Pénzbe kerülő esélyegyenlőség?

Medicina, a Figyelő szakmai melléklete
Figyelő
2012-02-21 10:22
Társadalmi öngól az egészségmegőrző önkéntes pénztári szolgáltatások finanszírozható körből való kizárása – állítják a Független Pénztárszövetség szakértői. Az, hogy a kormányzat az idén januártól minden átmenet nélkül a prevenciós szolgáltatásokat a 31 százalékos adófizetési kötelezettséggel járó SZÉP-kártyára sorolta át, súlyos esélyegyenlőtlenséget teremtett a hozzáférés terén.
Nem tudni, hogy a kormány intézkedésének következtében mi a legnagyobb baj: az, hogy sérül 1 milliónyi pénztártag érdeke, az, hogy egy mozdulattal kivontak 15 milliárd forint forrást a magyar egészségügyből, vagy az, hogy az egészségügyben megbocsáthatatlan bűnnek számító esélyegyenlőtlenség miatt a kormány milyen megítélést kap a gyógyítást hivatásuknak érző orvosok és gyógyszerészek körében.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

Az egészségpénztárakat ért kormányzati szigorítás lényege: az idén januártól a tagok már nem költhetnek egészségmegőrző szolgáltatásokra, így gyógyfürdőre, gyógyüdülésre vagy sporttevékenységre. Az ezzel egy időben piacra lépő SZÉP-kártya kibocsátói abban bíznak, hogy az önkéntes egészségpénztárból egy hónap alatt kizárt üdülési szolgáltatások azonnali hatállyal meg is teremtik a kártyásított üdülési csekk piacát.

Mindenki számára világos, hogy alaptalanok a túlzó várakozások: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által publikált adatokból kiolvasható, hogy az egészségpénztárból a SZÉP-kártyára átsorolt szolgáltatások aránya alig haladja meg a 6 százalékot. Azontúl, hogy az egészségpénztárak nyilvánvalóan nem érdekeltek egy konkurens elem életre keltésében (a két elemre külön-külön fordítható maximális évi összeg együttesen 785 ezer forint, de az összesített maximális keret csak 500 ezer), nem is állnak kapcsolatban azzal a körülbelül 10 ezernyi, kártyaelfogadást biztosító üdülést nyújtó szolgáltatóval, amelyek a SZÉP-kártya országos lefedettségű használatát belátható időn belül garantálnák.<#zaras_figyelo#>

Az önkéntes egészségpénztárakat a kormányzati szigorítások iránya aggasztja. Még a Gyurcsány-kormány kezdte meg az egészségmegőrző szolgáltatások részleges kizárását a rendszerből: 2006-ban a szolgáltatások felét az életmódjavító kategóriába sorolta, ami együtt járt az igénybevételhez kapcsolódó szja-fizetési kötelezettséggel. Ma pedig ott tartunk, hogy a tagok szinte csak akkor tudnak az egészségpénztári megtakarításhoz nyúlni, ha valamilyen betegségben szenvednek.

Sajnos a magyar lakosság rossz egészségi állapotát ismerve még bőven maradt mozgásterük az egészségpénztáraknak, ezért is elfogadhatatlan, hogy a munkáltatói befizetéseket sújtó cafetériaadó az idén 15 milliárd forintot von el a tagoktól. Ez megduplázza a tavalyi adóterhet, az ugyanis szövetségünknek a PSZÁF idősoraira támaszkodó számításai szerint tavaly 7,6 milliárd forintot tett ki (az önkéntes egészségpénztárakba 2011-ben 40 milliárd forint munkáltatói befizetés folyhatott be, amit akkor 19,04 százalékos cafetériaadó terhelt).

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

A kormányzat a fenti két intézkedésnek az együttes alkalmazásával teremtett Magyarországon újabb esélyegyenlőtlenséget, ráadásul az erre a legérzékenyebben reagáló szektorban, az egészségügyben. A pénztártagok az egészségpénztári megtakarításukból már nem fordíthatnak az egészségmegőrzésükre, csak azok, akiknek a munkáltatója úgy dönt, hogy a 31 százalékos, az államkasszát gyarapító adóteher megfizetése mellett a SZÉP-kártyát is felajánlja számukra.

Ennek tükrében világossá válik a SZÉP-kártya bevezetését segítő kormányzati kommunikáció.
A Független Pénztárszövetség nem zárójelben kérdezi meg, hogy az egészségpénztári szektornak miért nem jut állami reflektorfény? Nem fontos az egymillió család egészsége? Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk a humánus szempontokat, és csak a fiskális érvekre koncentrálunk, kiszámolta valaki, hogy valóban magasabb lesz a cafetériából beérkező adóbevétel, mint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadása, amikor az egészségükkel törődni már nem tudó embereket egyre többet kell gyógyítani?

Ha valamit, akkor ezt nem fogják megbocsátani a magyar egészségügyben elkötelezetten dolgozók, legyen szó akár orvosról, akár ápolónőről, akár gyógyszerészről, akár a betegeket kiszolgáló gyógyszertári asszisztensről. Mi, független egészségpénztárak a jövőben is mindent megteszünk azért, hogy enyhítsük a betegek anyagi terheit. A patikakártya jól működő rendszere pedig az az eszköz marad, amelynek birtokában az egészségügyben dolgozók az adminisztráció helyett arra tudnak koncentrálni, amihez a legjobban értenek: a gyógyításra.

A szerző a Független Pénztárszövetség elnöke, egyúttal a Figyelőt kiadó MediaCity Kft. ügyvezetője