Rácsodálkozás

Cinikus indoklást adott januárban a felsőoktatási felelős helyettes államtitkár a köztévében arról, hogy a közgazdászképzésnél miért csökken töredékére az államilag finanszírozott keretszám. A posztjáról akkor már távozóban lévő Dux László így érvelt: az egyetemeken az adóelkerülési technikákra tanítják meg a diákokat, akik a végzés után elhelyezkedve esetleg éppen ezt a tudásukat használják fel. Bár a fő magyarázat nem ez, hanem a válság és az érettségiző korosztály létszámának csökkenése volt, az eset jól mutatja, milyen nehéz a költségvetési kényszereken túlmutató érveket találni az államilag finanszírozott helyek mintegy 30 százalékos csökkentése mellett.

Debreceni tüntetés a felsőoktatási törvény ellen.
A hallgatóknak sem tetszik. Fotó: MTI A keretszámok kihirdetése utáni első sokk természetesen az egyetemeket és főiskolákat érte (Harc a hallgatókért – Figyelő, 2012/5. szám), de mostanra már a vállalati szféra is elkezdte méricskélni, hogy mivel jár számára a változás, amikor a szűkített finanszírozású rendszerben végzettek 4–5 év múlva megjelennek majd a munkaerőpiacon. Elsősorban nem a közgazdászokért aggódnak, mivel belőlük valóban el van látva a piac, és mivel ez a képzési terület nem számít igazán drágának, eddig is sokan végeztek költségtérítéses formában. „A cégünkhöz felvett pályakezdők jelentős része már most is fizetős karokról jön, másrészt az általunk keresett ideális jelöltek közül sokan részesülnek ösztöndíjban vagy dolgoznak a tanulmányaik mellett” – nyilatkozta például lapunknak Kiss Gábor, a frissdiplomásokat elsősorban a pénzügyi területre kereső, közel 1300 embert foglalkoztató Coca-Cola HBC Magyarország Kft. humánerőforrás igazgatója. Így a cég nem is számít arra, hogy 4–5 év múlva az eddig megszokottnál kisebb felhozatalból válogathat majd a toborzásnál.

MENEKÜLŐ UTAK
Ezzel együtt a sok közgazdászt foglalkoztató vállalatok között vannak olyanok, amelyeket cselekvésre ösztönzött a gazdaságtudományi képzés 95 százalékos lefaragása. A PwC Magyarország például 1 millió forinttal támogatja a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Biztos jövő elnevezésű ösztöndíjprogramját. A BGF-nél abban bíznak, hogy a PwC csak az első a sorban, és hamarosan újabb vállalatok sorakoznak majd fel támogatóként.<#zaras_figyelo#>

Vannak némileg más típusú kezdeményezések is, amelyeknek anyagi oldala felértékelődhet a jövőben. Az évente mintegy 50 frissdiplomást és 10 gyakornokot toborzó, közel 500 főt foglalkoztató Ernst & Young például minden évben versenyt rendez az egyetemisták számára adó és audit témakörben, s az ezeken elért jó helyezés pénzdíjjal jár, valamint szintén kínál ösztöndíjat a tehetséges diákok számára. Debreczeni Dóra, a nemzetközi könyvvizsgáló cég hr igazgatója bízik benne, hogy a keretszám csökkentése nem fog változtatni a tehetséges fiatalok céljain, és továbbra is sokan tanulnak majd gazdasági területen. Szerinte hosszú távon a felsőoktatásba kerülő diákoknak lesznek alternatív lehetőségei az oktatás költségeinek fedezésére, inkább az a kérdés merül fel, hogy azok a diákok, akik az átmeneti időben végeznek, fel vannak-e készülve a változásokra.

INFORMATIKAI SZŰKÍTÉS
A bölcsész és a közgazdász képzés keretszámainak csökkentése nem volt meglepő az előzetes kormányzati kommunikáció tükrében, az viszont sokakat meglepett, hogy például az informatikának még az előbbinél is nagyobb arányú veszteséget kell elszenvednie (néhány képzési terület keretszámát lásd a táblázatban). „Őszintén szólva nem is nagyon tudjuk értelmezni, hogy majdnem a felére csökken csökkent a keretszám” – mondja Joó Bálint, az elsősorban informatikusokat foglalkoztató Hewlett–Packard Magyarország Kft. hr generalistája. A vállalat a szolgáltató központként működő helpdesket kiszervezte egy partnerhez, és ezen a területen nem is tart a munkaerő-utánpótlás drasztikus csökkenésétől, mivel itt csak a nyelvtudás számít, így diplomát sem kell felmutatniuk a jelentkezőknek. A mélyebb informatikai ismereteket megkövetelő területeket illetően viszont aggódnak a felsőoktatási változás hatásai miatt az évente 25–30 frissdiplomás pozíciót betöltő, mintegy 1500 embert foglalkoztató vállalatnál. „Németül jól tudó informatikusokat például már jelenleg is nehezen találunk, így számunkra nem sok jót ígér a kihirdetett szintű volumencsökkenés” – jegyzi meg Joó Bálint.

