A jelenlegi jogszabályok szerint az önkéntes nyugdíjpénztárba a havi minimálbér 50 százalékáig (idén 35 750 forintig), az egészség- és önsegélyező pénztárakba pedig 30 százalékáig (21 450 forintig) teljesen adómentesek a tagok utáni munkáltatói befizetések. Ez a küszöb nem okozott különösebb problémát a pénztári szektorban, hiszen elvétve akadt csak olyan munkáltató, amely e mértéknél magasabb pénztári hozzájárulást nyújtott volna tagjainak. (Annál is inkább, mert a pénztári jogszabályok szerint a tagdíj-kiegészítés minden munkavállalónak csak egységesen, azonos összegben vagy a fizetés azonos százalékában nyújtható.)

Az új adó terve még tavaly év végén merült fel, először csak halványan, majd idén februárban már a pénzügyi kormányzatnál testet öltött, konkrét tervként. E szerint 2010-től úgy adóztatnák meg a vállalati természetbeni juttatásokat (a pénztári tagdíjak mellett például az üdülési csekket vagy más cafeteriaelemeket), hogy összeghatártól függetlenül minden második, e célra fordított forint járulékköteles lenne.

Szó sincs feledékenységről

Bár Bajnai Gordon új miniszterelnök első, április eleji válságkezelési programtervezete még nem tartalmazott az adórendszerre vonatkozó intézkedéseket, ennek oka nem az volt, hogy a munkaadói megszorításokról „megfeledkezett” volna az új kabinet. Úgy tudni, a kormány új vezetője a kinevezése utáni első 45 napban a már meghirdetett, azonnali kríziskezelő lépésekre koncentrál majd, ám ezt követően sorra kerülnek egyebek mellett a természetbeni juttatásokra vonatkozó szigorítások is.

Az eddigi rendszerben például 10 ezer forintnyi havi tagdíj-kiegészítés ugyanennyibe került a munkaadóknak, mégpedig úgy, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak ebből legfeljebb 100–700 forintnyit vontak le működési és likviditási kiadások címén, a többi a tag egyéni számláját gazdagította. Ha viszont életbe lépnének a szigorítások, a 10 ezer forintnyi befizetést 3100 forintnyi személyi jövedelemadóval (szja) és 2349 forint társadalombiztosítási járulékkal sújtanának – kalkulált Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Költői kérdés, hogy a jelenlegi súlyos válság, a megrendelések visszaesése és az elbocsátások idején a legtöbb munkaadónak lenne-e az eddigi 10 ezer helyett 15 449 forintja arra, hogy alkalmazottjainak továbbra is a megszokott összeget írják jóvá pénztári számláján.

Pedig a munkaadók ma sem kis összegeket áldoznak foglalkoztatottjaikra. Az MKB önkéntes nyugdíjpénztáránál például 68 százalék, az egészségkasszánál pedig 80 százalék a foglalkoztatotti befizetések aránya – sorolta Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. Az egyik legnagyobb pénztárpiaci szereplő, az OTP-kassza szerint ezek az arányok az egész önkéntes szférára igazak. Mint Várnagy Anikó, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetője egy tájékoztatón fogalmazott, náluk csak azért kisebb, 50-60 százalék a munkáltatói befizetések hányada, mert több nagy foglalkoztatójuk elvárja, hogy dolgozóik maguk is takarékoskodjanak.

Rendszervég?

Az adómódosítás lefejezné az önkéntes pénztári szektort. Ez az öngondoskodás 1994 óta felépült rendszerének feladását jelentené – summázta Paczolai Szabolcs, a Dimenzió Magánnyugdíjpénztár ügyvezetője. Szerinte elsőként, egy-két éven belül a kisebb taglétszámú egészség- és önsegélyező pénztáraknak kellene kényszerű beolvadással megszűnniük, ám kérdés, hogy nagyobb nyugdíjpénztári társaik meddig bírnák. Egy másik, név nélkül nyilatkozó pénztárvezető úgy fogalmazott: egy ilyen, átmenetinek szánt intézkedést legfeljebb akkor lehetne bevezetni, ha azt követően az eddiginél is jóval erőteljesebb állami kedvezményrendszerrel próbálnák visszaállítani a nyugdíj célú önkéntes gondoskodás iránti vonzerőt.

A munkaadók ma a pénztárakkal megkötött írásos szerződésekben kötelesek szabályozni a dolgozóik utáni hozzájárulások, akár a tagdíj-kiegészítéseken túli egyszeri adományok módját (ha egy cégnek több pénztárnál van tagja, több ilyen szerződést köt). Mivel ezek a megállapodások 2009-re már életbe léptek, Juhász Istvánné legfőképp a jövő év miatt aggódik, hiszen a felek az egyezségeket rendszerint évente újítják meg.

Mélyrepülés

Márpedig a munkaadókat nem csak az új járulékterhek, hanem az önkéntes nyugdíjpénztárak tavalyi, átlagosan mínusz 10,7 százalékos negatív hozamteljesítménye is aggaszthatja (más kérdés, hogy a kasszák 10 éves átlaghozama még a 2008. évi teljesítmény ellenére is évi plusz 6,9 százalékos volt, ami mintegy fél százalékkal „megverte” az időszakra számított éves inflációt). A kérdés, hogy „jó helyre fizetjük mi egyáltalán a dolgozóink után a pénzt?” annál is inkább felmerül, mert az értékvesztés miatt – mint több pénztárvezető is megerősítette – a tagok részéről felgyorsult a 10 év előtakarékoskodás utáni, adómentesen igényelhető hozamok kivétele az önkéntes nyugdíjkasszákból.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint az adószigorítások nyomán a munkáltatók az öngondoskodás helyett más, adómentes vagy alacsonyabb járulékterhű, a közvetlen fogyasztást célzó dolgozói juttatásokat keresnének (már ha maradnának még ilyenek), vagy egyszerűen szűkítik majd a béren kívüli juttatások körét. Utóbbi azt is jelenti, hogy ezen adótervekből nem lesznek meg a remélt állami adóbevételek. Ehhez pénztárvezetők még annyi tesznek hozzá: az önkéntes nyugdíjpénztárak – hála az általuk kezelt hatalmas vagyonnak – ma az állampapírpiac jelentős vásárlói. Kevesebb befolyó tagdíjból viszont kevesebb államkötvény lejegyzésére juthat majd.