Lecsengő központi optimizmus

Alban Franciaországban született, önkéntes munkát végezni jött Budapestre négy évvel ezelőtt, de szeretett volna a 8 hónap letelte után is itt maradni. Noha ekkor még nemigen beszélt magyarul, egy hónap alatt sikerült elhelyezkednie egy amerikai információtechnológiai nagyvállalat itteni szolgáltató központjában, ahol a munkanyelv az angol, és nagy igény van franciául beszélőkre. A magyar bérszínvonalhoz képest jól keres, maradási szándékát pedig tovább erősítette, hogy időközben családot alapított magyar párjával, gyermekük márciusban lesz 1 éves.

Munka után. Az alkalmazottak gyorsan cserélődnek.
Fotók: Getty

Őt ráadásul kifejezetten érdeklik a megoldandó informatikai problémák, nem érzi lélekölőnek a munkát, több éve ugyanott dolgozik, miközben körülötte az emberek nagy része már kicserélődött. Sokan pont a monotonitás miatt tartják a nemzetközi szolgáltató központokat modern kori gályapadoknak, ahol nem az evezőt kell húzni, hanem multinacionális vállalatok számára pénzügyi, számviteli, beszerzési, logisztikai, informatikai, hr vagy épp ügyfélkezelési feladatokat végezni. Kisebb számban kutatás-fejlesztési tevékenységet is folytat Magyarországon az ide telepített mintegy 70–80, nemzetközi vállalatoktól kiszervezett feladatokat ellátó (regionális) szolgáltató központ.

Az angolul shared service center (SSC) gyűjtőnéven emlegetett outsourcing bázisok legalább 30 ezer képzett, több mint 80 százalékban diplomás, nyelveket beszélő alkalmazottnak adnak munkát az országban. Számuk más kategorizálás alapján jóval nagyobb. Az állami költségvetés bevételeinek 1,2 százalékát SSC cégek fizetik be – áll a PricewaterhouseCoopers 2010 tavaszán kiadott felmérésében. Ennél újabb azért nem készült, mert a szolgáltató központok rohama közben lecsengett, így a tanácsadócég is kivonult e szegmensből.

Költséget csökkentenek
A jellemzően back office szolgáltatásokat nyújtó Adminex cégcsoport Magyarországon egyelőre kisvállalkozásként üzemel, szoros együttműködésben más, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal. Tevékenységük (méretük ellenére) már most kiterjed Budapesten kívül vidékre is, és célkitűzéseik között belátható időn belül szerepel a bővülés. „A shared service center sikere az adminisztrációs költségek csökkentésében rejlik. Magyarországon sikeresen működünk, nem látok okot rá, hogy a cégcsoport ne bővítse hazánkban tevékenységét” – tudtuk meg Érszegi Andrástól, az Adminex-Hungary Kft. ügyvezetőjétől. Az Adminex elsősorban üzleti tanácsadó és adminisztrációs szolgáltatásokat nyújt (cégalapítás, könyvelés, adótanács, piackutatás, támogatások) olyan vállalkozók számára, akik külföldön keresik termékeik piacát, vagy ott alapítanának céget. Jelenleg kilenc európai országban működik irodájuk.

TAPASZTALATSZERZÉS
Ezzel együtt válságálló területről van szó, hiszen SSC látványos távozásáról nem tudni – mondja Balicza Gábor, az IDC Magyarország elemzője, a téma egyik szakértője. Sőt, az elmúlt 12 hónapban két jelentősebb új központot is létrehoztak. Az egyik a mezőgazdasági gépeket gyártó AGCO-csoport budapesti informatikai fejlesztő központja, a másik az adminisztrációs szolgáltatásokat kínáló Adminex (lásd a Költséget csökentenek c. írást). Két meglévő szolgáltató központ – az IBM Székesfehérváron, a Telekom-csoportba tartozó IT Services Budapesten – pedig számottevő bővítést hajtott végre.<#zaras_figyelo#>

A szektor számokban
Szolgáltató központok száma Magyarországon: 70–80
Foglalkoztatottak száma: 30–50 ezer
Diplomások aránya: 80–90 százalék
Költségvetési befizetések aránya: 1,2 százalék
Forrás: PwC, Figyelő-gyűjtés

Az ilyen több száz fős, telefonnal és online kapcsolattal dolgozó ügyintéző központokban a munka valóban sokszor monoton, általában nem igényel túl sok kreativitást, például egy call centerben az adott kérdésre a számítógép által kínált választ kell bemondani, egy pénzügyi szolgáltató központban pedig a számlázási folyamat egy-egy része vár a munkatársra. Viszont a zömmel friss diplomás, fiatal alkalmazottak legalább el tudnak helyezkedni, jellemzően 150–250 ezer forintos induló fizetéssel. Emellett nemzetközi céges kultúrában szereznek gyakorlatot, valamint csiszolják nyelvismeretüket is. A szolgáltató központban végzett munka a nemzetközi karrier előszobája is lehet, főleg akkor, ha egy vállalat nem külső céghez, hanem saját magyarországi egységéhez helyez ki tevékenységeket.

Így makrogazdasági téren mind közvetlenül, mind közvetve nagy hatása van az SSC-k hozzánk településének – szögezi le Vida Gábor, az IFUA Horváth & Partners Kft. vezető tanácsadója. Hozzáteszi: még az outsourcing szakmában sem egyértelmű, hogy egy-egy tevékenység mikor számít pontosan SSC-nek, de szerinte a kategóriákat kiterjesztő módon értelmezve, akár 50 ezerre is rúghat az ilyen szervezetekben foglalkoztatottak száma, különösen, ha a hazai nagyvállalatok efféle tevékenységeit is ide számítjuk. Ez az összes hazai foglalkoztatott nem kevesebb, mint 1,3 százaléka.