Az informatikához képest a műszaki terület még egészen megúszta, a közel 20 százalékos csökkenés ahhoz képest azonban mindenképpen meglepő, hogy a vállalkozások évek óta folyamatosan mérnökhiányról panaszkodnak. Igaz, ez a probléma nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára jellemző, még a mérnököket hagyományosan megbecsülő Németországra is. A német gazdaság egyik zászlóshajója, a Magyarországon mintegy 8 ezer embert foglalkoztató Bosch-csoportnál óvatosan fogalmaznak a változásokról. A cégnél szorosan nyomon követik a fejleményeket, de az a véleményük, hogy az új keretszámokból most még nehéz a jelentkezők számára következtetni. „Az alapproblémát mi abban látjuk, hogy a műszaki felsőoktatás még mindig nem elég népszerű, így a képzés e területe eleve behatárolja a lehetőségeinket, hiszen a hazai egyetemi kibocsátás itt évek óta nem elegendő” – hangsúlyozta a Figyelőnek Nagy Anikó, a magyarországi Bosch humánerőforrás igazgatója. Így szerinte a mérnökképzés elismertségének a növelésére, és a képzésben részt vevő fiatalok kiemelt támogatására van szükség.

Vélemények az önköltséges felsőoktatásról

Kiss Gábor, a Coca-Cola HBC Magyarország humánerőforrás igazgatója: tapasztalataim szerint, aki bízik magában és a tehetségében, utat fog találni magának a tanulmányai finanszírozásához.

Majorné Kelsánszky Mária, a Teva hr szolgáltató központjának vezetője: még akkor is hosszú időbe telik a tanulmányok közben felvett hitelek visszafizetése, ha valaki jól keres. A diákhitel terhei indokolatlanul magasak.

Nagy Anikó, a magyarországi Bosch-csoport humánerőforrás igazgatója: a hiányszakmák jelentős százalékban a műszaki tevékenységekhez köthetőek, és a mérnök diploma az egyik legkeresettebb jelenleg a munkaerőpiacon. A mérnökképzés elismertségének növelésére, és a képzésben részt vevő fiatalok kiemelt támogatására van szükség.”

Joó Bálint, a HP hr generalistája: az Egyesült Államokban ez egy abszolút bevett és bejáratott dolog, Magyarországon azonban ehhez némi szemléletmódbeli és kulturális váltás szükséges. Járható útnak tartom, bár személyesen nem vagyok híve az ilyen korai eladósodásnak.

Debreczeni Dóra, az Ernst & Young hr igazgatója: az a megközelítés, hogy későbbi keresete terhére a hallgató maga finanszírozza a tanulmányait, nagyon sok országban már működik, és a tapasztalat az, hogy ösztönzőleg hat a teljesítményre. Itt inkább az a kérdés merül fel, hogy azok a diákok, akik a mostani átmeneti időszakban végeznek, fel vannak-e készülve erre a változásra.”

Mivel ez utóbbiban a jelek szerint az államra egyre kevésbé lehet számítani, felértékelődnek a cégek kezdeményezései. A Bosch például gyakornoki programokra, ösztöndíjakra, szakdolgozati, tudományos diákköri és PhD konzultációkra ad lehetőséget budapesti, hatvani és miskolci gyáraiban. A két miskolci üzem által létrehozott Bosch-díj nemcsak pénzjutalommal, hanem külföldi tanulmányúttal is jár. A csoport minden hazai műszaki felsőoktatási intézménnyel együttműködik, a legszorosabban a Miskolci Egyetemmel, ahol Bosch tanszéket is létrehoztak. Amellett, hogy a környékbeli gyárak a kutatás-fejlesztés terén egyre nagyobb mértékben számítanak a Miskolci Egyetem közreműködésére, az üzemek szakember-utánpótlásának túlnyomó többsége is az intézmény végzett diákjai közül kerül ki.

