Meggyőződésem, hogy az ágazat mellőzésében a vezető mezőgazdasági vállalatok egyedi felelőssége is megmutatkozik. A telekommunikáció vagy a gyógyszeripar újdonságairól rendkívül tájékozottak vagyunk, ezen ágazatok létjogosultságát egyáltalán nem kérdőjelezzük meg. Ez érthető is, hiszen éves médiaköltésük átlagosan 30–50-szerese a mezőgazdaság ilyen irányú kiadásainak, vagy nevezzünk inkább befektetéseinek. Ha és amennyiben a mezőgazdaság vezető vállalatai azt szeretnék, hogy hazánkban az ágazatukat is súlyának, jelentőségének megfelelően kezeljék, akkor el kell gondolkodniuk azon, hogy a különféle támogatások, pénzügyi programok és finanszírozási lehetőségek mellett milyen kommunikációs eszközökkel növelhetik saját cégük és ágazatuk országon belüli és határokon túli ismertségét és versenyképességét.

„Mezőgazdasági ország vagyunk!” „Magyarország az Európai Unió éléskamrája!” Számos ehhez hasonló állítást tudnánk felsorolni. Mintha nem fektetnénk kellő hangsúlyt azonban ennek kommunikálására. Tájékozottak vagyunk a technológiai újdonságokról, pontosan ismerjük a legújabb mobiltelefonokat, de semmit nem hallunk arról, hogy mi vagyunk a világ egyik legnagyobb libamájexportőre, nem tudjuk, hogy hazánk földjeinek kétharmada művelés alatt áll, s ennél magasabb aránnyal az EU-n belül csak Dánia és Nagy-Britannia büszkélkedhet. <#zaras_figyelo#>

Nem tudjuk, hogy Európában mi rendelkezünk a gabonatermelésre legalkalmasabb minőségű földdel, hogy mezőgazdasági területeink felén termelnek gabonát. Ehhez hasonló értékeket csak Finnország (54 százalék), Lengyelország (53 százalék) és Dánia (54 százalék) tud felmutatni.

A kommunikációs deficit számokkal igazolható: 2011-ben az agráripar költésének a távközlés a 28-szorosát, a pénzintézetek és biztosítótársaságok a 34-szeresét, a gyógyszeripar pedig a 60-szorosát fordította média megjelenésekre. Ezek az arányok a korábbi években is hasonlóan alakultak.

 A termékek ismertségének növelése mellett fontos, hogy a kommunikáció szolgálja az imázsépítést is, így tehát szerepe lehet a vidéki élet társadalmi megítélésének javításában, a környezettudatos, fenntartható gazdálkodás fejlesztésében, valamint a gazdaságok életképességének, versenyképességének növelésében.

Az ágazat szereplőinek el kell fogadnia, hogy kommunikációs szempontból az ő célcsoportjuk túlmutat a mezőgazdasággal foglalkozókon. Meg kell tudniuk szólítani a városban élőket is! A mezőgazdasági kommunikáció egyik formája az agrármarketing alkalmazása, amelyet az EU tagállamaiban már a XX. század közepétől használnak a mezőgazdasági termékek értékesítésének központi támogatására. A kül- és belföldi piacokon egyre inkább teret vesztő magyar agrárium is kialakította saját marketing-intézményrendszerét: 1996-ban kormányhatározat hozta létre az Agrármarketing Centrum Közhasznú Társaságot a közösségi agrármarketing tevékenység folytatására. Az AMC legfontosabb célja a kis és közepes agrár- és élelmiszer-ipari vállalkozások piacra jutásának elősegítése. A központi támogatások évente változó termékpreferenciákkal működnek, tehát kiemelt stratégiai termékekre vonatkoznak (húskészítmények, baromfi, biotermékek, gyümölcs, zöldségkészítmények, tej, pálinka), az éppen aktuális költségvetéstől függően. Az erős élelmiszeriparral rendelkező országok (Franciaország, Németország, Hollandia) tapasztalatai alapján is mondhatjuk, hogy nálunk sem kizárólag a központi támogatásokon alapuló mezőgazdaság kialakítására kell törekedni. A vállalatok nem várhatják kizárólag az államtól a segítséget, nem várhatnak minden megoldást az AMC-től. Az említett EU országok mindegyikében ugyanúgy megtalálható a központi agrármarketinggel foglalkozó szervezet, de mellette nagy hangsúlyt kap a vállalati kommunikáció, a tájékoztatás, az oktatás, a K+F eredmények kommunikációja.

Az agrárágazatban részt vevők alapvető érdeke, hogy aktívan és rugalmasan alkalmazkodjanak a változó piaci viszonyokhoz. Az alkalmazkodás egyik lépéseként a piaci szereplőknek rá kell ébredniük a kommunikációs eszközök fontosságára. A kommunikációs deficit jelentős, azonban ledolgozható. A korán ébredők extraprofitja pedig az lehet, hogy ők lesznek az agrárium blue chipjei.
A szerző Morpho Communications ügyvezetője