult peremartoni gyárát. Az idén azonban a raktárkészlet még elég a vevők kiszolgálására, s a Yara kereskedőként nem is vonul ki a magyar piacról. Az Európa-szerte visszaeső műtrágyakereslet miatt a versenytársak szerint akár a távoli finn gyáraiból is érdemes ellátni a vevőit – még az önköltségi ár alatt is –, hogy megőrizze piaci pozícióit.
Nem is érti Simon Péter, a Fertilia ügyvezetője, hogy miért kapott megkülönböztetett kedvezményeket – mintegy 10 milliárd forintos állami bankgaranciát – a magántulajdonú Nitrogénművek a műtrágyaellátás biztonsága érdekében. Arra emlékeztet, hogy a cégtulajdonos Bige László maga jelentette ki, nem törekszik 60 százaléknál nagyobb részesedésre. „Zavart fog okozni a Bige-féle értékesítési csapat a piacon, mert gyártóként nagyobb a mozgástere az árak alakításában, mint a kereskedőknek. Így hosszú távon gondot okozhat a Fertiliának is” – ismeri el Simon Péter.
Fotó: Kőhalmi Péter
KÉSZPÉNZ NÉLKÜLI VEVŐK. Emlékezetes: a Nitrogénművek tavaly október 21-én leállt, azt követően, hogy az OTP Bank 2008 elején felhagyott a cég forgóeszköz-hitelezésével, és a honi bankszektor más szereplői sem adtak kölcsönt, mert az amúgy remek jövedelmezőségű Nitrogénművek vagyona jelzáloggal terhelt (Péti perpatvar – Figyelő, 2009/4. szám). A termelést csak a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által folyósított, a kormány által garantált 10 milliárd forintos hitelnek köszönhetően tudták újraindítani (ennek a hitelnek az utóéletéről lásd a keretes írást).
A Nitrogénművek egyébként pénzügyileg stabil, bár hitelek nélkül – mint arról a céghez közel álló forrásból értesültünk – nem lenne képes a működésre. A műtrágyagyár a tavalyi évet 7 milliárd forintos nyereséggel zárta, és eddig az idén is pozitív számokat ír. A pénzre szükség is lehet, mert a termelők nem készpénzre vásárolnak. Az integrátor szervezetek ugyanis előre megfinanszírozzák a termelők „bevásárlását” a műtrágya, a vetőmag és a növényvédő szer értékének akár a 80 százalékáig, ezt zömmel egy évvel később, aratás után, a termény értékesítésekor kapják vissza. Ha a gyártó nem vállalkozik erre, akkor mástól rendelnek a vevők.
A Nitrogénművek leendő direkt értékesítési üzletágának a sikere, úgy tűnik, a finanszírozáson, a kiszolgáláson, de mindenekelőtt az árakon áll vagy bukik. Raskó György agrárközgazdász, akinek agrárvállalat-csoportja évi mintegy 100 millió forint értékű műtrágyát vásárol, megversenyezteti az integrátor IKR-t és Kitét, illetve a kereskedő Fertilia Kft.-t, és a legjobb ajánlatot fogadja el. „Nagyon jó kondíciókat, alacsony árat kell ajánlani egy új kereskedőnek, hogy tőle vásároljanak” – húzza alá Raskó.