Hasonlóan szoros az együttműködés a Teva Gyógyszergyár Zrt. és a Debreceni Egyetem között. A természettudományi karon 2007-ben jött létre a vegyészeket a gyógyszeripar specialitásaival megismertető tanszék, a gyógyszerészeket az iparág felé terelő tanszéket pedig 2011 júliusában alapították meg. Mindkét esetben hiánypótló kezdeményezésről van szó, mert – mint Majorné Kelsánszky Mária, a Teva itteni hr szolgáltató központjának vezetője fogalmaz – korábban mind a vegyészek, mind a gyógyszerészek képzése során mintha megfeledkeztek volna arról, hogy gyógyszergyártás is létezik Magyarországon.

Ezeken a tanszékeken a hazánkban csoportszinten 3 ezer főt foglalkoztató Teva szakemberei tanítanak, ám a fenntartásuk így is sok pénzbe kerül. A költségeket eddig a szakképzési hozzájárulásból is kiegészíthette a vállalat, ám az idén a befizetés szabályai úgy módosultak, hogy erre nincs többé lehetőség, nem lehet közvetlenül partner intézmények számára folyósítani a pénzt. A befizetés bekerül egy nagy közös kalapba, a képzőhelyeknek pályázniuk kell e forrás felhasználására.

Ezt a változást Majorné Kelsánszky Mária saját szempontjukból még súlyosabbnak tartja, mint a természettudományos keretszámok csökkenését. „Az alacsonyabb keretszámok miatt is aggódunk, de ha azt nézzük, hogy más területeken mekkora csökkentések voltak, akkor még viszonylag jól járt a természettudományos képzés. A szakképzési hozzájárulás központosításával együtt azonban már beláthatatlanok lehetnek a következmények” – fogalmaz a szakember.

Kétségtelen, hogy a szakképzési hozzájárulást nem minden esetben használták fel jóhiszeműen és szakszerűen, az egyik vállalkozói érdekképviseleti szervezetnél olyan esetről is beszámoltak lapunknak, amikor egy cégnél a képzési osztályon dolgozók saját maguknak vásároltak tévéket a keretből. A jogszabályalkotó a teljes központosítással azonban átesett a ló túlsó oldalára, és ha nem finomít a szabályokon, akkor félő, hogy jócskán meggyengülnek a vállalatok és az egyetemek közötti kapcsolatok, pedig az államilag támogatott keretszámok drasztikus csökkentése idején éppen azok erősítése lenne célszerű. Ráadásul az egész oktatási reform célja az lenne, hogy a képzés minél jobban alkalmazkodjon a munkaerő-piaci igényekhez, azokat pedig a vállalatoknál senki sem ismer jobban.

A Teva nem adta még fel, reménykedik a jogszabály megváltoztatásában, de egyelőre még az sem világos, hol kéne lobbizni, és ki lesz a pénz gazdája. A gyógyszergyártó mindenesetre nem tervezi a kivonulást a felsőoktatásból, egy gödöllői szakközépiskolával tervezett – a régióban hiányszakmának számító – vegyésztechnikus képzést célzó projekt viszont áldozatul eshet a befizetés központosításának.

ELSZÍVÓ HATÁS
Akárhogy is állnak a felsőoktatási változásokhoz, a cikkünkben szereplő vállalatok a hazai átlagnál kedvezőbb helyzetben vannak toborzási szempontból, kiemelt népszerűségnek örvendenek ugyanis a pályakezdő diplomások körében. Saját ágazatában a Bosch, a Coca-Cola, az Ernst & Young, a HP és a Teva egyaránt az élen végzett a Figyelő, az Aon Hewitt nemzetközi tanácsadó cég és a közgazdász hallgatók nemzetközi szervezete, az AIESEC együttműködésében készült tavalyi Munkáltatói Márka Kutatásban.

Vagyis ezek a vállalatok még szűkülő felhozatal esetén is jó eséllyel vonzzák magukhoz a legtehetségesebb pályakezdő diplomásokat, nagy kérdés azonban, mi lesz a jóval kevésbé tőkeerős hazai kis- és közepes vállalatokkal, amelyek a multikkal jellemzően sem fizetésben, sem előmenetelben nem tudják felvenni a versenyt.