Füstmentessé válnak a szórakozóhelyek, a munkahelyek, a tömegközlekedési eszközök. Képes figyelmeztetések jelennek meg a cigarettásdobozokon, és nő a dohánytermékek ára. Kérdés, lesz-e megfelelő segítség a dohányfüggő betegek leszoktatását célzó programokra.

Az intézkedések hatására várhatóan jelentősen javul a lakosság egészségi állapota. A nemzetközi tapasztalatok szerint akár egy éven belül 15–20 százalékkal csökkenhet a szívinfarktus miatt kórházi ellátásra szoruló betegek száma.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítása a nemzetközi tapasztalatok szerint háromszorosára növeli a leszokás miatt orvoshoz forduló, önmaguktól leszokni nem tudó dohányosok számát. Magyarországon jelenleg több száz, erre kiképzett orvos és egészségügyi szakember dolgozik, de az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozásának hiányában a szervezett leszokást támogató hálózatról nem beszélhetünk. Tüdőgondozókban, magánrendeléseken egy-egy szerencsés dohányos kaphat ugyan szakszerű segítséget, de a leszokást követő vizitek, amelyek alapvetően meghatározzák a kísérlet sikerességét, csak esetlegesen és néhány elkötelezett dolgozó áldozatkész munkájának hála érhetők el.

A dohányzást sokan szórakozásnak, mások szenvedélynek tartják. De lehet-e szórakozásnak tekinteni azt, ha valaki dacolva a hideggel, széllel és esővel, vacogva áll egy kapualjban csak azért, hogy elszívhasson egy szál cigarettát? A rideg valóság az, hogy a dohányosok túlnyomó többsége azért gyújt rá, mert nem tud létezni a cigarettában lévő drog, a nikotin hatása nélkül.

Füstölés egy éjszakai bárban. Január elsejétől kitiltották a cigarettát a szórakozóhelyekről is. Fotó: Getty Images

A dohányos függősége önálló kóddal (F1720) rendelkező betegség a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában. A függőség tünetei akkor kínozzák a dohányost, ha már kiürült a drog a szervezetéből. Jellemzően a függő dohányos első dolga az ébredést követően, hogy elszívjon egy cigarettát. Egy függő dohányos mindennap rágyújt, és naponta legalább 8-10 szál cigarettát elszív.

A felmérések szerint Magyarországon mintegy 3 millióan dohányoznak, és több mint 1 millióan vannak, akik korábban dohányoztak, de sikerült leszokniuk. A dohányosok nem mindegyikénél alakul ki erős függőség, ők könnyebben, akár saját erőből is le tudnak szokni. Ők mondják, tévesen, hogy a leszokás pusztán akaraterő kérdése, és veszik el ezzel az önbizalmát a saját erőből leszokni nem tudó többségnek.<#zaras_figyelo#>

A jelenleg is aktív dohányosok 80 százaléka szeretne inkább nem dohányos lenni, minden második dohányos pedig minden évben legalább egyszer megpróbálja letenni a cigarettát. Az erősen függő dohányosok leszokási próbálkozásainak viszont kevesebb mint 5 százaléka sikeres, ha nem kap szakszerű segítséget a leszokáshoz.

A dohányzás tehát, ha a függőség már kialakult, már önmagában is betegség, amelynek oka a dohányban lévő nikotin. A nikotinnak vannak a függőség kialakításán túl egyéb élettani hatásai is: gyorsítja az alapanyagcserét, emeli a pulzust és a vérnyomást, érösszehúzó hatása miatt csökkenti a bőr hőmérsékletét, kromoszómakárosító hatása van, és szerepet játszik az oxidatív (a szervezet antioxidáns védekezésének túlterhelése) stressz kialakulásában is. A dohányzás súlyos egészségkárosító hatásának a hátterében azonban végső soron a dohányfüstben lévő egyéb káros anyagok állnak. A gyulladás- és rákkeltő anyagok, valamint a riasztási határértéket nagyságrendekkel meghaladó szálló por a felelős azért, hogy a dohányzás szövődményében minden második beteg meghal, ha nem teszi le időben a cigarettát.


