Világszerte megismerhették az utóbbi években a bódvalenkei házak falát borító óriási, színes freskókat, holott a település korábban legfeljebb a mélyszegénységről híresülhetett volna el. A falu infrastruktúrája nincs kiépítve, kútról veszik a vizet, a havi átlagjövedelem pedig tavaly 12 ezer forint alá csökkent. A freskófalu ötlete Pásztor Eszter fejéből pattant ki, aki a tarka házakkal szerette volna vonzani a turistákat, hogy így jussanak bevételhez a helybéliek.

„Ha beindul a turizmus, már kiegészítő szolgáltatásokat is lehet nyújtani. Infrastruktúra nélkül viszont nem megy: hiába élvezik az ittlétet a holland nyugdíjasok, ha ebéd után másfél órát kell sorba állniuk a projektiroda egyetlen angolvécéje előtt” – magyarázza az ötletgazda. Három egyetem segítségével vágott bele a pályázatírásba és a feladatok megtervezésébe, de a munka nem volt zökkenőmentes.

Koncert Bódvalenkén a festett házak előtt. Fejlesztési stratégia készült. Fotó: MTI

A bódvalenkeiek számára idegen volt például, hogy projektekben gondolkodjanak. Az IFUA Nonprofit Partner tanácsadóinak javaslatára workshopot rendeztek: a falu hangadóit elvitték a cég budapesti irodájába és közösen felvázolták Bódvalenke problématérképét, majd számba vették az erőforrásokat és lehetőségeket. A cég emberei részt vettek a szükségletfelmérésben és az üzleti tervek kidolgozásában is. A közös munka eredményeképpen elkészült a falu fejlesztési stratégiája.

Messze nem a bódvalenkei projekt az egyetlen civil kezdeményezés, amelyen sokat segíthet a tanácsadók közreműködése. Hazánkban csak 20 éves múltra tekint vissza a civilszféra, ezért kevés a tapasztalat, és több tényező is indokolhatja a szakemberek bevonását. A civilszervezeteknek gyakran kell szembenézniük például azzal, hogy forráshiány miatt nehezen tudnak jó szakembereket toborozni.<#zaras_figyelo#>
NEM PÉNZKÉRDÉS
Hasonló problémák megoldására vállalkozott a Horváth Péter alapította menedzsment tanácsadó cég, az IFUA, amikor definiálni akarták a cég társadalmi felelősségvállalásának tárgyát. Három éve hozták létre az IFUA Nonprofit Partnert, amely azóta 9 projektet segített ingyenes tanácsadással. „Hatékonyabbá tesszük a civilszervezetek működését, így közvetve társadalmi problémák orvoslásában tudunk közreműködni” – foglalja össze célkitűzésüket a részleget vezető Bakó Csaba.

Bizonyos helyzetekben különösen elkél a korszerű menedzsment. Alaposan felkavarhatja például a dolgok megszokott rendjét, amikor egy párfős kezdeményezés nagy szervezetté fejlődik. Ezzel szembesült az értelmi fogyatékos embereket segítő, 1993-ben életre hívott Kézenfogva Alapítvány is, amely az évek folyamán módszertani-szolgáltató központtá nőtte ki magát. A változások viszont kevésbé átlátható munkafolyamatokkal, adminisztrációs problémákkal és a munkatársak leterheltségével jártak együtt, a korábban jól működő, közös döntéshozatal pedig már inkább lassította az ügymenetet.

Pordán Ákos ügyvezető szerint bizonyos érettség után hasznos kikérni piaci körülmények között dolgozó tanácsadók véleményét. Ennek nyomán átstrukturálták a programokat és belső kommunikációs rendjüket, valamint több kisebb szakmai csoportot hoztak létre, amelyek mélyebben tudnak egyes kérdésekkel foglalkozni. A túl sok adminisztratív feladat alatt nyögő kollégákat diákmunkásokkal tehermentesítették, így kreatívabb munkát végezhettek.

TÖBBET ÉSSZEL
Tipikus hibája a civilszervezeteknek, hogy nehezen tudják szűkíteni, pontosan milyen területekre koncentráljanak. A portfóliótisztítás szükségességét ismerték fel a Crescendo Nyári Akadémiánál is. A Crescendo nemzetközi ökumenikus zenei mozgalom hazai szervezete fiatal előadóművészek számára tart kéthetes mesterkurzust minden nyáron Sárospatakon, ám egyre több olyan kérdés merült fel a szervezőkben, amelyek indokolttá tették a beavatkozást. El kellett dönteniük, melyik korosztályra fókuszálnak, kiterjesztik-e a programot más művészeti ágakra is, illetve szeretnének-e fesztivállá alakulni.

„Ehhez tudnunk kellett, ki lesz a célcsoportunk, tervezünk-e festő- és színészkurzust, vagy hogy Európa mely részéről csábítanánk még be diákokat” – elevenít fel pár dilemmát Hamar Domonkos operatív igazgató. Az IFUA közreműködésével fogtak stratégiaalkotásba, és a tervek szerint anyagi helyzetük stabilizálása után vágnak bele a lehetőségek megvalósításába, mégpedig a 20/80 szabályt alkalmazva: leírták, mit csinálnának ideális esetben, de emberhiány miatt csak a legtöbb eredményt hozó 20 százalékot hagyták meg.

A célok egyértelmű meghatározása és kommunikálása minden eddiginél nagyobb jelentőséggel bírhat. Korábban is elvárták a civilszervezetektől a pénzadományok hatékony felhasználását, ám a jelenlegi gazdasági helyzet még inkább kikényszeríti a befolyó összegek legmegfelelőbb kezelését. Ráadásul a források várhatóan a válságot követő időszakban sem állnak vissza a korábban megszokott szintre.