Közös cégben az MVM és az E.ON
■ Beszáll a Magyar Villamos Művek (MVM) áramkereskedelmi platformját működtető cégbe, a Powerforumba az E.ON Hungária. A Powerforum – amelyen tavaly a magyarországi villamosenergia-felhasználás 20 százaléka cserélt gazdát – ezentúl nem csak a villamosenergia-kereskedésnek biztosít keretet, hanem a földgáz adásvételnek is. A céget 2002-ban 120 millió forintos alaptőkével hozta létre az MVM, és most ugyanekkora összeggel száll be az E.ON is, így a két tulajdonos részesedése 50-50 százalékos.

Zágráb nem szorul segítségre
■ Horvátország nem fordul hitelért a Nemzetközi Valutaalaphoz, pénzügyi rendszere ugyanis megőrizte stabilitását, s a kormányzat reményei szerint ez a jövőben sem változik majd – jelentette ki Zeljko Rohatinski jegybankelnök. Az ország küladóssága az idén nem nőtt 2008 végéhez képest, s az adósságállomány 70 százaléka a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok és bankok kötelezettsége. A globális válság persze nem hagyja érintetlenül a horvát gazdaságot sem: az export az idén várhatóan 10 százalékkal esik vissza, a GDP pedig 4 százalékkal zsugorodik a jelenlegi prognózisok alapján.

IMF–Világbank közgyűlés
■ Szombaton kezdődik Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi közgyűlése. A tanácskozás központi témája a G20 országok legutóbbi londoni megbeszélésein jóváhagyott válságkezelő intézkedésekkel kapcsolatos feladatok megvitatása lesz. A pénzügyi elit azonban minden bizonnyal kénytelen lesz foglalkozni a gazdasági folyamatokat is fenyegető új járvánnyal, a sertésinfluenzával is.

Kenőpénz a magyar Gripen-ügyletnél?
■ Magyarországi szálat is tartalmaz az osztrák hadiipari lobbista tevékenységéről a brit korrupcióellenes hatóság (SFO) által összeállított titkos nyomozati anyag. A dokumentumból a Format című osztrák hetilap közöl részleteket. Eszerint Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák lobbista – mellesleg magyar származású és gróf, s nem utolsósorban Maria Rauch-Kallat néppárti politikus férje – nem csak a már eddig is széles körben tárgyalt két ügyletnél, azaz Ausztria és Csehország Gripen-vásárlásánál fizetett kenőpénzeket, hanem a magyar beszerzéshez kötődően is. Az iratban az áll, hogy a Gripeneket gyártó BAe lobbistája azt javasolta megbízóinak: Ausztriában négy embernek 18 millió eurónak megfelelő összeget, Csehországban húsz embernek több mint 73 millió eurót, Magyarországon pedig öt embernek 13 millió eurót fizessenek ki közvetítőkön keresztül.

Strabag: Gyeripaszka kiszáll
■ Megválni kényszerül az osztrák Strabagban lévő 25 százalékos részvénycsomagjától Oleg Gyeripaszka. A tavaly még az orosz milliárdosok listáját vezető, mára a céges részesedések leértékelődése nyomán vagyonának nagyobb részét elvesztő és súlyosan eladósodott oligarcha Strabag-pakettjét az építőipari csoport másik három nagy részvényese veszi át. A tranzakció nyomán Hans-Peter Haselsteiner vezérigazgató és családja 32 százalékos részesedéssel rendelkezik majd, a Raiffeisen Bank és a hozzá tartozó Uniqua biztosító pedig 21,5-21,5 százalékkal. Gyeripaszka tulajdonában szimbolikusan 1 darab részvény marad, s az év végéig opciója van pakettjének visszavásárlására. Az orosz milliárdos korábban a német Hochtief építőipari csoportban lévő részesedését is kénytelen volt átadni hitelezőinek.

Brüsszel támogatja a Bajnai-csomagot
■ Az Európai Bizottság támogatja az új magyar kormány által bejelentett válságkezelő intézkedéseket és reformprogramot – közölte José Manuel Barroso kedden Brüsszelben újságírók előtt, miután megbeszélést folytatott Bajnai Gordon miniszterelnökkel. A bizottsági elnöke hozzátette: biztosítékokat kapott arra, hogy Magyarország teljesíti a Nemzetközi Valutaalap és az EU feltételeit, amelyek a tavaly novemberben jóváhagyott 20 milliárd eurós készenléti hitelkerethez kapcsolódnak. A magyar kormányfő a tárgyalásokon elhangzottakból azt emelte ki, hogy az európai parlamenti választások után az EU-nak újult erővel, összeurópai szinten kell folytatnia a válságkezelést.

Mol-igazgató az Év CIO-ja
■ Tóth Attila Zoltán, a Mol-csoport informatikai igazgatója lett az Év CIO-ja (chief information officer – informatikai vezető). A döntést a Figyelő és a Computerworld hetilapok által szervezett budapesti CIO ’09 – Kormányzás viharos vizeken címmel a napokban megrendezett konferenciához időzítve ismertették. Az elismerésről az informatikai piac meghatározó szereplői és szakértői, szakmai szervezetek képviselői által alkotott zsűri határoz, a díjat Cselőtei Attila, a CIB Bank informatikai divízióvezetője, az előző évi díjazott adta át a konferencia gálavacsoráján. A villamosmérnök-közgazdász végzettségű Tóth Attila Zoltán korábban a Chinoinnál, a Sanofinál és a General Electricnél dolgozott, a Molhoz 2005-ben csatlakozott, kezdetben az alkalmazásfejlesztési részleg vezetőjeként.

Bevásárolna a Fiat
■ Nagybevásárlásra készül válság idején Sergio Machionne, a Fiat első számú vezetője. Az olasz autógyár érdeklődik a bajban lévő General Motors (GM) német leányvállalata, az Opel iránt, valamint partneri kapcsolatra kíván lépni egy másik amerikai gyártóval, a szinten nem túl rózsás pénzügyi helyzetben lévő Chryslerrel. Ezen túl szó van arról is, hogy a Fiat a GM-mel is közösen gyártana autókat, főleg Latin-Amerikában. Ha megvalósul az Opel és a Fiat frigye, akkor a Volkswagen után a második legnagyobb európai gyártó jönne létre. Elemzők szerint viszont a Fiatnak magának is alig van pénze s nyakig eladósodott, s nem véletlenül környékez meg olyan vállalatokat, amelyek állami támogatást kapnak.

Mikor lesz lengyel euró?
■ Lengyelország a tervekkel ellentétben az idei első félévben már nem tud belépni az euró-bevezetés előszobájának tekintett árfolyam-mechanizmusba, az ERM II-be. Az ezt kijelentő Dominik Radziwill pénzügyminiszter-helyettes szerint Varsó továbbra sem mond le az euróövezeti csatlakozás 2012-es céldátumáról. Lengyelországnak a közös pénz bevezetéséhez megszabott kritériumok közül elsősorban a költségvetési hiányra vonatkozó 3 százalékos küszöbbel vannak gondjai: a büdzsé hiánya tavaly a GDP 3,9 százalékára rúgott, s az idén várhatóan 4,6 százalékra megy fel.