A mai egészségügyi rendszer egyik, ha nem a legnagyobb terhe a dohányzás következtében kialakult betegségek kezelése, amire az OEP évente több mint 100 milliárd forintot költ. Ezzel szemben az alapbetegség meggyógyítását, azaz a dohányos függőségének a megszüntetését az OEP nem támogatja. Pedig az elmúlt évtizedben számottevően fejlődtek az orvostudomány lehetőségei a leszokás támogatásában. Új, hatékony gyógyszerek állnak a rendelkezésünkre, és bővült, kialakult a bizonyítottan hatékony nem gyógyszeres beavatkozások köre is.

A függő dohányos kezelése egyénre szabott, annak megfelelően állítjuk fel a beteg kezelési tervét, hogy a függőség, a környezet és a páciens általános állapota milyen gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelést tesz szükségessé. A dohányos függőségének kezelése nem igényel drága műszereket, és a havi kezelési költség nagyjából megfelel annak, amit azoknak a betegeknek a kezelésére költ az OEP, akik a dohányzásuk miatt lettek COPD-sek (krónikus obstruktív tüdőbetegség).

A halálozási lista dobogójának három fokát elfoglaló betegségek (szívinfarktus, stroke, tüdőrák) kialakulásának is a dohányzás az egyik vagy a legfontosabb oka, ezek kezelése sokszorosan meghaladja a leszokás támogatásának költségét.

Általában egy 3-6 hónapos kezelés révén megszüntethető a függőség akár a dohányosok felénél. Az első hosszabb viziten egy alapos állapotfelmérést követően állítjuk fel a személyre szabott kezelési tervet. A beteget a kezelés megkezdését követően eleinte gyakrabban, később az absztinencia elérése után ritkábban ellenőrzünk. A kezelés első hónapjában, általában már 2 hét után kiderül, hogy a kiválasztott kezelés hatékony-e. Ha nem, akkor tudunk a kezelési terven módosítani. Egy 3 hónapos kezelés összköltsége mintegy 100 ezer forint, ennek háromnegyede a gyógyszerköltség, az egészségügyi szolgáltató díja pedig körülbelül 25 ezer forint.

A dohányzásról leszokás támogatása a leginkább költséghatékony orvosi beavatkozás, hiszen egységnyi befektetett forinttal a legtöbb emberi életet tudjuk megmenteni. Érthetetlen, hogy az OEP százmilliárdokat költ a dohányzás szövődményeinek a kezelésére, de egyáltalán nem támogatja sem a leszokást bizonyítottan segítő gyógyszerek árát, sem a leszokás támogatásában részt venni kívánó egészségügyi szolgáltatókat.

Az OEP és az aktuális pénzügyi kormányzat azzal a kifogással utasítja el évek óta a leszokástámogatás finanszírozását, hogy az adófizetők pénzét nem lehet a maguknak ártó dohányosokra költeni. A dohányzás visszaszorításáért küzdő szakemberek és civilszervezetek minden olyan kezdeményezést támogattak, amelyek nehezítették a dohánytermékekhez való hozzáférést, illetve elősegítették a leszokást.

Támogatjuk a dohánytermékek adótartalmának növelését, sőt, javasoljuk egy olyan, legalább 1 százalékos termékdíj bevezetését is a jelenlegi adókon túl, amelyet a dohányosok azért fizetnek meg, hogy abból a leszokástámogatás egészségügyi költségeit finanszírozni lehessen. Ezzel a dohányos maga fizetné meg a leszokásának a költségeit. A cigaretta dobozdíja így például 600 forint helyett 606 lenne. Ez nem befolyásolná lényegesen a fogyasztás mértékét, ugyanakkor az így befolyó mintegy 5 milliárd forint már fedezné a leszokást támogató rendelések teljes költségét, és az ott felírt bizonyítottan hatékony vényköteles gyógyszerek árához is legalább 70 százalékos támogatást lehetne adni belőle.

Akkor várhatjuk el, hogy a leszokni akaró dohányosok tömegesen vegyék igénybe a leszokást támogató rendeléseket, ha OEP által finanszírozott rendelésen, ingyenesen juthatnának hozzá az orvosi segítséghez, és havonta nem kellene többet fizetniük a gyógyszerért, mint a cigarettáért.
A szerző tüdőgyógyász és belgyógyász szakorvos, a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért elnöke