Suhajda Attila, IBM.
Bővítés után

Évtizedes jelenlét
Globális ügyfelei számára az operációsrendszer-támogatással, adattárolás-kezeléssel és a rendszerhálózatok távfelügyeletével kapcsolatos szolgáltatásokat az IBM 1997 óta Székesfehérvárról látja el. Budapesten 2004-ben nyitottak SSC irodát, így ma már a hr, számlakezelési, telefonos ügyfélszolgálati, számlafeldolgozó és pénzügyi szolgáltatásokat is hazánkban végzik, összesen több ezer főt foglalkoztatva. „Az IBM számára Magyarország a méretét meghaladó jelentőséggel bír. Pozitív tényező az ország centrális elhelyezkedése, az oktatás kimagasló színvonala, és az évek során SSC-ben nagy gyakorlatot szerző kiváló munkavállalói kör. Szakember-utánpótlásban nincs hiány, folyamatosan bővülünk, néhány hete zártunk le egy 250 fős bővítést Székesfehérváron” – nyilatkozta Suhajda Attila, az IBM kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója. A jövőről azonban még nehéz biztosat mondani, mert nagyban függ a globális gazdaság teljesítményétől, és számos magyar kormányzati intézkedés sem lépett még életbe.

FOLYAMATOS TÁRGYALÁSOK
A kormányprogram kiemelt prioritása a munkahelyteremtés, ezért a nagyobb beruházóknak szóló, egyedi kormánydöntéssel (ekd) adott támogatásoknál a keletkező új munkahelyek száma, és megtartásuk vállalása igen fontos szempont – emlékeztet Orodán Krisztián, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal sajtófőnöke. A szakértők utalásai ellenére ő nem érzékeli az elvándorlást vagy az érdeklődés érdemi csökkenését. „A befektetők tudják, hogy például az ágazati különadók nem örökre szólnak, az SSC szektort pedig nem érintik közvetlenül. Jelenleg is több mint 10 új szolgáltató központ beruházásról tárgyalunk, amelyek, ha mind megvalósulnak, több mint 2 ezer új munkahelyet teremtenek az országban” – mondja a sajtófőnök.

Debrecen után Budapest
A Magyar Telekom-csoporthoz tartozó, 2500 fős IT Services Hungary Kft. 70 új munkahelyet hozott létre, mivel a kutatás-fejlesztési tevékenységét az elmúlt hónapokban Debrecen után a fővárosra is kiterjesztette. Ilosvai Péter ügyvezető szerint Debrecen után azért döntöttek Budapest mellett, mert olyan új területekre kívánnak betörni, amelyekhez a jó szakembereket itt lehet megtalálni. A most induló projektek fókuszában egyebek közt a munkaállomások virtualizációja, az üzletmenet folytonosságát biztosító eszközök fejlesztése, valamint a szervezeten belüli és szervezetek közötti kommunikáció hatékonyabbá tétele lesz.

Az új központ létrehozásához uniós támogatást kaptak, a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében, összesen 314 millió forintot. Az IT Services a már meglévő szolgáltatásai fejlesztésével még az idén további több száz álláshelyet készül teremteni. Ám, mivel a tapasztalatok szerint a pályakezdők tudása sokszor hiányos, a vállalat azzal biztosítja az utánpótlást, hogy több egyetemen gyakorlatorientált képzéseket szervez. Emiatt indult el például ebben a hónapban a Miskolci Egyetemen az úgynevezett Train IT kurzus, amely nem informatikai végzettségű, nyelveket beszélő érettségizetteket és diplomásokat készít fel az IT Service debreceni központjában való munkavégzésre.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal optimizmusával szemben több iparági szakértő határozottan úgy véli, hogy az országimázsnak az utóbbi hónapokban zajló megkopása sok potenciális befektetőt tarthat távol, irányíthat más országokba. Mivel egy ilyen döntés hosszú, legalább ötéves időtávra szól, a befektetés megtérülését pedig jó előre kiszámítják, a hasonló régiós országok közül azt választják, ahol kevesebb a negatív hír, kiszámíthatóbb a makro környezet – állítják a megkérdezettek.

Az IDC-s Balicza Gábor szerint manapság a kiszervezésről döntő nagyvállalatok sokkal jobban megnézik a sokáig az egyik legjelentősebb célpontként számon tartott Magyarország konkurenseit is. Románia és Bulgária például ideális terepe lett a számla-feldolgozási, adatkezelési munkáknak, hiszen – akár a termelő cégeknél – egyfajta értéklánc a kiszervezett szolgáltatások terén is érvényesül.

KÖLTÖZNI NEM AKARNAK
Vida Gábor megemlíti, hogy a velük egy irodaházban dolgozó SSC például nemrég Szerbiába költözött. Ezzel együtt szerinte a termelő üzemektől eltérően e vonatkozásban kevésbé kell tartani a már itt lévő szolgáltató központok keletre költözésétől. Bár az SSC-k esetén gépeket nem kell költöztetni, csak „az irodában kell lekapcsolni a villanyt”, a munkaerő kinevelése, kitanítása egy szolgáltató központban sokkalta drágább, mint egy összeszerelő üzemben.

Amíg pedig Kínával, vagy az ázsiai kistigrisekkel a termelés terén szinte lehetetlen versenyezni, addig az európai gondolkodás, a helyi kultúra és a nyelvek alaposabb ismerete a szolgáltató központok terén fontos megtartó erő. Hiába olcsóbb egy ázsiai, például indiai helyszín, ha az ottani emberi, vállalati kultúra mássága, illetve az időzóna komoly gátja a hatékony szolgáltatási tevékenységnek.